Szeretnél egy nyugodt kutyapajtást, aki gond nélkül kijön az emberekkel és más kutyákkal is, és könnyen alkalmazkodik az életstílusodhoz? Szocializáld emberekre, más kutyákra, különböző környezetekre és helyzetekre. A kutyabarátod nevelésébe fektetett idő és energia garantáltan megtérül.

Biztosan találkoztál már olyan kutyával, amelyik agresszíven, indulatos viselkedéssel reagált teljesen hétköznapi helyzetekre vagy ingerekre is. Egy ilyen rosszul szocializált kutya veszélyes önmagára, a gazdájára és az egész környezetére nézve.
Hogyan ismered fel a jól szocializált kutyát? Az ilyen kutya nyugodt marad, nem húz és nem ugat, amikor másik kutyával találkozik. Nem fél az elhaladó autóktól, és nyugodt marad az emberekkel teli villamoson vagy a családi ünnepségen egy csapat gyerek között is, sőt akár még játszani is elkezd velük.

Te is szeretnél ilyen kutyát? Tanuld meg helyesen szocializálni a kutyádat.
A szocializáció legfontosabb szakasza ugyan már kölyökkorban elkezdődik, amikor fokozatosan megismerteted a kutyát emberekkel, tárgyakkal, különböző ingerekkel, helyzetekkel és ismeretlen környezetekkel, de gyakorlatilag egész életen át tart, így a kutya viselkedésének javítására sosem késő.
A kutyának a családod és a falkád természetes tagjává kell válnia, alkalmazkodnia kell az életstílusodhoz, és be kell kapcsolódnia a tevékenységeidbe. Ezért meg kell tanulnia minden szabályt, és tiszteletben is kell tartania, illetve készségesen be kell tartania azokat.
Ehhez azonban először meg kell mutatnod neki a helyes viselkedést, és meg kell ismertetned vele az összes szabályt – vagyis szocializálnod kell.
A kutyának meg kell ismernie és át kell élnie minden lehetséges helyzetet, tárgyat és hangot, ami a közös életetekhez tartozik. A megfelelő szocializációval jól nevelt és problémamentes kutyapajtásra tehetsz szert.
Készülj fel arra, hogy a kutya szocializációja hosszú távú feladat, hogy minden kutya más, és mindegyiknek időre van szüksége a szocializáció elsajátításához. A kutyádat folyamatosan meg kell ismertetned új dolgokkal, hangokkal, helyzetekkel és ingerekkel, különösen ha nagyvárosban élsz a kutyáddal, vagy sokat utaztok.

Ne feledkezz meg a nagy tömegű helyekről, mint például a pályaudvarok csarnokai, de olyan hétköznapi dolgokról sem, mint a bolt előtti várakozás. Építsd be a gyakorlásba a lifteket, az autóval vagy vonattal való utazást is. Természetesen az állatorvosi vizit sem maradhat ki, ahol a kutyádat meg kell vizsgálniuk. Aztán ott vannak a parkok és a kutyás rétek is. A többi kutyával való szocializáció külön fejezetet érdemel.
A szocializáció a kutyanevelés része, és a kiképzéshez hasonlóan itt is ismerni kell a szabályokat. A helyes szocializáció alapja azonban a te képességed a kutya jelzéseinek és viselkedésének megfigyelésére és értelmezésére, valamint ezek tiszteletben tartása.
Ha a kutyád egy másik kutyával való találkozáskor nem érzi jól magát, ne kényszerítsd arra, hogy azonnal barátkozzon vele – inkább húzódj arrébb egy kicsit, és adj neki időt, hogy eldöntse, újra megpróbálja-e, vagy az ismerkedést inkább a következő alkalomra hagyja.
Ha ugyanis figyelmen kívül hagyod a kutya jelzéseit, arra kényszeríted, hogy maga oldja meg a stresszes helyzetet – mégpedig morgással vagy akár harapással.
Előre lásd meg a nehéz helyzeteket, és készülj fel rájuk megfelelő megoldással. Minden körülmények között igyekezz megőrizni a nyugalmad, és mutass jó példát a kutyádnak.

A te kutyádnak is szüksége van barátokra. Lehetőleg olyanokra, akiket már jól ismer, tudja, mire számíthat tőlük, és örül nekik. A futkározáson és játékon túl segítenek neki a szociális viselkedésének természetes fejlesztésében is. Kezdetnek ideálisak a séták egy jól nevelt kutyapajtással valahol a természetben. A kutyák egy kicsit játszanak, futkároznak, aztán érdekes szagokat fedeznek fel és aportíroznak.
Fokozatosan aztán a városi parkokban is megismerkedik más kutyákkal, ahol a helyzet valamivel bonyolultabb. Itt rengeteg különböző fajtájú kutya van, és nagyobb az esélye annak is, hogy rosszul nevelt kutyával találkozik.
Ha nem vagy biztos benne, hogyan fognak reagálni egymásra a kutyák, állj közéjük, és így teremts egy gátat, amin keresztül megszagolhatják egymást és óvatosan ismerkedhetnek. A jól nevelt kutya nem egyenesen, hanem ívben közelíti meg az idegen kutyát.
Ha úgy érzed, hogy a helyzet túl bonyolult lenne a kutyádnak, kérd meg a másik gazdát, hogy hívja magához a kutyáját, vagy nyugodtan és lassan hátrálj, és tartsd a megfelelő távolságot. Egy másik kutya odajött a kutyádhoz, és ő képes volt nem foglalkozni vele? Pontosan ebben a pillanatban jutalmazd meg a kutyádat, hiszen helyesen cselekedett.

A 7 hetes korig tartó időszak rendkívül fontos a kölyökkutya szocializációja szempontjából, és legalább eddig az életkorig a kölyöknek az anyjánál és testvéreinél kell maradnia a tenyésztőnél. Itt tanulja meg ugyanis beilleszkedni a hierarchiába, és elsajátítja a testvéreivel szembeni helyes viselkedést.
A kölyökkutya szocializációjához ideális, ha a kölyökpajtásokon kívül találsz egy idősebb, jól nevelt kutyabarátot is, akivel a kicsi felfedezheti a világot, és eltanulhatja tőle a helyes kutyás viselkedést. Az idősebb kutya – a többi kölyöktől eltérően – képes mederben tartani, ha a kergetőzés és játék közben túlságosan elragadtatja magát.
Mutass meg a kölyöknek mindent, ami a környezetéhez tartozik, és ami csak eszedbe jut. Fokozatosan ismertesd meg különféle közlekedési eszközökkel, más háziállatokkal, és vidd el az erdőbe is. A póráz segítségével tereld a viselkedését. Ha pedig helyesen viselkedik, természetesen jutalmat érdemel.

Tanítsd meg a kölyköt arra is, hogy hozzászokjon a kellemetlen ingerekhez, például az állatorvosi vizithez. Hagynia kell, hogy megérintsék a mancsait, lefektessék az oldalára, belenézzenek a fülébe, megvizsgálják a szemét, kinyissák a száját stb. Ha pedig együttműködik, mindig megérdemel egy jutifalatot.
Próbáld meg előre látni és elkerülni azokat a kritikus helyzeteket, amelyek megijeszthetik a kölyköt. Ha mégis ilyen helyzet adódik, maradj nyugodt, és viselkedj természetesen. Te vagy a falka vezetője, és a kölyöknek biztonságban kell éreznie magát melletted. Megérti, hogy semmi szörnyű nem történik, ha a gazdája nyugodt.
Ha a kölyök fél elmenni egy másik kutya mellett, vagy mondjuk megijed egy elhaladó busztól, ne sajnáld és ne kapd fel, hanem próbáld elterelni a figyelmét játékkal vagy jutifalattal.
Minél később kezded el a kutya szocializálását, annál nehezebb szokott lenni. Ráadásul a mai környezet általában nagyon megterhelő a kutyák számára. Ha például egy idősebb kutyát veszel ki a menhelyről, fontos tudni, milyen környezetből származik, és milyen ingerekhez volt eddig hozzászokva.

Ha a kutya szabadon rohangált a kertben, kóborolt, nem ismeri az alapvető parancsokat, nem szokott pórázon járni, soha nem látott villamost, emberekkel teli utcákat vagy forgalmas kereszteződést, akkor gondold át, van-e időd, elegendő tapasztalatod és képességed ahhoz, hogy egy ilyen kutyát megfelelően szocializálj a városi életre.
Egy idősebb kutyát is meg lehet persze tanítani új dolgokra, de készülj fel rá, hogy ez több időt vesz igénybe.
Biztosan találkoztál már nagyon kicsi kutyával, például csivavával, amely megfeszíti a pórázt és dühösen ugat mindenre, és már-már attól tartasz, hogy téged vagy a kutyádat megharapja. Ez a sikertelen szocializáció tipikus esete.

A csivava ugyan kicsi, és joggal érezheti magát fenyegetve. De az ilyen viselkedést mindig meg kell állítani. Nem minden kutya tűri el ugyanis az agresszív viselkedést, és könnyen előfordulhat, hogy a saját kezébe – és fogai közé – veszi a csivava nevelését.
Ezért rendkívül fontos a szocializálás helyes megközelítése. Kistestű kutya gazdájaként helyesen kell olvasnod a viselkedését. Ha nem tartod tiszteletben a jelzéseit, fenyegetve fogja érezni magát, és agresszívan fog reagálni, lényegében kétségbeesésből.
Ha a kutyád fél egy másik kutyától és a lábadhoz húzódik, mutasd meg, hogy te vagy a falka vezetője, és hogy veled biztonságban van. Kérd meg a többi kutya gazdáját, hogy hívják magukhoz a kutyáikat. Ha a kis kutyád biztonságban érzi magát, nagyobb kedve lesz megismerkedni más kutyákkal, és fokozatosan egészséges önbizalomra tesz szert.
A rosszul szocializált kutya a teljesen hétköznapi helyzetekre is túlzottan reagál. Ettől a kutya és a környezete egyaránt szenved. Ezért a nevelésbe és szocializálásba fektetett energia mindenképpen megtérül. Jutalmad egy nyugodt négylábú társ lesz, aki gond nélkül találkozik emberekkel és más kutyákkal, és magabiztosan vesz egy erdei sétát vagy akár egy villamosozást is.