A borotvapenge üreges kialakítása a keresztmetszet alakját írja le, vagyis azt, hogy az acél a gerincétől a penge felé haladva hogyan alakul. A lapos vagy ék vágással ellentétben az üreges vágású penge oldalai homorúak, azaz befelé csiszoltak. Ezt az alakot általában egy nagy, forgó korongon történő csiszolással érik el, amely jellegzetes hajlítást hagy az acélban. Ez a homorúság a penge mögött nagyon vékony lesz, ami lehetővé teszi, hogy a penge könnyebben, minimális ellenállással hatoljon a szakállba, és simább borotválkozást eredményez. A vékony penge emellett kissé rugalmas is, ami segít jobban követni az arc kontúrjait, miközben a használónak hallható visszajelzést, úgynevezett "éneklést" nyújt borotválkozás közben. A homorú csiszolás egyúttal megkönnyíti a penge karbantartását, mivel kővel való csiszolás vagy szíjjal való élezés során a penge csak a hátán és a pengére támaszkodik, így természetesen megőrzi a megfelelő szöget. Különböző mélységű üreges pengék léteznek, a részlegesektől a teljesen homorúakig, ahol minél mélyebb a homorúság, annál vékonyabb és rugalmasabb a penge.