A kellemetlen nyári forróságok lassan a mi éghajlatunk részévé válik. Így bármilyen hűtést szívesen fogadunk. A leghatékonyabb módszer a légkondicionáló, de ez nem illeszkedik minden helységbe. A ventilátorok nagy mértékben elérhető eszközök, melyek különböző típusai ismertek különböző teljesítménnyel és felhasználási móddal. Hogyan válasszunk helyesen és milyen dolgokra figyeljünk?
A helyiség űrtartalma köbméterben megadva az egyik legalapvetőbb paraméter. A helyiség kapacitása - és típusa (más igények vonatkoznak egy konyhára, irodára, vagy egyéb lakóhelyiségre) - arról árulkodik, hogy milyen teljesítménnyel rendelkező ventilátorra van szükségünk. Az, hogy a ventilátoron keresztül mennyi levegő áramlik keresztül óránként (ún. légszállítás), szintén kulcsfontosságú szám. Az általános tanács szerint a helyiség funkciójától függően a helyiség levegője óránként néhányszor ki kell, hogy cserélődjön.
Könnyedén rájöhetsz, hogy milyen ventilátorra van szükséged. Szükséged lesz hozzá a helyiség űrtartalmára köbméterben megadva (elég megszorozni a helyiség hosszúságát, szélességét és magasságát), emellett a légcserélődési együtthatókra az egyes helységekhez. Ezek a következőek:
Ha ismered ezeket az adatokat, az ideális teljesítmény kiválasztása már könnyű. Elég megszorozni a helyiség űrtartalmát a helyiség funkciójához tartozó együtthatóval és ebből rájössz, milyen légszállítással kell rendelkeznie a ventilátornak. Például ha tudjuk, hogy a ventilátorra egy 40 köbméteres lakóhelyiségben lesz szükség, a légszállítás 60 - 80 köbméter körül kéne, hogy legyen.
A ventilátor mérete, ill. a propellerek átmérője (ha az adott eszköz rendelkezik velük) az eszköz teljesítményében nyilvánul meg, tehát hogy mennyi levegő áramlik át rajta (lásd feljebb). Ez a ventilátor típusaitól függ, az asztali ventilátor propellere jóval kisebb, mint a mennyezeti modellé. A ventilátor általános átmérője a házi típusoknál (asztali, állványos stb.) nagyjából 30 cm-től fél méterig terjed, a professzionális, mennyezeti ventilátorok átmérője pedig 135 centiméternél végződik.
A ventilátor egy berendezés, melynél számolunk azzal, hogy hosszabb ideig lesz üzemben. Így fontos az energiaigénye, és a teljesítménye. Ez egy olyan mértékegység, mely megadja, hogy a ventilátor mennyi energiát fogyaszt el óránként. Minél magasabb a teljesítmény, annál nagyobb a fogyasztás. A ventilátorok teljesítménye 15-től 70 W-ig terjedő intervallumban mozog.
A szellőztetés intenzitásának megválasztása egy további fontos tulajdonság, mellyel egy jó ventilátornak rendelkeznie kell. Az intenzitás megválasztása fokozatokban történik, legalább három fokozatban, mely az abszolút minimum. Az intenzitás megválasztása kiemelkedően hozzájárul a kényelem biztosításához a ventilátor használata során.
A ventilátor a nyári hónapok során a környezetünk szerves részévé válik, tehát a zajszintje is fontos paraméter. Semmi sem zavar jobban pihenés vagy munka közben, mint a monoton, statikus zaj. A ventilátor zajszintje decibelekben (dB) van megadva. Minden körülmények között érvényes a "minél alacsonyabb a zaj, annál jobb" szabálya; valamint fontos azt is figyelembe venni, hogy hová helyezzük el az eszközt - más igények vonatkoznak az irodára, mint például egy hálószobára. A zajszint szerint a ventilátorokat három csoportra oszthatjuk:
Az asztali ventilátorok praktikus eszközök, melyek elhozzák a munkaasztalhoz a felfrissülést. A méreteinek köszönhetően (a lapátok átmérője 20 és 30 centiméter között mozog) nem foglalnak el nagy helyet az asztalon és kevés energiát fogyasztanak. A teljesítményük nem egetrengető, de az asztal körül foglalatoskodó személyek alapszintű felfrissítésére vagy egy kis helyiség szellőztetésére tökéletesen megfelelnek.
A mennyezeti ventilátor egy eléggé feltűnő eszköz - a helyiségben nem marad észrevétlen. Ebből az okból egy hasznos készülékből kidolgozott beltéri kiegészítővé változott. Nagyon gyakran kombinálják közvetlenül világítótesttel, a drágább modellek lapátjai pedig fából készültek. Előnyük a nagy hatékonyság és a nagyobb helyiségek lehűtéséhez szükséges teljesítőképesség.
Ha nem szeretnél forgó propellerrel ellátott ventilátort és adsz az eszköz külsejére, az torony- (vagy oszlop-) ventilátort neked találták ki. Az eszköz egy különböző magasságú, karcsú oszlopból és rácsból, vagy nyílásból tevődik össze. Az alapzat beszívja a levegőt, a lamellák és kisebb propellerek sorozata felszorozza a térfogatát, majd ezután nyomás segítségével kiengedi. Gyakran nagy hangsúlyt fektet a külsőre és a ventilátor könnyebb beltéri integrációjára. Így gyakran láthatunk közöttük ízléses és érdekes darabokat.
Az álló ventilátorok külsejükkel nagyon emlékeztetnek az asztali változatokra, azonban általában nagyobbak, ezáltal a teljesítményük is magasabb. A talajra helyezhetőek és nagy előnyük, hogy áthelyezhetőek. Szükség esetén könnyedén átviheted egy másik helyre. Ennél a típusnál különösen igaz, hogy a kiválasztás során fektessünk nagy hangsúlyt a stabilitásra. A csúszásmentes alapzat tehát egy nagy plusz.
A padlóventilátorok külsejük alapján emlékeztethetnek az asztali változatra - és sok közülük úgy terveztek, hogy az asztalra is könnyen felállítható legyen - azonban nagyobbak, magasabb teljesítménnyel rendelkeznek és sajnos zajosabbak is. Ebből kifolyólag inkább ipari felhasználásra ajánlottak, azonban nem vesznek el az irodában sem. Előnyük a nagy hatékonyság és gyakran a szellőztetés szögének meghatározása is.
Az USB ventilátor megnevezés nagyon helytálló: viszonylag kicsi asztali ventilátorokról beszélünk, melyek a számítógép USB csatlakozóján keresztül tölthetőek. Ebből kifolyólag nagyon praktikusak és beleférnek például a notebook táskájába is. A hűvös szellő így bárhol veled lehet, ahova a számítógépedet is hordod, és még csak dugaszolóaljzatra sem lesz szükséged. Ugyanakkor ne számolj túl nagy teljesítménnyel.
Ha a klíma kisegítésre szorul az autó belterében, használd az autós ventilátort. Egyszerűen csak felerősíted a klíma kifúvónyílásához, vagy tapadókorong segítségével a műszerfalra. Függetlenül hűt és fűt, töltéséhez vagy klasszikus csatlakozóaljzat, vagy USB használható. Különböző méretekből válogathatunk, a piacon találhatóak olyan modellek is, amelyek méreteikkel és teljesítményükkel az asztali ventilátorokkal vetekednek.
Természetesen nem szeretnénk az ördögöt a falra festeni, de a ventilátor használatának vannak bizonyos veszélyei. Ugyanis a ventilátor lapátjai többszáz fordulatot tesznek meg percenként, és ilyen sebességnél még egy papírlap is veszélyes lehet. A ventilátor lapátjai általában műanyagból vagy fémből készültek, így a kockázat is nagyobb. Épp ezért alapvető kellék a ventilátor maximálisan sűrű rácsa, lehetőleg annyira, hogy a rácson ne férjen be még a kisgyermek ujja sem.
Emellett az állványos ventilátorok esetében fontos a stabilitás. Épp ezért fontos olyan ventilátort választani, mely stabil alapzattal rendelkezik, ideális esetben csúszásmentes talpakkal. Drágább modellek esetében olyan érzékelővel is találkozhatunk, amely azonnal megállítja a ventilátort, amikor valaki hozzáér a rácshoz.
Alapvető elv, hogy az áramlatot nem fordítjuk közvetlenül magunk felé. Bár ez kellemes lehet, fejfájás, izommerevség, hát- és ízületi fájdalmak, szélsőséges esetekben megfázás veszélye is fennállhat. Így megfelelőbb választás a légáramlatot például a fal irányába fordítani, ahonnan visszaverődik és részlegesen szétárad.
A ventilátor kiemelkedő hátránya, hogy hosszan tartó használat esetén kiszárítja a levegőt. Épp ezért érdemes betartani a rendszeres ivást, esetleg a ventilátor elé egy tál vizet is helyezhetünk, mely megnedvesíti a levegőt, így ráadásul még hűvösebb érzésünk lehet. További hátrány, hogy felkavarja a helységben a port. A gyakrabb porszívózás és a felületek letörlése segíthet ezen.