Karácsony - Állócsillag hagyományaink egén
Nap mint nap szomorúsággal vegyes ámulattal állapítjuk meg, hogy gyorsan változik a világ. Túl gyorsan is, mondjuk. A régi értékek sorra veszítik el jelentőségüket, a hagyományok a feledés homályába merülnek, s a régen biztos pontnak számító dolgok is, mint a meleg otthon és a család egysége, ma már sok esetben nem nem magától értetődőek. Karácsony ünnepe az egyik legfényesebben ragyogó csillag hagyományaink gazdag univerzumában, s egyike azon ünnepeknek, melynek fényét a modern világ gyakran üres csillogása sem képes elhalványítani. Talán azért, mert a karácsony valami olyan elemi és alapvető emberi érték és szükséglet szimbóluma, amelyben mindenki hinni szeretne. Ezért várja a karácsonyt kicsi és nagy, gyerek és felnőtt egyforma örömmel.
Karácsony - Állócsillag hagyományaink egén – TARTALOM
- A karácsony lényege
- Advent - A legnagyobb ünnep kezdete
- Szent Miklós Napja - December 6.
- Luca napja - December 13.
- Szenteste - December 24.
- Karácsony napja - December 25.
- Karácsony másodnapja, István napja - December 26.
- János napja - December 27.
- Szilveszter - December 31.
- A karácsony üzenete
A karácsony lényege
A karácsony lényege... nem a karácsony. Hát akkor meg mi? - kérdezhetjük döbbenten. Amikor a karácsony szót kimondjuk, gyakran csak két rövidke napra, karácsony első és második (István) napjára gondolunk, jó esetben ide soroljuk december 24-ét, a Szentestét is. Valóban, e két-három nap a karácsonyi időszak beteljesülése és megtestesülése, de ugyanilyen szép és fontos a várakozás és karácsonyra készülődés ideje, a négyhetes adventi időszak.
Ha úgy érzed, hogy a karácsony mindig túl gyorsan elrepül, akkor hosszabítsd meg! Lehelj lelket az advent időszakába, porold le hagyományait, díszítsd fel otthonodat, és érezni fogod, ahogy a karácsonyi várakozás öröme meleget és meghitt hangulatot varázsol életedbe. De hogyan?
Advent - A legnagyobb ünnep kezdete
A keresztény hagyományban advent első napja a karácsonyi időszak kezdete. Advent a karácsony napját (december 25-ét) megelőző négyhetes időszak, melyet a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól számítunk. Advent első napja mindig november 27. és december 3. közé eső vasárnap. Advent első vasárnapja az a nap, amikor az első adventi gyertyát meggyújtjuk az adventi koszorún.
i
Advent eredete és az adventi koszorú
Az advent a latin "Adventus Domini" kifejezésből származik, melynek jelentése "Az Úr Eljövetele". Az advent szó jelentése tehát "eljövetel". Az adventi koszorú leggyakrabban fenyőágakből és egyéb örökzöld ágakból készül, s négy gyertya díszíti. Az első adventi vasárnapon egy gyertyát gyújtunk meg, a másodikon kettőt, és így tovább.
Szent Miklós Napja - December 6.
Szenteste mellett a karácsonyi időszakban ez az az ünnep, amely leginkább megdobogtatja a gyermekek szívét. Európában a Mikulás vagy Télapó sokféle formában él a népek képzeletében, de közös vonásuk, hogy téli ajándékozó lények alakjában tűnnek fel. Tél apó, Fagy apó (az orosz Gyed Maróz vagy Дед Мороз), Holle anyó, vagy Père Noël misztikus lények, akik ajándékot és szerencsét hoznak, de rémisztő, démoni alakban is megjelenhetnek.
Mikulás ünnepe Szent Miklós püspök emléknapja, aki a gyermekek és diákok védőszentje. Nem ismert, hogy a Mikulás napi ajándékosztás szokása mikor honosodott meg Magyarországon, de az tudható, hogy osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. A magyar néphagyomány eredetileg úgy tartja számon, hogy a Mikulás a mennyben él, s onnan figyeli a gyerekeket, segítői pedig krampuszok, esetleg angyalok vagy manók.
Luca napja - December 13.
Luca napja Szent Lúcia emlékét őrzi, aki előkelő szicíliai családba született az i.sz. 3. század végén, szüzességet fogadott, életét Krisztusnak szentelte, s hitéért fiatalon mártírhalált halt. Luca napjához számtalan hagyomány, szokás, hiedelem, tiltás és babona fűződik. Például elődeink fokhagymás kenyeret ettek és az állatok fejét is fokhagymával kenték be, mivel a hiedelem szerint ez elriasztja a boszorkányokat és gonosz szellemeket. Luca napján a nők nem végezhettek munkát, mert aki dologba fog, kővé is válhat. Tiltott volt a sütés is, mert úgy tartották, hogy az tűzvészt okozhat.
A Luca napjához fűződő legfontosabb hagyományok:
- Luca-szék készítése - Luca napján kezdték el faragni kilencféle fából. A széken minden nap csak egy műveletet volt szabad elvégezni, de Szentestére a széknek készen kellett lennie. A széket magukkal vitték az éjféli misére, készítője ráállt, s a hiedelem szerint meglátta a falu boszorkányait
- Luca-naptár - A régi magyar Luca napi hagyományok egyik fontos eleme, amely szerint a Luca napján kezdődő 12 nap a következő év 12 hónapját képviseli. Mindegyik nap időjárása a hozzá tartozó hónap időjárását jelezte előre. Tehát ha például december 14. hóesést hozott, akkor a következő év februárjában sok hóra számítottak
- Luca-tök készítése - Főként a Dunántúlon volt szokás. A kivájt tökbe szemet, orrot és vigyorgó szájat vágtak, majd a házak ablakai elé tették, hogy azzal rémisztgessék a járókelőket. Sötétedés után égő gyertyát helyeztek a tökbe a még ijesztőbb hatás kedvéért
Szenteste - December 24.
Míg a nyugat-európai népeknél a karácsony "fő" napjának december 25. számít, a magyaroknál nagyobb hangsúly helyeződik december 24. estéjére, melyet Szentestének nevezünk és bőséges ünnepi vacsorával ünneplünk szeretteink körében. E nap az adventi időszak utolsó napja és a karácsony kezdete. A hagyomány szerint Szenteste napján tilos volt dolgozni, s csak az ünnepi lakomára való készülődés volt engedélyezett, tehát takarítás, asztalterítés, és sütés-főzés. A nyugat-európai vagy amerikai szokásokkal ellentétben a magyar hagyomány szerint a karácsonyfát december 24-én állítjuk, és január 6-ig, vízkereszt napjáig áll. December 24. böjti nap a katolikus családok számára (teljes böjt vagy csak a húsételek kizárása), este pedig sor kerül a böjti vacsora elfogyasztására, amely eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma és vajas bableves volt hús nélkül, de az utóbbi évtizedekben inkább hal és töltött káposzta kerül az asztalra.
i
Karácsony Magyarországon - A legfontosabb "hozzávalók"
A karácsonyi hagyományok gyakran a helyi szokások tükrében változnak, de a legtöbben egyetértünk, hogy karácsonyfa és karácsonyfa díszek, karácsonyi dekoráció, karácsonyi gyertyák, karácsonyi zene, karácsonyi mise és persze ajándékozás nélkül nem igazi a karácsony. A magyarok saját hagyományai közé tartozik a szaloncukor, a fagyöngy és a krisztustövis használata.
Karácsony napja - December 25.
Bár Jézus születésének valódi időpontja nem ismert, a keresztény egyház ezt a napot mint Jézus születésének napját ünnepli. Karácsony napja pihenőnap, még a régi időkben is ezen a napon csak a legfontosabb munkákat végezték el. Ekkorra a hosszú adventi várakozás ideje véget ért, eljött a karácsony, s meghitt, bensőséges pillanatokat élhetünk át szeretteinkkel. E naphoz rengeteg időjárással kapcsolatos hagyomány is kötődik, bár a modern családoknál nagyobb hangsúly helyeződik az együttlétre, valamint a karácsonyi ebéd és vacsora elköltésére.
Karácsony másodnapja, István napja - December 26.
Karácsony másnapján Szent Istvánra emlékezünk. Szent István a kereszténység első vértanúja, akit hitéért a jeruzsálemi csőcselék halálra kövezett. A néphagyományban karácsony másodnapja az egészség- és termésvarázslás napja, amikor a legények és házas férfiak a regölés keretében házról-házra jártak bőséget és termékenységet kívánni a házigazdáknak és családjaiknak. Szintén ide kötődik a betlehemezés hagyománya, amely a legnépszerűbb karácsonyi pásztorjáték, célja Jézus születésének ünneplése, s elnevezése a bibliai Betlehem városának nevét őrzi
János napja - December 27.
János napja karácsony harmadik napjának számít, amelyen fontos szerepet játszott a szentelt bor. E nap ünnepli az egyház Szent János apostol emlékét, aki kiemelt személyiség Jézus tanítványai közt. E napon a hagyomány szerint a hívők bort vittek a templomba, amelyet a pap megszentelt, majd a szentelt borból öntöttek a boroshordókba is, hogy a bor ne romoljon meg. Éppúgy, mint az István, a János is gyakori név hazánkban, s mindkét névnap - karácsonyi vonatkozásuk miatt is - kiemelt helyet foglal el a magyar névnapok között.
i
Szaloncukor - Magyar különlegesség?
A szaloncukor ősét a franciák kezdték el készíteni a 14. században, Magyarországra pedig a 19. században került. Évtizedekig kézzel készítették, míg az első magyar gőzüzemű csokoládégyárban megjelentek az első fondantkészítő gépek a 19. század végén. A szaloncukor tehát nem magyar találmány, de hagyományosan magyar termék, amelyet kezdetben csak a magyarok használtak a karácsonyfa díszítésére, s a szokás tőlünk terjedt át a szlovák, cseh, és egyéb közeli népekhez.
Szilveszter - December 31.
Az év utolsó napját minden kultúrkör ünnepli, még akkor is, ha nem Szilveszternek nevezik. A keresztény kultúrában ez a nap I. Szent Szilveszter pápa nevét viseli, akit 334-ben választottak meg pápának, s aki a történelem 33. pápája volt. Bölcs, elismert egyházi vezető volt, aki jó és közeli kapcsolatot ápolt a világi hatalmakkal, például I. Constantinus császárral, akit Szent Szilveszter pápa keresztelt meg, s aki a kereszténység pártfogója lett.
Szilveszter talán a legismertebb névnap, hiszen az óév búcsúztatásához és az új év köszöntéséhez kötődik. A vidám és önfeledt mulatás mellett sok egyéb hagyomány is kötődik e naphoz, például a lencse fogyasztása, amely bőséget és sok pénzt jelent az új évre. Ugyanakkor nem szabad csirkét vagy pulykát fogyasztani, mivel kapirgálós természetüknél fogva ezek az állatok elkaparják az ember szerencséjét.
A karácsony üzenete
Mit is üzen a karácsony ünnepe a mai kor emberének? Az ünnep emlékezést, de ugyanakor megállást, lelassulást is jelent. Megállunk egy pillanatra, és arra figyelünk, ami a legfontosabb. Szeretet, család, hit, hűség, szentség, emberség és emberiség - ezek a legfontosabb szavaink és a legfontosabb ünnepeink. De manapság már az ünnep megélése és meghitt átélése is nehéz, gyakran megoldhatatlan kihívást jelent. Érezzük, hogy pont a lényeg vész el legfontosabb szavainkból, s így ünnepeinkből is. Érezzük, hogy a karácsony sem az, amire gyermekkorunkból emlékszünk, amire egy mély, mindannyiunkban élő minta alapján vágyódunk.
Ha úgy érezzük, hogy a karácsony elrohan mellettünk, s az egész advent nem más, mint egy ámokfutás a véget nem érő teendők kereszttüzében, akkor talán ideje lassítani és befelé fordulni. Mert ami az ünnepet ünneppé teszi, az az elmélyülés. Ez az, amiről a régiek talán többet tudtak. A hagyományok nem feltétlenül üres, idejüket múlt babonák, hanem gyökerek, amelyeket ápolni kell. Szép a karácsonyfa és a fenyőgally, kellemes a karácsonyi zene, finom a szaloncukor és a töltött káposzta, meghatók a karácsonyi filmek, de még jobb, még szebb, még igazabb szeretteid mosolya és ölelése, szüleid meleg közelsége, párod gyengéd kézszorítása, és gyermekeid izgatott visongása, amint a fa alatti ajándékokról a díszcsomagolást tépik.
Mi lenne, ha saját lelkünket bújtatnánk díszcsomagolásba? Ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Néha egy egész élet munkája. De segít benne az advent, és a karácsony.
