Ha túlerőlteted a könyöködet, az könnyen megbetegedhet. Ilyenkor jellemző a duzzanat, a fájdalom és az érzékenység. Nagy valószínűséggel úgynevezett teniszkönyökről van szó, ami nem csak a teniszezőket érinti – sokféle tevékenység következményeként kialakulhat. De hogyan kezelhető? Elkerülhető a műtét?
i
Ha több napon keresztül fáj a könyököd, mindenképp keresd fel az orvost! Az alábbi cikk az alapelveket foglalja össze, de csak orvos írhat fel például antibiotikumot gyulladás esetén, és ő tudja felismerni az esetleges szövődményeket is.
A teniszkönyök az inak és az izomtapadások betegsége, amelyekkel az izmok a csontokhoz rögzülnek. Ahogy a neve is mutatja, leggyakrabban a könyök érintett, de más inaknál is kialakulhat, például a vállban, a csuklóban vagy a térdben. A fő ok az ismétlődő, egyoldalú mozgás: például csavarozás, szerszámhasználat, kerti munka, megerőltető fizikai tevékenységek, vagy akár az egér használata és a gépelés. Az inakban apró mikrotraumák alakulnak ki, amelyek fájdalmat okoznak.
Létezik például "gerelyhajító" és "golf" könyék is. A különbség csak abban van, hogy mely inak vannak túlterhelve. Érdekesség, hogy a teniszkönyök valójában ritkán érinti a profi teniszezőket – ők ugyanis megfelelő edzéstervvel és kifinomult technikával dolgoznak. Ez az egyik közös nevező minden hasonló probléma esetében: a profi sportolókat ritkán érinti, mivel mozgásukat pontos technikával végzik. Az amatőr sportkedvelők viszont gyakran helytelenül hajtják végre a mozdulatokat, és ez vezet a problémához. A kezelés lényege éppen ezért az életmód váltásban rejlik.
A teniszkönyök tipikus tünete az éles, szúró fájdalom a könyök külső oldalán, ami kisugározhat a vállba vagy az alkarba is. Az érintett terület megduzzad, és a bőr melegebb lehet a környező ízületekhez képest. A fájdalom leginkább mozgás közben, emeléskor vagy erőkifejtés során jelentkezik. Kezeletlenül a tünetek hat hétnél tovább is fennmaradhatnak, krónikussá válnak, és ilyenkor már szinte bármilyen kézmozdulat, emelés vagy fogás fájdalmas lehet.
A probléma gyakran izomfáradtsággal indul, majd terhelés utáni fájdalomként jelentkezik, végül nyugalmi állapotban is jelen lehet. Az akut szakaszra jellemző a duzzanat és a kivörösödés is. A hosszan tartó túlterhelés nemcsak az ízületet, hanem a környező izmokat és a lágy részeket is érinti. Például az alkar izmai erősen feszesek és érzékenyek lehetnek a nyomásra.
Gyanítod, hogy teniszkönyököd van? Próbáld ki az úgynevezett „harmadik ujj stressztesztet”! Ehhez nyomd lefelé az érintett kar középső ujját úgy, hogy közben ellenállást fejtesz ki. Ha ezt fájdalom kíséri a könyöködben, akkor érdemes ortopéd szakorvost felkeresni. Ő majd megvizsgálja az ízület mozgékonyságát és érzékenységét, és szükség esetén röntgenvizsgálatra küld.
Bár a képalkotó eljárások inkább kiegészítő szerepet játszanak a teniszkönyök diagnosztizálásában, segíthetnek más könyökízületi betegségek kizárásában. A leggyakoribb vizsgálat a röntgen, amellyel kimutathatók a törések, a csontkinövések, a meszesedések, az idegen testek vagy az egyéb fájdalmat okozó elváltozások. Az ultrahang a duzzanatot vagy esetleges folyadék felgyülemlést mutathatja ki az ízületben. A legpontosabb vizsgálat a mágneses rezonancia (MRI), amely minden szövetréteget – az ereket és a csontokat is – részletesen megjelenít. Fontos azonban tudni, hogy az MRI-vizsgálatra gyakran hosszú a várakozási idő (akár több hónap is lehet, ha nem sürgős az eset), és csak kijelölt kórházakban végzik.
i
Mikor érdemes orvoshoz fordulni teniszkönyök esetén?
Ha a könyöködben enyhe vagy közepes fájdalmat érzel, ami néhány napnál tovább tart, érdemes orvoshoz fordulni. Ha a fájdalom nagyon erős, vagy ha gyulladásos jelek, például duzzanat vagy bőrpír jelentkeznek, akkor minél előbb keresd fel a szakorvost.
A teniszkönyök kezelhető konzervatív módszerekkel is, mint például a fizikai terhelés csökkentése, fájdalomcsillapítók alkalmazása vagy gyógytorna. Ha ezek nem hatásosak, az orvos akár műtéti megoldást is javasolhat.
Fontos, hogy minél hamarabb kivizsgáltasd magad, hogy kiderüljön a fájdalom oka, és időben elkezdődhessen a megfelelő kezelés. A korai terápia segíthet a fájdalom enyhítésében és a gyógyulás gyorsításában.
A teniszkönyök kezelése összetett, és a gyógyszerek mellett életmódbeli változtatásokat is igényel annak érdekében, hogy az inak regenerálódni tudjanak. Már az első szúró fájdalom megjelenésekor fontos a pihentetés. Hogy a karod izmai minél kevésbé terhelődjenek, érdemes megfelelő teniszkönyök-ortézissel rögzíteni a kart. A gyulladásos folyamat miatt jellemzően meleg a könyök környéke, így hűtőpárnát is érdemes alkalmazni. A duzzanat mérséklésére használhatsz ecetes borogatást is.
Ezek az intézkedések azonban csak átmeneti megoldások, és nem kezelik a probléma gyökerét. Ideális esetben érdemes teljesen megváltoztatni a mozgási szokásokat – akár szabadidős sportolás közben, akár például a helytelen testtartással végzett, hosszú ideig tartó számítógépes munka során, különösen, ha nem megfelelő egeret használsz.
Természetesen előfordulhat, hogy a konzervatív kezelési lehetőségek kimerülnek, és szükségessé válik a műtéti beavatkozás. Ez rendszerint ortopéd szakorvossal folytatott alapos konzultációk után történik meg. Az ilyen típusú műtétet az orvos akár hetente többször is rutinszerűen elvégzi. A beavatkozás típusától függően helyi vagy teljes érzéstelenítésben történik. Többnyire egynapos sebészet keretében zajlik, azonban a műtét utáni munkaképtelenség akár 3 hónapig is eltarthat – a páciens foglalkozásától függően. A kar ugyanis a műtét után 2 hétig 90 fokos szögben rögzítve van. A rögzítés eltávolítása után viszont azonnal el kell kezdeni a rendszeres gyógytornát, mivel a rögzítés alatt az izmok elgyengülnek, és a könyökízület megfelelő működéséhez ezeket újra meg kell erősíteni.
Nem kell tartani a műtéti kezeléstől, de fontos tisztában lenni azzal, hogy hosszabb gyógyulási idővel jár. A kezelést semmiképp se halogasd, mert a teniszkönyök előrehaladott állapotában már a tárgyak elejtéséhez, az erő és az érzékelés elvesztéséhez is vezethet.
Az ízületi porc elégtelen tápanyagellátása idővel annak leépüléséhez vezethet. Ez a mozgás során jelentkező fájdalomban, reggeli merevségben (csípő-, térd- vagy akár könyökízület), duzzanatban, deformitásokban (például az ujjak ízületeinél), illetve hátfájásban (gerinc osteoarthrosisa) is megnyilvánulhat. Az ízületi problémák kialakulásának jelentős rizikófaktorai közé tartozik a fizikailag megterhelő munkavégzés, az ülő (irodai) munka nyújtás nélküli végzése, valamint a helytelenül vagy túl intenzíven végzett sporttevékenység, amely ismétlődő, egyoldalú terheléssel járhat.
Ne hagyd, hogy az ízületeid korlátozzanak! Támogasd őket, hogy megőrizzék a mozgástartományukat. Jó választás lehet a glükózamin, amely táplálékkiegészítőkben glükózamin-szulfát formájában található meg. Rendszeres szedés esetén gyulladáscsökkentő hatása akár már 3 hónap után érezhető. Jelentősen csökkenti a fájdalmat, javítja az ízület működését, és pozitívan hat a porcokra is.
Széles körben alkalmazott hatóanyag még a kollagén is, amely az emberi test leggyakrabban előforduló fehérjéi közé tartozik. Megtalálható az izmokban, csontokban, bőrben, erekben, emésztőrendszerben és az inakban. Az ízületekben és inakban kötőelemként funkcionál, amely segít „egyben tartani” a testet.
A kollagén hatékony felszívódását segíti a rendszeres C-vitamin bevitel is, amely számos fontos funkcióval bír az emberi szervezetben. Hozzájárul a kollagén normál termeléséhez, ami elengedhetetlen az ízületek, a porcok, a csontok, a fogak, az íny, a bőr és az erek egészségéhez. Emellett támogatja az immunrendszer működését is, ami minden gyógyulási folyamat alapfeltétele.
A könyökfájdalmak nem csak a helytelen teniszezés következményei – bármilyen ütős sport, golfozás, szerszámos munka vagy akár számítógép-használat is kiválthatja. Ezért minden fájdalmat érdemes időben komolyan venni, és nem szabad halogatni a megoldást!