Milyen videokártyát vegyek

Elsősorban felejtsük le, hogy a legdrágább videokártya automatikusan a legjobb is. A kártya teljesítményét ugyanis annak függvényében kell kiválasztani, hogy mihez fogjuk használni. Ha éppen egy irodai számítógépet állítunk össze, amelyen internetezni fogunk és maximum az Office csomag fog rajta futni, akkor a többszázezer forintos kártyákra nincs szükségünk. Használatuk elvesztegetett teljesítmény és kidobott pénz lenne.

Ezzel ellentétben a játékokat kedvelők erősebb kártyákat keresnek. Ha csak elvétve játszol, nyugodtan választhatsz olcsóbb videokártyát, akár 30 000 Ft alattit is. A komoly gamerek azonban jobb, ha megkeresik a legnagyobb teljesítménnyel rendelkező kártyákat. A teljesítmény ugyanis nagymértékben összefügg az FPS-sel (képkocka/ másodperc). Ha a legújabb játékokat szeretnéd játszani, de gazdaságos kártyát választasz, akkor jobb, ha felkészülsz a rosszabb felbontásra és az alacsonyabb szintű részletekre. A legújabb játékoknál szolid teljesítményt érhetünk el már 60 000 Ft körüli kártyákkal. De ha kicsit előre gondolkodunk, akkor ennél drágább kártya beszerzése mellett döntünk.

A teljesítmény nagy szerepet játszik a kiválasztási folyamatban, ezért minél jobban meg kell értenünk. Teljesítményük alapján a videokártyákat négy csoportba oszthatjuk. A felosztást persze fenntartással kell kezelni, csak az eligazodást könnyíti.

• Teljesítmény fanatikusoknak (Enthusiast) – 180 000 Ft feletti grafikus kártyák
• Nagy teljesítmény (High-end) – 90 000 és 180 000 Ft közötti grafikus kártyák
• Közepes teljesítmény (Mainstream) – 40 000 és 90 000 Ft közötti grafikus kártyák
• Alacsony teljesítmény (Low-end) – 40 000 Ft alatti grafikus kártyák

Azon kívül, hogy valaki játszik-e vagy sem, azon is múlik, hogy milyen játékokat. A stratégiai játékokat kedvelőknek (League of Legends, StarCraft II,...) nincs szükségük akkora teljesítményre, mint a lövöldözős (Counter-Strike, Call of Duty,...) vagy az RPG (World of Warcraft, The Witcher,...) játékokat kedvelőknek. A lövöldözéseknél minden képfrissítés számít, főleg ha nagy képfrissítési rátával rendelkező monitorunk van. Ha ebbe a csoportba tartozunk, akkor ideálisak lehetnek számunkra a high-end grafikus kártyák. Az RPG-k esetében inkább az esztétika számít, mint a funkcionalitás, az alacsonyabb gépigényű játékokhoz pedig tökéletesen megfelelnek a mainstream kártyák.

Nem játszok számítógépes játékokat

Ha nem vagy gamer és a számítógépet internetezésre, filmek és videó nézésére, vagy zenehallgatásra használod, akkor bőven elég lesz számodra valamelyik irodai  low-end videokártya. A dedikált videokártyák nem kell, hogy érdekeljenek. A processzorok nagy többsége rendelkezik integrált videokártyával, amely nem nyújt túl nagy teljesítményt, de bőven elég az egyszerű feladatokhoz.

A számítógépet munkára használom, de néha játszok

Ha munkához keresel számítógépet, de nem veted meg az alacsonyabb gépigényű játékokat sem, akkor válassz kicsit drágább low-end kártyát. Ha nem félsz kicsit befektetni, akkor körülnézhetsz az olcsóbb mainstream kártyák között is. Ha ilyen kártya mellett döntesz, akkor csak az árra kell figyelni, de a legolcsóbbakat nagy ívben el kell kerülni.

Gyakran játszok különböző játékokat

Amennyiben a számítógépes játékok a hobbid és heti több órát játszol, akkor a  mainstream szegmens drágább kártyái lesznek számodra ideálisak. A kártyát igényeidnek megfelelően válaszd ki. Ha nem tudsz dönteni, akkor az interneten könnyen megtalálod, hogy az adott videokártya milyen FPS-el tudja futtatni kedvenc játékod.

Minden nap játszok és várom a legújabb játékokat

Ha az igényes játékosok közé tartozol, akik alig várják, hogy kijöjjön a legújabb rész és élvezed a magas grafikai beállításokat, akkor számodra a high-end és az entusiast szegmens kártyái a megfelelők. Ebben a kategóriában csak rajtad áll, hogy melyiket választod. Leginkább a konkrét játék és pénzügyi helyzeted befolyásolja csak a választást. Ha igényes gamer vagy, akkor érvényes, hogy minél drágább kártyát vásárolsz, annál több látnivalót kapsz.

Állandóan játszok / (fél) professzionális szinten játszok

Amennyiben rád a fenti állítások valamelyike érvényes, akkor egyértelműen az enthusiast kategóriában kell keresgélned. A választás konkrét igényeiden múlik, de biztos lehetsz benne, hogy a szegmens videokártyái kiváló játékélményt nyújtanak a legnagyobb felbontásban. Ez akkor is érvényes, ha egyszerre több monitoron játszol. Minden plusz monitor nagy megterhelés a videokártya számára, így ebből a szempontból nem nagyon spórolhatsz.

Teljesen más a helyzet, ha több monitort használsz, de csak egyszerű programokat futtatsz, mint a böngészők, Microsoft Word stb. Ezeket a kis gépigényű alkalmazásokat a videokártya simán győzi, így nem kell félni a kisebb teljesítményű kártyáktól sem. Ha azonban három monitornál többet szeretnél egyszerre használni, akkor a professzionális videokártyák közül válassz.

Kriptovaluta bányászathoz keresek kártyát

Ha Bitcoin, vagy esetleg más kriptovaluta bányászatához keresel grafikus kártyát, akkor a legfontosabb információ az úgynevezett hash rate. Ezt az információt a gyártók általában nem adják meg, így máshol kell megkeresni. Hash/s-ben adják meg, és általánosságban érvényes, hogy minél magasabb a szám, annál alkalmasabb azokhoz a számításokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a  bányászathoz. A videokártya memóriája nem szabadna, hogy kisebb legyen 4 GB-nál, és nagyon fontos a fogyasztás is. A kriptovaluta bányászat ugyanis rengeteg energiát igényel, és előfordulhatna, hogy a végén nem éri meg.

A bányászathoz általában klasszikus  gamer kártyákat használnak, egyszerre többet is. Ha van egy vállalkozásod, akkor gondolkodhatsz egy úgynevezett mining rig vásárlásán is. Ez egy kifejezetten kriptovaluták bányászatára szolgáló eszköz. 

Az üzemeltetési tulajdonságok közé soroljuk a hőmérsékletet, zajszintet és nem utolsó sorban a fogyasztást. Lehet egy videokártyának nagy teljesítménye, de ha a túlzott hőtermelésével túlhevíti a  számítógépet, vagy megduplázza a havi áramszámlát, akkor valószínűleg nem rá fog esni a választásunk. Általánosságban érvényes, hogy minél nagyobb egy kártya teljesítménye, annál nagyobb a hőleadása (TDP) is. Számunkra ez azt jelenti, hogy a kártyát jobban kell hűteni.

Honnét tudjuk, hogy a kártya megfelelő hűtéssel rendelkezik? Sok minden megállapítható már az első pillantásra. Néhány kártya például passzív hűtéssel rendelkezik, így csak a környező levegő hűti őket. Ez nem éppen alkalmas, bármilyen kártyáról is legyen szó. Ilyen kártyát csak akkor válasszunk, ha más hűtési rendszerrel rendelkezünk, egyébként csak saját felelősségre. A komoly hűtés már az első pillantásra feltűnik a nagy ventilátorok képében. A részletekkel a későbbiekben még foglalkozunk. A minőség függ a hűtő csövek számától, a kiegészítő hűtéstől, a lapátok átmérőjétől, stb.

Rengeteg tulajdonság létezik, és ha nem szeretnénk nagyon mélyre menni a legjobb megoldás, ha elolvassuk a különböző recenziókat, amelyekből megtudhatjuk, hogy az adott kártyát érdemes-e megvásárolni. Ha pedig a recenzió nem elég, nyugodtan kérdezz tőlünk. 

Videokártya választásnál több olyan dologra is figyelni kell, amely meghatározza azt, hogy egyáltalán fogjuk-e tudni használni. 

A videokártya méretei

Talán manapság a kártya mérete jelenti a legnagyobb kockázatot. Mivel nem létezik semmilyen egységes kártyaméret, előfordulhat, hogy radikális méretkülönbségekkel találkozunk. Gond akkor van, ha a videokártya nem fér be a számítógép házába. A szélesebb kártyák egyszerre több slotot is elfoglalhatnak, így korlátozva a számítógép használhatóságát. Mindig ellenőrizzük le, hogy a kártya mérete nem fog-e gondot okozni.

PCI-Express slot

A videokártyákat az úgynevezett PCI-e slotba csatlakoztatjuk. Nem kell az interfész verzióján törnünk a fejünket. A legújabb kártyák és alaplapok nagy része támogatja a PCI-e 3.0 verziót, de közben visszamenőleg kompatibilis, vagyis az új kártya csatlakoztatható a régebbi alaplaphoz is. Természetesen az adatátviteli sebesség jelentősen csökken, ami a kártya teljesítményének csökkenését jelenti. A slotok 75W-ig támogatják a tápellátást.

Kiegészítő tápkábelek

Amennyiben a videokártya teljesítménye nagyobb, mint 75W, szükségünk lesz  kiegészítő tápkábelekre. Két csatlakozó áll rendelkezésünkre, egy 1x6 pines (75W) és egy 1x8 pines (150W). Ennek köszönhetően annyi kábel és hozzájuk tartozó slot áll rendelkezésünkre, amennyi a problémamentes tápellátáshoz szükséges.

Tápegység

Nagy figyelmet kell fordítani a tápegység teljesítményére. Mert nem csak a videokártya, hanem a számítógép minden komponensének áramfelvételét el kell, hogy bírja. Ha tanácstalan vagy, hogy milyen teljesítményű tápegységet válassz, érdemes szakértővel konzultálni, vagy a kártya leírásában előírt teljesítményű tápegységet használni. Az is segíthet, ha józan paraszti ésszel összeadjuk az egyes komponensek energiaigényét, majd megtoldjuk egy kis tartalékkal (+- 100W) és ez alapján vásárolunk tápegységet. 

Több módja is van annak, hogyan tudunk a videokártyához, ezáltal a számítógéphez monitort, TV-t, projektort vagy bármi mást csatlakoztatni. A grafikus kártyák leggyakrabban HDMI, DisplayPort és DVI csatlakozóval rendelkeznek.

• HDMI – manapság ez a legelterjedtebb csatlakozó, képes képet és hangot továbbítani akár nagy felbontásban is. A klasszikus HDMI kábellel szinte bármilyen megjelenítő eszköz csatlakoztatható.
• DisplayPort (DP) - a HDMI interfészből merít, kiváló minőségű képet biztosít. Ha a számítógéphez csak monitort szeretnénk csatlakoztatni, akkor ezzel nem fogunk mellé. De a többi berendezésnél oda kell figyelni. Kevés olyan televízió van, amely támogatja ezt az interfészt.
• DVI – ezt a csatlakozót csak a régebbi monitorok miatt teszik a grafikus kártyákra. A HDMI és DP csatlakozókkal összehasonlítva manapság egyszerűen nem elégséges. Ha lehetőségünk van modernebb interfésszel csatlakozni, használjuk azt.

Tipp: Ha virtuális valóságban szeretnénk játszani, válasszunk olyan videokártyát, amely 2 HDMI porttal rendelkezik. A szemüvegek ugyanis pont ezen az interfészen keresztül csatlakoznak, így időt és egy adapter árát spórolhatjuk meg.

A videokártya működésének alapelve az, hogy statikus képkockákat hoz létre, majd azokat gyorsan váltogatja egymás után. Hasonlóan, mint az animációknál, a képek sorozatából a mozgás illúziója keletkezik. Azt, hogy hány kép cserélődik le egyetlen másodperc alatt, az FPS érték adja meg, amelyet még a laikusok is ismernek. Videó nézése közben a képkockák száma konstans. A játékoknál azonban annyi FPS-t kapunk, amennyit ki bírunk csikarni a komponensekből. De ez a szám nem csak a videokártyánkon múlik, más komponensektől is függ, elsősorban a processzoron.

A videokártya kiválasztása szempontjából a processzornak fontos szerepe van. Méghozzá azért, mert a processzor küldi azokat a parancsokat, amelyek alapján a videokártya létrehozza a képeket. Amint készen van a képkocka, elküldhető a monitornak. Ezért fontos, hogy mindkét alkatrész hasonló teljesítményszinten legyen, máskülönben a következő állapotok léphetnek fel:

GPU Bound – a processzor teljesítménye nagyobb, mint a kártyáé

Ez a szituáció akkor lép fel, ha a videokártya teljesítménye gyengébb, mint a processzoré. A processzor gyorsabban képes parancsokat küldeni, mint ahogy a kártya azokat feldolgozza. Így késlekedés alakul ki, és a processzor úgymond „pihen”. A gyenge videokártya hatással van az egész számítógépre.

CPU Bound – a processzor teljesítménye kisebb, mint a kártyáé

Ez a helyzet akkor alakul ki, ha a videokártya gyorsabban dolgozza fel a parancsokat, mint ahogy azokat a processzor győzi kiadni. Ilyenkor előfordul, hogy a kártyának úgymond semmi dolga, így nem küld képkockákat a monitornak, a kép szaggat. Ebben a szituációban a processzor van negatív hatással a számítógépre.

Ha azt kérdezed, milyen kombináció a legideálisabb, választ ne várj. Tökéletes szimbiózis, amikor a processzor pont annyi parancsot ad ki, amennyit a kártya fel tud dolgozni, lényegében nem létezik. Célunk tehát, hogy ezt a különbséget a minimumra csökkentsük.