A kávé története

Haji Omar orvos legendája

Haji Omar sejk és orvos volt, akit az akkori uralkodó száműzetésbe küldött rakoncátlan és lázadó magatartása miatt. Omarnak nehéz volt megbékélnie sorsával, és sok szempontból szenvedett, beleértve az ételszerzést is. Egy nap, azonban, meglátott egy gyönyörű madarat, amely egy ismeretlen vörös bogyókkal teli, illatos bokorhoz vezette őt. Kétségbeesésében Omar leszedte a bogyókat és főzetet készített belőlük. Nagy meglepetésére az elkészült italnak nem csak kiváló íze volt, de stimuláló benyomást is keltett. Omar úgy döntött, kipróbálja a főzetet a páciensein is, és kezelésének sikere hamarosan magának az uralkodónak is a fülébe jutott, aki megkegyelmezett neki jótékony felfedezése miatt.

Az arab zarándok legendája

A 15. századból származó legenda egy, a kávépörkölést felfedező, arab zarándok történetét írja le, akinek köszönhetően a kávé jellegzetes aromája kialakult. Az Etiópát bejáró, szegény zarándok pihenőt tartott, hogy éhsége elütésére némi rizst főzzön. Evés után, azonban, meglepődve tapasztalta a kissé megpirult bogyók érdekes illatát. Összegyűjtötte, majd kövek segítségével összezúzta őket, és forró vizet öntött rájuk. Meglepetésére az így elkészült ital példátlan erőt és frissességet kölcsönzött a számára.

A pásztor és a vadkecskék legendája

Ezen legenda szerint a virágzó cserjék közelében legelésző vadkecskék vezettek rá a kávébabok stimuláló hatására. A pásztoruk kíváncsiságból úgy döntött, ő is kipróbálja a piros bogyókat. Hamarosan rájött, hogy fogyasztásuk segít ellenállni az éjszakai fáradtságnak. Titkát megosztotta egy közeli kolostor apátjával, aki, azonban, úgy gondolta, a bogyók magától az ördögtől származnak, ezért tűzbe dobta őket. Csak miután kibontakozott a kávébabok csodálatos aromája, ismerte fel, hogy a kávébab hasznos termés is lehet.

A kávé eredetének első feljegyzései

A kávé történetének kezdete a távoli Afrikába vezet, pontosabban a mai Etiópia területére, ahol Kaffa helyi területén még a mai napig is vad kávébokrok nőnek. A helyiek már a 6. században széles körben használták fel az először megrágott kávébabokat. Csakis egy véletlenszerű tűznek köszönhetően jöttek rá, milyen csodás illatot áraszt a kávé, és elkezdték megpörkölni. Egyértelmű régészeti bizonyítékok támasztják alá, hogy a 9. század környékén fogyasztottak pörkölt kávét, amely akkoriban gyógyhatásairól volt híres.

Világszintű kávé-boom

A 13. századtól kezdve a kávé fokozatosan terjeszkedett Etiópiából a világ többi részére. Elsőként a jemeni nomád harcosok gondoskodtak a kávébokrok átadásáról, és kezdték el ültetni azokat a termékeny teraszos gazdálkodás keretein belül. A kávé idővel szent Mekkába is eljutott, ahol a rendelékezésre álló forrásoknak megfelelően az első kávézókat is megnyitották. Attól kezdve a hűséges zarándokok szép lassan terjesztették el a világ minden sarkába, így a 16. században, például Kairóban vagy Damaszkuszban már lehetett kávét rendelni. Népszerűségéhez kétségtelenül hozzájárult az iszlám vallás is, amely betiltotta az alkoholfogyasztást, a kávéét viszont engedélyezte. A török régióban a kávé olyannyira komoly dologgá vált, hogy a házassági ceremónia részeként a török férjek ígéretet tettek, hogy soha nem hagyják feleségüket kávé nélkül. Ha az illető megtagadta vagy elfelejtette feleségét kávéval kínálni, a törvény szerint ez akár válóok is lehet.

A kávé elterjedése Európában és az első kávéházak

A 17. században Jávában létrehozták az első tengerentúli ültetvényeket, ahová a holland kereskedőknek sikerült átcsempészniük a kávépalántákat. A vulkanikus altalaj tápanyagban gazdag földjének köszönhetően a kávébokrok hihetetlen növekedésnek indultak, és idővel Indonézia lett a világ egyik legfontosabb kávéexportőre. Hamarosan Európa is tudomást szerzett a kávé izgalmas ízvilágáról és kedvező hatásairól, így a kávé népszerűsége a régi kontinensre is átterjedt. Itt Olaszország vált a kávé mekkájává, ahol 1615-ben jegyezték fel az első kávébab szállításokat, tíz évvel később pedig az első kávézó megnyitását. Mint ismeretes, az olaszokat továbbra is a kávékészítés igazi mestereinek tartják. Ám a többi kávézó sem váratott sokat magára. A 17. század második felében Párizsban, Londonban és Bécsben is megnyíltak az első kávéházak, és Prága sem maradt le túlságosan. Hazánkban az első pesti kávéfőző a rác Cavesieder Blasius (Kávéfőző Balázs) volt. Eredetileg "vándorkávés" lehetett, aki nyakába akasztott tálcáról, az utcáról árulta portékáját, amíg meg nem gazdagodott annyira, hogy állandó üzletet nyitott 1714-ben.

Kávézási kultúra a 19. és 20. században

A kávé idővel a világ egyik legnagyobb kereskedelmi nyersanyagává vált, amely elsősorban az úgy nevezett Kávéöv országainak kedvez. Különféle kávéfőzési lehetőségek is kialakultak. A French press felfedezése után a 19. század második felében a meghatározott nyomással és hőmérséklettel készülő eszpresszó lett a fordulópont. Ennek a módszernek köszönhetően a kávészemek teljesen kibontakoztatják aromájukat, amely tökéletes ízt eredményez. A kávéfogyasztás lassacskán társadalmi eseménnyé, a kávézók pedig keresett és népszerű találkozási helyekké váltak.

A kávéfogyasztás jelenlegi tendenciái

Manapság a hangsúly a minőségi kávé előállításán és becsületes előkészítésén van. Világszerte továbbra is népszerű az eszpresszó, ám egyéb elkészítési módszerek is kezdenek versenybe szállni vele, mint például a szifonon keresztül szűrt, Vákuumos edényesként ismert Chemex módszer, amely során a kávét egy üvegedényben, szűrőpapíron keresztül főzik le, vagy a hasonló elven működő V60 módszer.

A reggeli kávé nyújtotta élvezet közben emlékezz rá, honnan ered a kávé és milyen mélyre érnek a gyökerei ennek a világhírű italnak. Hunyd be a szemed egy pillanatra és próbáld meg elképzelni a forró etiópiai síkságokat, ahol a kávé története a távoli múltban elkezdődött.