Egyes nyomtatószálak, amelyeket technikailag filamenteknek neveznek, képesek a levegőben lévő nedvességet elnyelni. Ezt a tulajdonságot higroszkópiának nevezik. Amikor egy ilyen nedvesített szál áthalad a nyomtató forró fúvókáján, a benne lévő víz gőzzé alakul. Ennek hatására a nyomtatott anyagban apró buborékok képződnek, és megzavarják a nyomtatás simaságát. Ennek következménye a rossz nyomtatási minőség, ami például durva felületen, pontatlanságokban vagy úgynevezett "hullámosságban" nyilvánul meg, amikor a nyomtató vékony műanyagszálakat hagy ott, ahol nem kellene. Ugyanakkor a modell mechanikai szilárdsága is csökken, mivel a rétegek nehezebben tapadnak egymáshoz. Az is előfordulhat, hogy nyomtatás közben a fúvókából recsegés vagy sziszegés hallatszik, szélsőséges esetben pedig a nedvesség a fúvóka eltömődéséhez vezethet. A drybox egy olyan eszköz, amelyet a filament alacsony páratartalmú környezetben történő tárolására terveztek. Lényegében egy lezárható doboz, amely megakadályozza a környezeti nedves levegő bejutását. Belsejében általában egy nedvességelnyelő, általában szilikagél található, amely a belső környezetet szárazon tartja. A drybox tehát nemcsak az új filamentek elővigyázatos tárolására szolgál, hanem a már nedvességet felszívott anyag szárítására is. Egyes anyagok, például a PETG, a nejlon vagy a TPU érzékenyebbek a nedvességre, mint mások, de még az általánosan használt PLA esetében is a száraz tárolás stabilabb és kiszámíthatóbb nyomtatási eredményeket biztosít.