Külső meghajtók és NAS: mi védi meg megbízhatóan az adataidat?

Mi az a NAS, és miért érdemes menteni? – TARTALOM

1. A külső merevlemezek biztonságosan megőrzik az emlékeidet
2. Kinek és miért lehet szüksége NAS-ra?
3. Mire képes egy NAS adattároló?
4. NAS mint multimédiás hálózati adattároló
5. NAS mint otthoni „felhőalapú” tárhely
6. NAS mint vállalati megosztott szerver
7. Biztonsági mentés vs. tárolás NAS-on
8. A RAID nem adatmentés
9. Merevlemezek NAS-hoz
10. Intelligens NAS adattároló kiválasztása

A külső merevlemezek biztonságosan megőrzik az emlékeidet

Ismerős a helyzet – állandó figyelmeztetések a kevés memóriára, a készülék lelassul, és semmi sem működik rendesen. Pedig ezt olyan könnyű megoldani. A külső meghajtók, főleg a modern SSD-k, ideálisak azoknak az adatoknak a tárolására, amelyekre nincs nap mint nap szükséged az eszközödön. Kis túlzással a mai külső adattárolókat a régen népszerű fotóalbumokhoz lehetne hasonlítani. Ennek azonban vannak korlátai, mert a külső meghajtón lévő adatok soha nincsenek teljes biztonságban, különösen akkor, ha a meghajtót gyakran hordozod magaddal, és így kiteszed a sérülés veszélyének.

Az, hogy ma még biztonságban vannak az adataid a számítógépeden, nem jelenti azt, hogy holnap is ott lesznek. Akár hagyományos merevlemezt, akár SSD-t használsz, mindkét megoldás meghibásodhat, és akár egyértelmű külső ok nélkül is elveszítheted az adataidat (fizikai sérülés nélkül is). Ez pedig minden meghajtóra igaz, beleértve a számítógépedben lévőket is. Sajnos semmilyen intézkedés nem tudja garantálni, hogy a meghajtó nem hibásodik meg. Azokat az adatokat viszont, amelyek a meghajtó meghibásodása esetén elvesznének, egyszerű biztonsági mentéssel megvédheted.

A fontos adatok biztonsági mentésének legegyszerűbb, bár messze nem a legbiztonságosabb módja a külső meghajtó. Egyszerűen csatlakoztatod a számítógéphez, és átmásolod rá az adatokat. Ezután leválasztod, és biztonságos helyre teszed, ahol az adataid megmaradnak arra az esetre, ha valami váratlan történne. De mi akadályozza meg, hogy a külső meghajtó elveszítse az adatokat? Őszintén szólva semmi. A meghibásodás valószínűsége azonban csökken, ha a meghajtót ritkábban terheled olvasással és írással. Ha tehát csak időnként írsz rá adatot, elég jó esélyed van rá, hogy biztonságban lesznek. Egy másik fontos tényező a már említett fizikai sérülés. Ha a meghajtó egy helyben fekszik, az adatok sokkal nagyobb biztonságban vannak, mintha mindenhova magaddal vinnéd.

Persze a biztonsági mentés nem az egyetlen módja annak, ahogyan a külső meghajtót használhatod. A külső meghajtók nagy előnye a hordozhatóságuk, amelynek köszönhetően leválaszthatod őket, és az adatokkal együtt oda viheted, ahová csak szükséged van rájuk, hasonlóan az USB pendrive-okhoz. A külső meghajtók ugyan nagyobbak, de cserébe lényegesen nagyobb kapacitást és alacsonyabb árat kínálnak 1 GB-ra vetítve. Ez különösen a HDD-kre igaz. Az újabb SSD-k drágábbak, viszont sokkal nagyobb ellenállást kínálnak a fizikai sérülésekkel szemben, és jóval gyorsabbak is. Egy külső meghajtó nem drága dolog, mégis „megmentheti a bőröd”, és kényelmesebbé teheti az életedet.

Kinek és miért lehet szüksége NAS-ra?

A NAS olyan eszköz, amelyet minden számítógép-felhasználó hasznosnak találhat, még az alkalmiak is. Ez ugyanis egy hálózati adattároló, amelyre nemcsak az otthoni WiFi hálózatról menthetsz adatokat bárhonnan, hanem gyakran a világ bármely pontjáról is, ahol van internet-hozzáférés. És ez fordítva is igaz, az adatokat természetesen fel is töltheted. Nyaraláson vagy, és fel kell szabadítanod a telefon memóriáját, hogy újabb élményeket örökíthess meg? A korábban készített fotókat egyszerűen feltöltheted az otthoni NAS-ra. Ezeknek a tárolóknak van még egy fontos tulajdonságuk – nagyon biztonságos környezetet nyújtanak az adatok hosszú távú megőrzéséhez és mentéséhez. Ez sokkal jobb megoldás, mint a külső meghajtóra készített biztonsági másolat.

Mire képes egy NAS adattároló?

Az intelligens adattárolók nagy mennyiségű adatot képesek befogadni, és a külső meghajtókhoz képest számos előnyt kínálnak:

• Minden adat egy helyen van, és bárhonnan elérhető.
• Az adatok biztonsága jelentősen növelhető a meghajtók közötti tükrözéssel, amely RAID technológiával állítható be, és több szintje is van. Ezekről lentebb olvashatsz a cikkben.
• A még jobb védelem érdekében két vagy több NAS is szinkronizálható. Ha az egyik NAS meghibásodik, az adatok a többi eszközön megmaradnak.
• Automatikus adatmentés – dokumentumok, fényképek és videók mentése minden mobil eszközről.
• Az adatokhoz egyszerre több felhasználó is hozzáférhet.
• Kényelmes multimédiás tartalomstreamelés TV-re, AV-vevőre, házimozira és mobil eszközökre.
• Az összes tartalom egyszerű megosztása bárkivel.
• Egyszerű hozzáférés, kezelés és rendszerezés bármilyen eszközről, akár webböngészőn keresztül is.

Nem feltétlenül érhető el mindegyik funkció minden NAS esetén. Ezeknek a tárolóknak a modelljei paramétereikben és funkcióikban is különböznek egymástól. Ha konkrét elvárásaid vannak a NAS-sal szemben, ahhoz kell igazítanod a választást.

NAS mint multimédiás hálózati adattároló

Képzeld el, hogy a fotóid vagy filmjeid, esetleg a zenéid csak a számítógépeden vannak, de te a tévén szeretnéd megnézni vagy meghallgatni őket. A hagyományos átvitelhez általában az kellene, hogy csatlakoztass egy USB pendrive-ot a számítógéphez, átmásold rá az adatokat, eltávolítsd a meghajtót, átvigyed a tévéhez, csatlakoztasd, majd megkeresd a megfelelő fájlokat. Már az is fárasztó, ha csak így le van írva a folyamat.

NAS-sal ez sokkal egyszerűbb. Van egy tárhelyed, amely az otthoni hálózathoz csatlakozik, így minden bejelentkezett eszköz hozzáfér. Ez azt jelenti, hogy például a nyaraláson készült videót elég feltöltened a számítógépről, vagy akár a mobilról is a hálózati meghajtóra, odasétálsz a tévéhez, és máris elindíthatod.

NAS mint otthoni „felhőalapú” tárhely

Ez szorosan kapcsolódik az előző ponthoz, de a NAS nagyon jól használható az úgynevezett felhőalapú tárhelyek alternatívájaként is. Ezek olyan, harmadik fél által üzemeltetett tárhelyek, amelyek díj ellenében helyet biztosítanak a személyes vagy céges adataidnak. Ennek sok előnye van, például az, hogy a világ bármely pontjáról hozzáférhetsz az adatokhoz, de vannak hátrányai is.

A NAS tehát jelentős pénzügyi megtakarítást jelent a felhőszolgáltatásokhoz képest, de az otthoni megoldásnak más előnyei is vannak. Például az átviteli sebesség. Felhőtárhelyre történő feltöltésnél és letöltésnél a kapcsolat sebességét az internetszolgáltatód által biztosított csomag korlátozza. Ráadásul gyakran aszimmetrikus kapcsolatot kapsz, így a fájlok feltöltése lényegesen lassabb, mint a letöltés. NAS esetén a korlátot csak az adatkábelek átviteli sebessége jelenti, amely Gigabit Ethernet használatával 1000 Mbit/s, illetve a WiFi átvitel sebessége, valamint a NAS-ban lévő meghajtók sebessége. Könnyen előfordulhat tehát, hogy végül a jelenlegi számítógépedben lévő régi meghajtó lesz a szűk keresztmetszet. Ráadásul a saját NAS-odhoz bárhonnan csatlakozhatsz az interneten keresztül, így a szolgáltatás pont olyan teljes értékű, mint a felhő esetében.

NAS mint vállalati megosztott szerver

Minden nagyvállalatnak vannak belső szerverei, amelyeken a működéshez szükséges összes adatot tárolják. Sok ilyen adat nagyon érzékeny, ezért egyáltalán nem kívánatos, hogy harmadik félre (szerverüzemeltető szolgáltatóra) bízzák őket. Az előbb említett hozzáférési sebesség mellett tehát a biztonság is nagyon fontos tényező. Az összes adat, amelyért felelősséget vállalsz, a szemed előtt van, így nem kockáztatod a „saját bőröd”, amikor másra bízod őket. Kis- és középvállalkozások számára egy teljesen átlagos NAS is elegendő lehet szerverként.

Ahhoz, hogy az adatok védelme valóban csúcskategóriás legyen, a NAS-nak több, redundáns módon összekapcsolt meghajtót kell tartalmaznia. Erről a cikk későbbi részében még többet is elmondunk, egyelőre azonban elég annyit tudni, hogy redundáns kialakítás esetén a meghajtók úgy vannak biztosítva, hogy az egyikük meghibásodása esetén se vesszenek el az adatok. Ezért akkor sem kerül sor adatvesztésre, ha egy merevlemez (vagy akár több is) felmondja a szolgálatot.

Hogyan fog kinézni egy ilyen felhasználás? Nagyon hasonlóan ahhoz, mint amikor otthon multimédiás fájlokat osztasz meg. A céges meghajtón tárolhatod az összes adatot, és a munkatársaid azonnal hozzáférnek. Az adminisztrációs eszközöknek köszönhetően ráadásul meg tudod határozni, ki mihez férhet hozzá, és ezt akár osztályok, akár konkrét felhasználók szerint is beállíthatod.

Biztonsági mentés vs. tárolás NAS-on

A NAS-ban lévő meghajtók redundáns összekapcsolásáról szóló információk alapján úgy tűnhet, hogy ez tulajdonképpen maga az adatmentés. Csakhogy ez nem egészen így van. Vagy legalábbis nem teljesen. A NAS mindenképpen jó eszköz az adatok mentésére, de nem abban az esetben, ha egyidejűleg fájlmegosztásra vagy a fent említett egyéb célokra is használod. Amikor biztonsági mentést készítesz, az adatokat le kell másolnod, és egy olyan meghajtóra kell helyezned, amely külön van tartva arra az esetre, ha a fő tárolón lévő adatokkal történne valami. Ez lehet egy hagyományos külső meghajtó vagy ideális esetben egy külön, kizárólag mentésre szolgáló NAS.

A RAID nem adatmentés

De térjünk vissza a független meghajtók redundáns tömbjeihez, azaz a RAID-ekhez. Ahhoz, hogy ilyen tömböt hozhass létre, legalább két meghajtóra lesz szükséged. Többféle RAID létezik, és ezek alapvetően abban különböznek egymástól, hogyan kezelik az adatokat. Lentebb röviden bemutatjuk őket:

RAID 0

A RAID 0 nem igazán ideális meghajtó-kialakítás NAS-hoz, mert adatbiztonság szempontjából még rosszabb, mint egyetlen önálló meghajtó, mégpedig egyszerű okból: a RAID 0 két meghajtót úgy kapcsol össze, hogy az adatokat egyenletesen osztja el köztük. Mivel a RAID 0 egyszerre képes mindkét meghajtóra írni és róluk olvasni, a kapacitásuk összeadódik, az átviteli sebesség pedig körülbelül kétszeresére nő. Ennek azonban komoly ára van. Ha az egyik meghajtóval történik valami, az adatok a másikon is teljesen elvesznek.

RAID 1

Ez a megoldás a RAID 0-val ellentétben semmilyen teljesítménybeli előnyt nem kínál. Ez azt jelenti, hogy az így összekapcsolt meghajtók ugyanolyan gyorsak lesznek, mintha egyáltalán nem lennének RAID-ben. Ezenkívül a tömb használható kapacitása csak az egyik bekötött meghajtó kapacitásának felel meg, még akkor is, ha három, négy vagy akár több meghajtód van. Hogy lehet ez? A RAID 1 a biztonságra összpontosító megoldás, ezért az adatokat csak egy meghajtóra írja, a többire pedig tükrözi. Ez azt jelenti, hogy mindig legalább két másolatod van eltárolva arra az esetre, ha a fő meghajtóval történne valami. Ha ez bekövetkezne, az összes adat könnyen visszaállítható.

RAID 10

A RAID 10 az előző két megoldás kombinációja, nemcsak a nevében, hanem funkciójában is. A kialakításához legalább négy meghajtóra van szükséged. Ezek logikusan két párra oszlanak, amelyek belsőleg RAID 0-ként vannak összekapcsolva. Ezeket a párokat ezután egymással tükrözik, ami azt jelenti, hogy egyszerre kapod meg a RAID 0 sebességét és a RAID 1 biztonságát. Hátránya, hogy a kezdeti beruházásnak legalább erre a négy meghajtóra ki kell terjednie.

RAID 5

A RAID 5 jóval összetettebb kialakítás, mint az előző megoldások. Ez az összetettség azonban könnyen indokolható, mert a RAID 5 magas szintű adatbiztonságot kínál. Azonos meghajtók használata esetén egyet fenntartunk arra az esetre, ha a többi közül valamelyik kiesne. A RAID 5 hátránya a bonyolult adat-helyreállítás és a tömb egyéb kezelése. Az írás is lassabb lehet, mivel az adatok egyszerre minden meghajtóra kerülnek.

RAID 6

A RAID 6 nagyon hasonlít a RAID 5-höz, azzal a különbséggel, hogy két meghajtó egyidejű meghibásodása esetén is képes visszaállítani az adatokat. A RAID 6 így még biztonságosabb, mint a RAID 5, ugyanakkor íráskor lassabb is. A RAID 5-tel együtt elsősorban professzionális környezetben, nagyobb meghajtótömböknél ideális, ahol lényegesen több tárhelyet kínál, mint a RAID 1. Főleg adatközpontokba alkalmas, amelyek üzemeltetői megengedhetik maguknak, hogy időt és pénzt fektessenek a tárhelyükbe.

Merevlemezek NAS-hoz

Csakúgy, mint a többi számítógép-alkatrész és kiegészítő, a merevlemezek is lehetnek erősen specializáltak. Ha spórolni szeretnél, elegendőek lehetnek az alapmodellek asztali számítógépekhez. Ezek megfelelők lehetnek otthoni használatra, ahol nem terheled túl a NAS-t sok egyidejű hozzáféréssel és folyamatos, 24 órás olvasással-írással.

Ha viszont az a terved, hogy a NAS-t cégnél használod, vagy otthon a lehető legjobbat szeretnéd, javasoljuk, hogy nézz körül a kifejezetten ilyen felhasználásra tervezett meghajtók között. Ezeket a NAS szerverekhez való merevlemezek kategóriában találod. A Western Digital esetében a NAS-okba a WD Red és Red Pro sorozat tartozik, a Seagate részéről pedig az IronWolf és IronWolf Pro. Ezeket a meghajtókat folyamatos, nagy terhelésre tervezték, amit az alapból járó hosszabb garancia is bizonyít.

Mindkét gyártó „alap” meghajtóverzióira 36 hónap, azaz három év garancia jár, és évi 180 TB terhelésre vannak méretezve. A Pro változatoknál ez már öt év és 300 TB/év. Ami a paramétereket illeti, a Seagate és a WD meghajtói nem különböznek lényegesen, így éles versenyben vannak egymással, a végső választás tehát a saját preferenciáidon múlik.

Intelligens NAS adattároló kiválasztása

A NAS adattárolók nem házilag összerakott lemeztömbök, amelyeket egy régi számítógép alaplapjához csatlakoztattak. Komplett megoldásokról van szó praktikus házakban, speciálisan tervezett hardverrel és szoftverrel, valamint számos funkcióval a felhasználók és az adminisztrátorok számára. Egyes NAS-okat már merevlemezekkel együtt árulnak, másoknál a meghajtók kiválasztását rád bízzák. A fő gyártók közé tartozik a Synology, a Western Digital, a QNAP és az Asustor. Ebben a fejezetben bemutatjuk néhány fő szempontot és paramétert, amelyekre figyelned kell a NAS kiválasztásakor.

Meghajtóhelyek

Mivel a NAS hálózati adattároló, tartalmaznia kell olyan meghajtókat, amelyekre adatokat lehet menteni. És mivel egy ilyen tárhelynek valamit el is kell tudnia tárolni, célszerű, ha több meghajtó is van benne. A leggyakoribb kialakítás a két- vagy négyhelyes NAS, de lehet sokkal több is, akár harminc. Amikor ilyen NAS-t választasz, először tisztázd, milyen RAID-et szeretnél használni.

A RAID 0-t nem ajánljuk. A RAID 1 jobb, de otthoni használatra a RAID 10 a legjobb választás. Ehhez legalább négy meghajtóhelyre lesz szükséged. Ráadásul, ha spórolni szeretnél és kis kapacitású HDD-ket veszel, elveszíted a bővíthetőség lehetőségét, mert amikor később nagyobb meghajtót veszel, valamelyik régi meghajtót ki kell majd cserélned. Ezért még a NAS és a bele való meghajtók megvásárlása előtt alaposan gondold át, mekkora kapacitásra lesz szükséged, és elképzelhető-e, hogy ezt a jövőben növelni szeretnéd.

Processzor és RAM

Ki gondolná, hogy egy adattárolónak is szüksége lehet erős processzorra és elegendő RAM-ra, amikor „csak” adatokat tárol. Ezek az adatok azonban a hálózat sok különböző forrásából érkeznek, ezért a CPU kiválasztásánál erre is figyelni kell. Ha a NAS-t otthoni használatra tervezed, elegendő lesz egy gyengébb kétmagos processzor és 1–2 GB RAM. Ha viszont inkább kisebb céges környezetben használnád, ahol tíznél több alkalmazottnak kell hozzáférnie, akkor inkább egy jobb négymagos processzor és legalább 4 GB memória lesz az ideális.

Támogatott szolgáltatások és funkciók

Ennél a pontnál is az a döntő, hogy hogyan szeretnéd használni a NAS-odat. A megvásárolt eszköznek ehhez kell igazodnia. Az Alza.hu oldalon az intelligens adattárolókat számos paraméter szerint szűrheted, amelyek neve önmagáért beszél. Ide tartozik az FTP szerver, az IP kamerákról történő rögzítés, a felhőszerver, a webszerver, az adatbázisszerver, a médiaszerver és még sok más funkció.

Az intelligens NAS adattárolók kiváló termékek, széles körű felhasználási lehetőségekkel. Nemcsak multimédiás központként vagy megosztott szerverként használhatod őket, hanem segítségükkel függetlenítheted magad a felhőtárhely-szolgáltatóktól is. A külső meghajtók olcsóbb, de nem kevésbé megbízható megoldást jelentenek a tárhellyel kapcsolatos problémákra.