A szuperkardioid mikrofonoknak nevezett keskeny irányított mikrofonokat úgy tervezték, hogy elsősorban egy adott irányból vegyék fel a hangot. Érzékelőmezőjüket úgy képzelhetjük el, mint egy keskeny kúpot, amely a mikrofonból előrefelé mutat. Ez az irányultság teszi őket nagyon hatékonnyá az oldalról érkező nemkívánatos hangok elnyomására. Az elterjedtebb kardioid karakterisztikához képest a szuperkardioid még keskenyebb és érzékenyebb a közvetlenül elölről érkező hangokra. Ennek a keskeny irányíthatóságnak az ára azonban a közvetlenül a mikrofon mögötti kis érzékenységi terület. Míg az oldalról érkező hangokat szinte teljesen figyelmen kívül hagyja, a mikrofon a hátulról érkező hangok egy kis részét felfogja. Ezt figyelembe kell venni a mikrofon elhelyezésekor, például a színpadon a hallgató hangszórókhoz képest. Ezt a mikrofontípust olyan helyzetekben használják, amikor elengedhetetlen egy hangforrás elszigetelése a környező környezettől, például énekhang rögzítése zajos színpadon vagy párbeszédek rögzítése filmezés közben.