A világra nyitott első pillantástól kezdve fontos odafigyelni arra, mit esznek a gyerekeink. Minden, amit a szervezetünkbe juttatunk, ugyanis erős immunrendszerrel és egészséggel, vagy éppen ellenkezőleg, gyarapodási problémákkal és egészségügyi gondokkal fizet vissza. A gyerekek egészséges étrendje ezért különösen fontos, és változatosnak kell lennie, tele tápanyagokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Mit kell tartalmaznia a gyerekek étrendjének, mely ételek megfelelőek a gyerekeknek és melyek nem, és hogyan vezesd be fokozatosan az egyes élelmiszereket, hogy az érzékeny gyermeki szervezet könnyen felszívja őket? Mennyi az optimális babatestsúly a magassághoz és az életkorhoz képest? Olvass el mindent, ami érdekel a gyermekek táplálkozásáról szóló részletes cikkünkben.

Ha lehetséges, legalább 6 hónapos korig a legjobb tápanyagforrás a babák számára az anyatej, semmilyen más bébiételt nem szükséges adni a kicsinek. Ez a csodálatos folyadék ugyanis pontosan azokat az anyagokat tartalmazza, amelyekre a baba az adott életkorban szüksége van, és összetétele a hónapok során a kicsi igényeihez és fejlődési üteméhez igazodik. A kizárólag szoptatott csecsemőknek hat hónapos korukig semmi másra nincs szükségük (a D- és K-vitamin kivételével).
A szülés körüli időszakban termelődik az ún. kolosztrum, amely az élet első napjaiban mindent biztosít az újszülöttnek, amire a kis teste vágyik, beleértve a fertőzések elleni védelmet nyújtó antitestek nagy mennyiségét is. Az érett anyatej azonban semmivel sem kevésbé tápláló – olyan fontos anyagokat tartalmaz a babák számára, mint a fehérjék, zsírok, laktóz, vitaminok, vas és ásványi anyagok. A baba emellett prebiotikumokat is kap belőle a mikrobák elleni védelemhez (az anyatej több mint 130 összetett cukrot tartalmaz, amelyek védik a beleket), zsírokat az egészséges fejlődéshez és növekedéshez, valamint több száz egészségre jótékony fehérjét. Egyszóval ez egy igazi egészségkoktél, amelyet érdemes megadni a babának, és amely mind a babák, mind az anyukák számára előnyös.
Sajnos előfordul, hogy egészségügyi problémák vagy tejhiány nem teszi lehetővé a teljes szoptatást az ajánlott ideig. A nem szoptatott babák azonban semmiképpen sem szenvednek hátrányt. Ilyenkor ugyanis képbe jön a tápszer.
i
A tápszer kiválasztása elsősorban a baba életkorától függ. Ha nem vagy biztos benne, melyiket válaszd, olvasd el a következő cikket: Tápszerek és hogyan válaszd ki a megfelelőt.
A 4. hónapig a babák kizárólag tejet fogyaszthatnak, mivel a hozzátáplálás korai bevezetése emésztési és egyéb problémákat okozhat. A 4. hónaptól kezdve a csecsemők táplálása kiegészül bébiételekkel, majd fokozatosan turmixolt ételekkel, amikor a baba lassan elkezd hozzászokni az új ízekhez. Nagyjából a 7. hónaptól pedig szilárd étel is beiktatható: zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszerek, ideális esetben összetört, rágható darabkás formában. Idővel ugyanis a babáknak egyre több fehérjére, vasra és ásványi anyagra van szükségük, és a kizárólagos szoptatás már nem elegendő. Ennek jelzője általában a súlygyarapodás lassulása. A hozzátáplálás és a bébiételek bevezetésével részletesen foglalkoztunk a Mikor és hogyan kezdd el a hozzátáplálást című cikkben.
Sok anyuka töri a fejét azon, mekkora lenne a baba ideális súlya, és vajon a kicsijük nem túl apró-e, vagy éppen ellenkezőleg, túl nagy. A baba súlyát kezdetben nagyon gondosan figyelik, hogy a kicsi jól fejlődjön és egészségesen növekedjen. A súly és a növekedés mérése minden gyermekorvosi vizsgálaton megtörténik. A gyerekeknél az orvos percentilis görbék alapján tájékozódik, és a súlygyarapodás ütemét a növekedési görbe segítségével ellenőrzi. Például egy egyhónapos babának 3 és 5,5 kg között kellene nyomnia, és 50,5 – 58 cm-t kellene mérnie.
Ha érdekel, hogy mennyi egy újszülött átlagos súlya, és hogyan zajlik átlagosan a csecsemő súlygyarapodása, a táblázatunk segít eligazodni. Megtudhatod belőle, milyen gyorsan gyarapodik a baba súlya, és milyen tartományban mozognak az értékek – hónapokra lebontva közöljük a baba tájékoztató jellegű súlyát. A maximális magasság és súly inkább a kisfiúkra jellemző, a kislányoknál ezek az értékek általában alacsonyabbak. A minimális magasság és súly viszont inkább a kislányokra vonatkozik, a kisfiúk jellemzően többet nyomnak és magasabbak. Példaként: egy 2 hónapos baba átlagos súlya 3,5 és 6,5 kg között mozog, ezen belül egy kisfiú súlya 2 hónaposan megközelítőleg 4,5–6,5 kg, egy kislányé pedig inkább 3,5–5 kg közötti. A gyerekek súlya időnként a megszokottnál gyorsabban nőhet vagy csökkenhet. Ennek oka lehet betegség, a szilárd táplálék bevezetése, növekedési ugrás – amit leggyakrabban a baba 3 hónapos kora körül tapasztalhatsz –, és egyéb tényezők.
Az alábbiakban láthatod, hogyan határozza meg a gyermekorvosok táblázata a csecsemő növekedését és súlygyarapodását:
|
Születés óta eltelt idő
|
A baba súlya
|
A baba magassága
|
| 1. hónap |
3 – 5,5 kg
|
50,5 – 58 cm
|
| 2. hónap |
3,5 – 6,5 kg
|
54 – 61,5 cm
|
| 3. hónap |
4 – 7,5 kg
|
57 – 65,5 cm
|
| 4. hónap |
4,5 – 8,5 kg
|
59,5 – 68 cm
|
| 5. hónap | 5,1 – 9,1 kg | 61,5 – 70,5 cm |
| 6. hónap | 5,6 – 9,7 kg | 63 – 72,5 cm |
| 7. hónap | 6 – 10,2 kg | 65 – 74 cm |
| 8. hónap | 6,4 – 10,7 kg | 66 – 75,5 cm |
| 9. hónap | 6,7 – 11,1 kg | 67,5 – 77 cm |
| 10. hónap | 7 – 11,5 kg | 68,5 – 78 cm |
| 11. hónap | 7,3 – 11,9 | 70 – 79,5 cm |
| 12. hónap | 7,6 – 12,2 kg | 71 – 81 cm |
i
A csecsemőmérleg kiválóan alkalmas a baba otthoni mérésére – így folyamatosan nyomon követheted, hogyan gyarapodik a kicsi, és nem kell megvárnod a gyermekorvosi vizsgálatot.
A súlygyarapodással kapcsolatban találkozhattál a BMI-súly kifejezéssel is. A BMI (Body Mass Index) a testtömegindexet jelöli, amely a normál testsúly, az alacsony testsúly vagy a túlsúly megállapítására szolgál. Gyermekeknél és fiataloknál a BMI értékét másképp számítják, mint felnőtteknél. Dinamikus fejlődésük miatt pontosabb értékeket kapunk percentilis módszerek és grafikonok alkalmazásával, amelyeknél elsősorban a kor és magasság szerinti súlyt veszik figyelembe.
A hozzátáplálás bevezetése már a hátad mögött van, és nem tudod, mit ehet tulajdonképpen egy egyéves gyerek? Az egy és három év közötti gyermekek étrendjének elsősorban könnyen emészthető és rágást nem igénylő ételekből kell állnia. A gyerek ugyanis még nem képes teljesen megrágni a kemény falatokat, ezért nagyobb darabokat nyel le. Ez rontja a belek működését, amelyek még nem tudják teljesen megemészteni az ételt, és csökkenti a szervezetbe jutó tápanyagok mennyiségét is. Nagy és kemény ételek adásával akár a gyerek súlygyarapodása is lelassulhat. Mit ehet tehát egy egyéves gyerek, hogy a kis teste könnyen meg tudjon birkózni vele? Az egyéves gyerek étrendjének gazdagnak kell lennie tápanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, valamint fűszerezetlen és nem sült ételeket kell tartalmaznia, minimális sóval.
Az egyéves gyerek étrendje az alábbi élelmiszerekből és ételekből állhat:
Ne szoktasd rá a gyereket az édességekre. A kisgyerekek nem ismerik az „édesség utáni vágyat", így nincs is igényük édességet fogyasztani. Tehát minél később adod nekik a cukrot, annál jobb. Próbáld meg a gyerekek étrendjében minél tovább a gyümölcsből származó természetes cukrokat tartani fő cukorforráskén.
i
Hogy mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást és hogyan csináld, arról részletes cikkünkből tájékozódhatsz: Mikor és hogyan kezdd el a hozzátáplálást. Megtudhatod belőle, mikor és hogyan kezdj hozzá, és egy áttekinthető hozzátáplálási táblázatot is találsz benne.
Vannak olyan élelmiszerek és ételek, amelyekkel óvatosnak kell lenned, és amelyeket nem célszerű előzetes, fokozatos kipróbálás nélkül bevezetni a gyermekek étrendjébe. Ezek ugyanis nehezen emészthetők lehetnek, vagy allergiás reakciókat válthatnak ki.
Mit nem szabad ennie egy egyéves gyereknek és a 3 év alatti gyerekeknek? Kecsketej és szójatej (szóját a gyerekek csak korlátozott mennyiségben fogyaszthatnak, mert antinutritív anyagokat tartalmaz, amelyek csökkentik az egyéb tápanyagok hasznosulását, valamint ösztrogéneket), belsőségek és zsíros húsok, szénsavas és cukros italok, teljes kiőrlésű pékáruk és gombák szintén nem ajánlottak, vagy csak kis mennyiségben, úgymond „ízlelésre". Ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása után nagyon rosszul érezné magát. A rost fontos a gyerekek számára, de sokkal könnyebben emészthető fehér pékáruból. A 3 év alatti gyerekek maximális napi rostbevitele körülbelül 7 gramm legyen (egy teljes kiőrlésű kifli 3-5 gramm rostot tartalmaz).
Szintén legyél nagyon óvatos az egzotikus gyümölcsök adásakor. A citrusfélék, mint az ananász, a mangó vagy a kivi allergiát okozhatnak. Óvatosnak kell lenned az eper, a málna, az egres és a ribizli esetében is. Mind a gyümölcsöt, mind a zöldséget mindig próbáld ki kis mennyiségben, és ha a gyermekednek nincs vele gondja, és nem jelentkezik allergiás reakció, akkor minden rendben van, és nyugodtan beillesztheted az étrendbe.
i
Az 1-3 éves gyerekeknek naponta körülbelül 5-6 alkalommal adj enni, kisebb adagokban. Az étkezéshez legyen elegendő idejük, hogy minél jobban megrághassák az ételt. Ügyelj az étrend változatosságára is, és kombinálj különböző élelmiszereket. Így minden szükséges tápanyagot megkapnak.
Egy új élelmiszer bevezetése mindig magában hordozza az allergiás reakció kockázatát, különösen kisgyermekeknél, ezért az étrendbe óvatosan, 2-3 napos időközökkel vezesd be. Így szükség esetén könnyen kiderítheted, mi okozta az esetleges intoleranciát. És máris biztosan tudni fogod, mit tartalmazhat és mit nem a gyermeked étrendje.
Mikor adj a gyereknek kiflit? A glutén bevezetésének ideális időpontja a 4. és 7. hónap között van, természetesen fokozatosan és kisebb adagokban. Ne halaszd ezért a pékárú fogyasztását a 8. hónap utánra, hagyd, hogy a gyerek már korábban megkóstolja, megelőzésként az allergia kialakulása ellen.
A kukoricás puffasztott snack gyerekeknek körülbelül a 8. hónapig nem ajánlott, utána viszont már lassan bevezetheted. Ügyelj azonban arra, hogy a gyerek ne lélegezze be a snack apró darabjait, és kizárólag só- és olajmentes változatot vásárolj. Kapható még hajdina- vagy rizses puffasztott snack is.
Jó-e a tehéntej az egyéves gyereknek? Az 1 évesnél fiatalabb gyerekeknek nem kellene tehéntejet adni. Először körülbelül kétéves kor körül ismertesd meg vele, akár később is, és lehetőleg csak kis adagokban. Ennek az az oka, hogy más tápanyagarányt tartalmaz, mint az anyatej (a borjak sokkal gyorsabban nőnek, és más tápanyag-összetételt igényelnek), ezért az érzékeny gyerekgyomornak inkább megterhelő. Egyébként a tehéntej a felnőtt szervezet számára is megterhelő lehet.
i
A növényi tej csecsemők számára némileg kockázatos. Itt tényleg figyelned kell az összetételre. Egyes növényi tejek ugyanis magasabb fehérjetartalommal vagy nem megfelelő hidrogénezett zsírokkal rendelkeznek.
Melyiket válaszd, és mikortól ehet a gyerek joghurtot? A joghurtot körülbelül a 6. hónaptól lehet bevezetni a gyerekek étrendjébe. Kezdd tiszta, natúr joghurttal, élő joghurtkultúrával, és kerüld a zsírszegény, tejszínes és cukrozott joghurtokat. A gyümölcsös joghurtokkal ne siess, mert amint megkóstoltatod a gyerekkel, a natúrt már fintorogva fogja elutasítani.
A joghurtokkal összefüggésben nézzük meg a túrót is, és válaszoljuk meg a kérdést, mikortól ehet a gyerek túrót. Ebben az esetben se siess, legkorábban 1 éves kor után adj neki. Magas fehérjetartalma miatt ugyanis a gyerek számára nehezen emészthető.
Ha tojást szeretnél bevezetni a baba étrendjébe, kezdd a tojássárgájával, mégpedig legkorábban az 5-7. hónap körül. Semmiképp ne félj tőle, hiszen omega-3 telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek kedvezően hatnak a központi idegrendszer és az agy fejlődésére.
A tojásfehérje az allergének közé tartozik, ezért a gyereknek csak 1 éves kor körül ajánlott adni. Ekkor viszont fokozatosan vezesd be az étrendbe, ezzel csökkented az allergia kialakulásának kockázatát.
A hús kiváló vas- és állati fehérjeforrás, amit a gyerekeknek készült ételeknek mindenképpen tartalmazniuk kell. Körülbelül egyéves kor körül érdemes fokozatosan bevezetni az étrendbe a sovány szárnyashúst, marhahúst, nyúlhúst, bárányhúst és halat, de nem olajon, hanem pároltan elkészítve. Így megőrzöd a fontos tápanyagok és vitaminok nagy részét. A párolás általában is remek segítség a konyhában, ha egészségesen szeretnél ebédet készíteni úgy, hogy az ételek megőrizzék színüket, ízüket és akár 50%-kal több vitamint.
A pároláshoz kiváló egy többszintes pároló, amelyben könnyedén elkészíthetsz gyors ételeket húsból, zöldségből, rizsből vagy burgonyából. Az egyes élelmiszereket különböző szintekre helyezed, így minden pontosan úgy fő meg, ahogy szeretnéd. Az alsó részbe kerülnek azok az alapanyagok, amelyek elkészítése a legtöbb időt igényli (burgonya és rizs), a középső szintre a zöldség, a legfelső emeletre pedig a hús, ami általában a leggyorsabban készül el. Az így elkészített étel gyorsan elkészül, és a kíméletes hőkezelés nemcsak a kisbabád számára biztosítja a minőségi tápanyagok bevitelét, hanem neked is, ha te is szívesen fogyasztasz párolt ételeket. Ez tehát ideális ételkészítési mód, amely gyors recepteket kínál tápláló gyermekételekhez.
i
A kiváló konyhai segédeszközök közé, amelyekkel gyorsan elkészítheted a gyerekeknek való ételeket, tartoznak a levesbögrék, más néven a levesfőzők is. Leveseken kívül készíthetsz bennük gyümölcspépet, smoothie-t vagy különféle püréket is.
A gyermekek étrendjét az egész napra egyenletesen érdemes elosztani, és erre az étrend összeállításakor ne feledkezz meg. A legtöbb tápanyagot és fontos anyagot reggelire és ebédidőben biztosítsd a kisbabádnak. Az ajánlás szerint a reggeli a napi táplálékbevitel körülbelül 25%-át tegye ki, a délelőtti tízórai 15%-ot, az ebéd mintegy 30%-ot, a délutáni uzsonna 10%-ot, a vacsora pedig 15–20%-ot. Ha a kisbabád este is nagyon éhes, növeld valamivel a tápanyagbevitelt, és ideális esetben oszd két kisebb adagra a vacsorát. Hogy jobban el tudd képzelni, mit készíts a gyermekednek, összeállítottunk egy mintaétrendet 1–2 éves és 2–3 éves gyerekek számára.
Reggeli: rizskása banánnal / kenyér vajjal vagy kenőkével és tej / tejdara
Délelőtti tízórai: joghurt / gyümölcsös tasakos bébiétel / fehér kifli
Ebéd: tészta csirkehússal / hal burgonyapürével / leves cérnametélttel
Délutáni uzsonna: puding / gyümölcspép / babakeksz vagy piskóta
Vacsora: palacsinta bébiétellel töltve / burgonya spenóttal / köles kása
Reggeli: zabkása almával / kifli vajjal és lekvárral és tej / kenyér sajttal
Tízórai: gyümölcspüré és keksz / kenyér retekkenőkével / joghurt gabonapelyhekkel
Ebéd: tészta brokkolival és sajttal / sertéshús sárgarépával és burgonyával / zöldséges rizottó csirkehússal
Uzsonna: gyümölcssaláta / banánturmix / piskóta tejjel
Vacsora: tészta spenóttal / zöldségleves / kenyér tojásomlettel
A gyerekek táplálásával kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel. A leggyakoribbakra fentebb igyekeztünk választ adni. A legjobb segítséged azonban ezekben a helyzetekben az ösztönöd és a gyermekorvos tanácsai. Ha a gyerekek ételei változatosak, és az új élelmiszereket fokozatosan, kisebb adagokban vezeted be, nem hibázhatsz. Így a gyerekek étrendje mindent tartalmaz, amire szükségük van, és kíméletes lesz az érzékeny bélrendszerükkel szemben.