A különböző RAID kötegek alapvető módon különböznek egymástól, ami befolyásolja a teljesítményüket, a biztonságot és az árat. Egyes kötegek alkalmasak az írás és olvasás gyorsítására, míg mások szinte azonnali adatmentést biztosítanak több meghajtó hirtelen meghibásodása esetén. A kifinomultabb RAID típusok ezeket az előnyöket egyesítik. Szeretnél többet megtudni?
A RAID (Redundant Array of Inexpensive Disks) rövidítés olyan lemezkötegekre utal, amelyeken az adatokat két vagy több egymástól független lemezen kerülnek tárolásra. Ezekből a fizikai lemezekből könnyedén létrehozhatsz egy tárolót, amelyet a szerver vagy a számítógép operációs rendszere egyetlen logikai egységként ismer fel. Azonban ezek a több lemezből álló lemezkötegek hajlamosak lehetnek a hardveres hibákra. Ezért van a beépített hibatűrés, amely specifikus adattárolási módszerekkel biztosítja az adatok megőrzését, ha valamelyik lemez meghibásodik. A biztonsági szint a választott RAID típustól függ, amelyet számokkal jelölünk (leggyakrabban RAID 0, RAID 1, RAID 5 vagy RAID 6).
A RAID-et tipikusan leginkább szerverekben használják, de könnyedén létrehozhatod egy modern számítógépben is. Otthoni környezetben NAS szerver használata esetén találkozhatunk RAID köteggel. A NAS szerverekbe legalább két lemezt kell behelyezni, amelyek megfelelő beállításokkal védik a felhasználót az adatvesztéstől. Mindazonáltal jó, ha tudod, hogy a RAID típusú lemezkötegek nem helyettesítik az adatok biztonsági mentését.
Kötettípus | HDD lemezek száma | Tolerálható lemezhibák száma | Leírás | Kötetkapacitás |
Alap | 1 | 0 |
|
1× (HDD lemez mérete) |
JBOD | ≧1 | 0 |
|
az összes HDD lemez méretének összege |
RAID 0 | ≧2 | 0 |
|
az összes HDD lemez méretének összege |
RAID 1 (tükrözés) |
2 | 1 |
|
a legkisebb HDD lemez mérete |
3 | 2 | |||
4 | 3 | |||
RAID 5 | ≧3 | 1 |
|
(N – 1) × (a legkisebb HDD lemez mérete) |
RAID 6 | ≧4 | 2 |
|
(N – 2) × (a legkisebb HDD lemez mérete) |
RAID 10 | ≧4 (páros szám) |
A HDD lemezek összes számának fele |
|
(N / 2) × (a legkisebb HDD lemez mérete) |
Ahogy már említettük, ahhoz, hogy ilyen köteget létrehozzunk, legalább két lemezre van szükségünk. Többféle RAID létezik, és ezek alapvetően abban különböznek, ahogyan az adatokat kezelik. Most röviden bemutatjuk őket:
A RAID 0 nem az ideális lemezkonfiguráció NAS esetében, mert az adatbiztonság szempontjából még egyetlen lemeznél is rosszabb helyzetben van, egyszerű okból kifolyólag: a RAID 0 két lemezt úgy kapcsol össze, hogy az adatokat egyenletesen osztja szét közöttük. Mivel a RAID 0 képes egyszerre írni és olvasni mindkét lemezről, a kapacitásaik összeadódnak, és a továbbítási sebesség körülbelül a kétszeresére nő. Az ár azonban kritikus. Ha bármi történik az egyik lemezzel, az adatok a másikon is teljesen elvesznek.
Ez a megoldás, ellentétben a RAID 0-val, nem kínál semmilyen teljesítménybeli előnyt. Ez azt jelenti, hogy a lemezek ezen módon való összekapcsolása esetén ugyanolyan gyorsak lesznek, mintha egyáltalán nem lennének RAID-ben. Ráadásul a köteg használható kapacitása csak az egyik bekapcsolt lemez kapacitásával fog egyezni, még akkor is, ha három, négy vagy több lemezből áll. Hogyan lehetséges ez? A RAID 1 biztonságra összpontosít, ezért az adatokat csak egy lemezre írja, és a többi lemezre tükrözi őket. Ez azt jelenti, hogy mindig rendelkezésre áll legalább két másolat, ha a főlemezzel bármi történne. Ha ilyesmi történik, az összes adatot könnyen vissza lehet állítani.
A RAID 10 a két előző megoldás kombinációja, nem csak a névben, hanem funkcionálisan is. A használatához legalább négy lemezre van szükség. Ezeket logikailag két párra osztódnak, amelyek belsőleg RAID 0-ként vannak összekapcsolva. Ezeket a párokat ezután egymással tükröződnek, ami azt jelenti, hogy megkapjuk a RAID 0 sebességét és a RAID 1 adatbiztonságát. A hátránya, hogy a kezdeti befektetésnek tartalmaznia kell legalább a négy említett lemezt.
A RAID 5 sokkal összetettebb kötegelési módszer, mint az előző megoldások. Ez a bonyolultság azonban könnyen indokolható, mivel a RAID 5 magas szintű adatbiztonságot kínál. Azonos lemezek használata esetén egyet fenntartunk arra az esetre, ha a többi közül valamelyik kiesne. A RAID 5 hátránya az adatok helyreállításának és a lemezköteg egyéb kezelésének igényessége. Az adatok írása a lemezekre lassabb lehet, mivel az adatok egyszerre minden lemezen tárolódnak.
A RAID 6 nagyon hasonlít a RAID 5-höz, azzal a különbséggel, hogy képes az adatokat helyreállítani akár két lemez egyidejű meghibásodása esetén is. Így a RAID 6 még biztonságosabb, mint a RAID 5, ugyanakkor az adatok írása lassabb. A RAID 5-tel együtt kifejezetten professzionális felhasználásra tervezték, többlemezes kötegek esetén sokkal több helyet kínál, mint a RAID 1. Ezért különösen az olyan adatközpontok számára ajánlott, ahol hajlandóak pénzt és időt fektetni a tárolórendszerbe.
A lemezköteg létrehozásához választott lemez rendkívül fontos. Ahogy az egyes PC alkatrészek és tartozékok, a merevlemezek is lehetnek nagyon specializáltak. Ha spórolni szeretnél, megfelelőek lehetnek az asztali számítógépekhez készült alapmodellek, azonban ezt a lehetőséget nem ajánljuk jó szívvel. Sokkal jobb választást kínálnak például a NAS merevlemezek. Ezek ugyanis hosszú távú megbízható működésre lettek tervezve, 24/7 üzemidővel.
A lemezválasztás azonban az adott feladattól függ, amelyre a lemezköteget használni szeretnéd. Ha például több TB-ra van szükséged hosszú távú mentésekre, akkor a klasszikus tárcsás lemezek ideálisak lesznek erre a célra. Ma már ezeknek a kapacitása akár 20 TB is lehet. Ezzel szemben állnak a drágább, de rendkívül gyors SSD lemezek. Az ezekből létrehozható lemezkötegek alkalmasak több adatfolyam egyidejű olvasására és írására. Az ilyen lemezeket legfeljebb 8 TB maximális kapacitással kínálják.
A RAID kötegek szerves részét képezik a professzionális informatikai színtérnek. A NAS-ok elterjedésének köszönhetően azonban már az otthoni felhasználása is egyre elterjedtebb. Éppen ezért nem árt tudni, hogy miben különböznek egymástól a RAID-ek.