Lyme-kór, borrelia: minden, amit erről a betegségről tudnod kell

Lyme-kór – TARTALOM

• Mi a Lyme-kór, és hogyan terjed az emberre?
• Milyen tünetei vannak a Lyme-kórnak?
• Hogyan diagnosztizálják és kezelik a Lyme-kórt?
• Megelőzés a Lyme-kór ellen
• Hogyan nyilvánul meg a Lyme-kór házi kedvenceknél?

Mi a Lyme-kór, és hogyan terjed az emberre?

A Lyme-kór kórokozói a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok, leggyakrabban a Borrelia burgdorferi (Európában további fajok is, mint a Borrelia afzelii és a Borrelia garinii). Ezek a baktériumok kullancscsípés (Ixodes ricinus) útján jutnak be az emberi szervezetbe. A kullancs rátapad a gazdaszervezetre, és elkezdi szívni a vérét. Az átvitelhez a kullancsnak általában több mint 24 órán át kell rátapadva maradnia. Ha ez megtörténik, a szervezetben bakteriális fertőzés alakul ki, amelyet éppen a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak. Ez a mérsékelt égövi területeken a kullancsok által terjesztett leggyakoribb megbetegedés, Magyarországot is beleértve.

Hol fordul elő leggyakrabban a Lyme-kór?

Világszerte a Lyme-kór fertőzés leggyakrabban az északi félteke mérsékelt éghajlati övezetében fordul elő, vagyis elsősorban Észak-Amerikában (USA, különösen az északkeleti és a felső középnyugati régiók) és Európában (Közép-Európa – Csehország, Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország). A kórokozót az Ixodes nemzetségbe tartozó kullancsok terjesztik. A természetben a fertőzött kullancsok aránya általában 10–30%, de egyes területeken ennél magasabb is lehet. A fertőzés kockázata az erdős, nedves területeken a legnagyobb, ahol vadon élő állatok mozognak, és az emberek szabadidejüket a természetben töltik.

Milyen tünetei vannak a Lyme-kórnak?

A Lyme-kór lappangási ideje, vagyis a kullancscsípéstől az első tünetek megjelenéséig eltelt idő (időtartam), általában 7–14 nap. Ugyanakkor lehet lényegesen rövidebb is (3 nap), vagy éppen ellenkezőleg, jóval hosszabb (akár 30 nap). Ritkán az első tünetek csak hónapok múlva jelentkeznek, ami jelentősen megnehezíti a felismerést és az azt követő kezelést.

A Lyme-kór sokféle tünettel járó megbetegedés, amelynek jelei a fertőzés stádiumától függően eltérőek. Általában enyhe, influenzaszerű tünetekkel kezdődik. Ha nem kezelik időben, fokozatosan érintheti a bőrt, az idegrendszert, az ízületeket és a szívet is.

Korai lokalizált stádium (a kullancscsípés utáni 1–4. hét)

Ez a stádium a fertőzés után röviddel következik be. A Borrelia baktériumok ebben az időszakban főként a testbe való bejutás helyén, vagyis a bőrben koncentrálódnak. Sok fertőzött csak enyhe, influenzaszerű tüneteket tapasztal, de a legjellemzőbb megnyilvánulás a jellegzetes bőrkiütés.

• Az erythema migrans egy vörös folt a kullancscsípés helyén, amely fokozatosan terjed, gyakran kifakult középső résszel (jellegzetes „céltáblaszerű" megjelenéssel),
• enyhe láz és hidegrázás,
• fáradtság, levertség,
• fejfájás,
• izom- és ízületi fájdalmak,
• nyirokcsomó-duzzanat.

Korai szóródott stádium (a fertőzés utáni hetektől hónapokig)

Ha a betegséget az első stádiumban nem kezelik, a baktériumok a véráram útján kezdenek szétterjedni a test más részeibe: az idegrendszerbe, az ízületekbe, a bőrbe és a szívbe. A tünetek változatosak, és megjelenhetnek egyenként vagy kombináltan is.

• További bőrkiütések jelennek meg a kullancscsípés helyétől távol eső területeken.
• A neuroborreliózis az agyhártyák és az idegstruktúrák gyulladása, amely fejfájással, nyakmerevséggel, arcidegbénulással, zsibbadással, végtaggyengeséggel, ízületi fájdalommal, szívritmuszavarral, légszomjjal és szédüléssel járhat.

Késői szóródott stádium (kezeletlen Lyme-kór)

Ez a stádium kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt esetekben fordul elő. A Lyme-kór krónikus stádiumba léphet, tartós vagy visszatérő egészségügyi problémákkal. Az idegek, az ízületek vagy a bőr maradandó károsodása is bekövetkezhet.

• Krónikus ízületi gyulladás (arthritis), amely tartós vagy visszatérő duzzanattal és fájdalommal jár a nagy ízületekben, különösen a térdekben.
• A krónikus neuroborreliózis tünetei közé tartozik: koncentrációs és memóriazavarok, hangulatingadozás, ingerlékenység, depresszió, zsibbadás, érzéskiesés vagy végtaggyengeség.
• Az acrodermatitis chronica atrophicans a bőr fokozatos elvékonyodása és elszíneződése (főként a lábakon vagy a karokon).

Hogyan diagnosztizálják és kezelik a Lyme-kórt?

A Lyme-kór diagnosztizálása és kezelése a betegség stádiumától és a fennálló tünetektől függően eltérő. A korai felismerés és a kezelés mielőbbi megkezdése jelentősen növeli a teljes gyógyulás esélyét.

Hogyan zajlik a Lyme-kór diagnosztizálása?

• Klinikai értékelés – ha megjelenik a jellegzetes bőrkiütés (erythema migrans), további vizsgálatra nincs szükség, mivel ez önmagában elegendő bizonyíték a diagnózishoz. Egyéb tünetek esetén (pl. neurológiai vagy ízületi panaszok) további vizsgálatok szükségesek.
• Laboratóriumi vizsgálatok – ezeket általában 2 lépésben végzik: az ELISA-teszt a Borrelia elleni antitesteket mutatja ki a vérből. A Western blot egy megerősítő teszt, amelyet akkor végeznek el, ha az ELISA pozitív vagy határérték közeli eredményt ad.

Az antitestek csak a fertőzés után néhány héttel jelennek meg, ezért a korai szakaszban kapott negatív eredmény nem zárja ki a Lyme-kórt. Gyanú esetén a vizsgálatot meg kell ismételni. Neurológiai tünetek esetén az agy-gerincvelői folyadékot is vizsgálhatják (lumbálpunkció).

A Lyme-kór kezelése

A Lyme-kór kezelése elsősorban antibiotikumok alkalmazásán alapul. A korai szakaszban leggyakrabban doxiciklint, amoxicillint vagy cefuroximot alkalmaznak, általában 10–21 napon keresztül. Ha a beteg súlyosabb formában szenved, például neuroborreliózisban vagy ízületi érintettségben, a kezelés 2–4 hétre hosszabbodik, és intravénás antibiotikum-adagolást is magában foglalhat (pl. ceftriaxon).

A betegek többsége jól reagál a kezelésre, és teljesen meggyógyul. Az antibiotikumokon kívül kiegészítő terápia is alkalmazható, amely fájdalomcsillapítókat, rehabilitációt és pszichológiai segítséget foglal magában a hosszabb ideig fennálló panaszok esetén. A legfontosabb, hogy a Lyme-kórt minél hamarabb felismerjék, mivel a kezelés korai megkezdése jelentősen csökkenti a szövődmények kockázatát.

Hogyan kezelik a Lyme-kórt terhesség alatt?

A Lyme-kórt terhesség alatt a lehető leghamarabb el kell kezdeni kezelni, hogy megelőzzék az anya és a magzat esetleges szövődményeit. Az antibiotikumos kezelés biztonságos. Leggyakrabban amoxicillint alkalmaznak, mivel a doxiciklin terhesség alatt ellenjavallt. Az időben megkezdett kezelés általában megakadályozza a fertőzés magzatra való átterjedését. A súlyos veleszületett rendellenességek kockázata nagyon alacsony, ha a Lyme-kórt megfelelően kezelik. Mindig fontos az orvossal való konzultáció és az egészségi állapot gondos nyomon követése.

A Lyme-kór kezelése gyermekeknél

A Lyme-kór kezelése gyermekeknél hasonlóan zajlik, mint felnőtteknél, de a gyermek korának és testsúlyának figyelembevételével választják ki a megfelelő antibiotikumot és adagolást. Kisgyermekeknél (8 éves kor alatt) általában nem adnak doxiciklint, mert az károsíthatja a fejlődő fogakat. Ilyenkor az amoxicillin vagy a cefuroxim jelenti az alternatívát. Nagyobb gyermekeknél a doxiciklin is alkalmazható. A kezelés időtartama általában megegyezik a felnőttekével (a stádiumtól függően 10–28 nap). A kezelést a gyerekek általában jól tolerálják, és legtöbbször maradandó következmények nélkül gyógyulnak meg.

Megelőzés a Lyme-kór ellen

A Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok a kullancs felszívódását követően körülbelül 24 óra elteltével jutnak be az emberi szervezetbe. A leghatékonyabb megelőzés tehát az, ha megakadályozod, hogy a kullancs a bőrödre tapadjon, vagy ha már felszívódott, minél gyorsabban eltávolítod. Borreliózis ellen nem lehet oltást kapni. Ezért tartsd be következetesen az alábbi ajánlásokat:

• Viselj megfelelő ruházatot a természetben: hosszú ujjú felsőt, zokniba tűrt hosszú nadrágot, világos színű ruhát, hogy a mászó kullancsokat azonnal észrevedd.
• Használj kullancsok elleni rovarriasztót a bőrödre és a ruházatodra egyaránt.
• Ha lehetséges, kerüld a magas füvet és a sűrű aljnövényzetet.
• A természetből hazatérve alaposan vizsgáld meg magad, különösen a térd alatt, a hónaljban, a hajban és a fülek mögött.
• A kullancs gyors eltávolítása (ideális esetben 24 órán belül) jelentősen csökkenti a fertőzés átvitelének kockázatát.
• Használj csipeszt vagy speciális kullancscsipeszt a kullancs óvatos, összenyomás nélküli eltávolításához.
• A kullancs felszívódásának helyét több héten át figyeld. Bőrpír vagy kiütés esetén fordulj orvoshoz.

Hogyan nyilvánul meg a borreliózis háziállatoknál?

A borreliózis sajnos olyan betegség, amely a háziállatokat sem kíméli. A veszélyeztetett csoportba elsősorban a kutyák tartoznak, amelyek fogékonyabbak a fertőzésre, és nagyon szívesen mozognak olyan helyeken, ahol a kullancselőfordulás a legnagyobb – tehát magas fűben, sűrű aljnövényzetben, bokrosokban stb. A Lyme-borreliózis macskáknál is kialakulhat, bár kisebb mértékben, és haszonállatok, valamint egyes vadon élő állatok is megfertőződhetnek.

A Lyme-borreliózis állatoknál ugyanúgy terjed, mint az embereknél. Az állat fertőzött kullancs csípése révén kapja el a betegséget, amennyiben a kullancs legalább 6–48 órán át szívta a vérét. A csípés után a Borrelia burgdorferi baktériumok elkezdenek szaporodni.

A borreliózis tünetei kutyáknál:

A tünetek kutyáknál általában csak néhány hét (néha hónap) elteltével jelentkeznek, és laikus számára nehezen felismerhetők – különösen akkor, ha a kullancscsípésről egyáltalán nem tudsz. Ugyanakkor a kezeletlen borreliózis kutyáknál végzetes következményekkel járhat. A borreliózis leggyakoribb tünetei kutyáknál:

• sántítás, amelyet az ízületi fájdalom okoz,
• láz,
• bágyadtság és étvágytalanság,
• ízületi duzzanat,
• ritkán vesekárosodás is előfordulhat, ami nagyon súlyos állapot.

A borreliózis tünetei macskáknál:

A Lyme-borreliózis macskáknál viszonylag ritka, és a legtöbb fertőzött állat semmilyen nyilvánvaló tünetet nem mutat. Ha mégis jelentkeznek tünetek, azok lehetnek letargia, csökkent étvágy, láz, ízületi fájdalom vagy sántítás. A klinikai tünetek macskáknál azonban ritkábbak, mint kutyáknál, ezért a diagnózis felállítása is nehezebb. Gyanú esetén vagy kullancs előfordulása esetén a macska gazdájának érdemes állatorvossal konzultálnia, aki vérvizsgálatot végezhet és megfelelő kezelést javasolhat.

Mi a legjobb megelőzés a borreliózis ellen háziállatoknál?

Ha meg szeretnéd védeni négylábú barátaidat a külső élősködők – köztük a kullancsok – által terjesztett betegségektől, ügyelj a megelőzésre, amely magában foglalja az antiparazitikumok rendszeres alkalmazását pipetták, tabletták vagy nyakörvek formájában, amelyek nemcsak a kullancsoktól és bolháktól, hanem más rovaroktól is távol tartják kedvencedet.

• Antiparazitikumok: spot-on készítmények, rágótabletták vagy kullancok ellen hatásos antiparazitás nyakörvek.
• A szőrzet és a bőr rendszeres ellenőrzése séta után, különösen kockázatos területeken (erdők, rétek, magas fű).
• A kullancs gyors és helyes eltávolítása (ideális esetben a felszívódástól számított 24 órán belül).
• Kutyáknál lehetőség van borreliózis elleni védőoltásra (magas kullancs-előfordulású területeken ajánlott, állatorvossal való konzultációt követően).
• Rendszeresen gondozd a ház környékét és a kertet (fűnyírás, lombeltávolítás stb.).

A Lyme-kór egy kullancsok által terjesztett bakteriális fertőzés. Nem létezik ellene védőoltás, de megelőzheted ezt a kellemetlen betegséget a megelőző intézkedések betartásával és a már beszívódott kullancs mielőbbi eltávolításával. A kezeletlen Lyme-kór hosszan tartó tüneteket okoz, amelyek jelentősen rontják az életminőséget, és maradandó következményekkel is járhatnak.