A makrofotózáshoz használt fényt úgy tervezték, hogy a közeli távolságból fényképezett, nagyon kicsi tárgyakat megvilágítsa. Ilyen fényképek készítésekor, például rovarok, virágok vagy ékszerek fényképezésekor, az objektív olyan közel van, hogy gyakran árnyékot vet a tárgyra, ami lehetetlenné teszi a megfelelő megvilágítást. Ezért ezt a fajta fényt leggyakrabban közvetlenül az objektív elejére erősítik. Ez biztosítja, hogy a fényforrás a lehető legközelebb legyen a témához, és kiküszöböli a nem kívánt árnyékokat. Gyakran "gyűrűs fény" formájú, amely az egész objektívet körbeveszi, és egyenletes, árnyékmentes megvilágítást biztosít, vagy "kettős fény" formájú, amely két kisebb, külön állítható fényforrás. Ezek lehetővé teszik a fény irányának jobb szabályozását, és az árnyékok modellezésével kiemelhető a téma textúrája és alakja. Célja tehát az, hogy elegendő fényt kapjon egy miniatűr jelenet, és az irányíthassuk is, amit a hagyományos fényképezőgépen lévő vaku nem tesz lehetővé.