Mi a számítógépes vírus?

Mik azok a számítógépes vírusok? - TARTALOM

1. Mi a számítógépes vírus?
2. A számítógépes vírusok fajtái terjedési és aktiválódási módjuk szerint
3. Miben különbözik a számítógépes vírus más típusú rosszindulatú programoktól?
4. Milyen számítógépes vírusokat különböztetünk meg?
5. Hogyan terjednek a számítógépes kártevők?
6. Vírusok a számítógépen, avagy hogyan védekezzünk a számítógépes vírusok ellen?
7. TOP5: a történelem legrosszabb vírusai
8. Kiberhadviselés

Mi a számítógépes vírus?

A számítógépes vírus fogalma egy rosszindulatú szoftverre (malware) utal, amely úgy terjed, hogy másolatokat készít magából és elhelyezi azokat a szoftverekben, rendszerfájlokban vagy adatfájlokban. Ez a folyamat arra törekszik, hogy rejtőzködjön a felhasználó elől, így elkerülve az esetleges védekező intézkedéseket.

Egyes vírusokat úgy terveztek meg, hogy minél kevésbé legyenek észrevehetőek, lehetővé téve számukra, hogy hosszú ideig rejtőzködjenek a számítógépes rendszerben, anélkül, hogy a felhasználó észrevenné őket. Ez időt biztosít számukra a továbbterjedésre és a meghatározott feladatok zavartalan végrehajtására. Vannak azonban más típusú vírusok is, amelyek agresszívebben viselkednek: azonnali kárt okoznak és gyorsan észlelhető problémákat idéznek elő, így azonnali beavatkozásra van szükség.

A számítógépes vírus jellemző tulajdonságai:

• Replikáció: A számítógépes vírus saját magától képes szaporodni, általában anélkül, hogy a felhasználó kifejezett engedélyét kérné vagy annak tudomására hozná.
• Terjedés: A számítógépes vírus kódjait más programokba vagy fájlokba illeszti, így terjedhet különböző hálózatokon, e-maileken, letölthető fájlokon keresztül, vagy akár hordozható tárolóeszközök segítségével.
• Aktiválás: Amikor a gazdaprogram elindul, a számítógépes vírus is aktiválódik, lehetővé téve a kártékony tevékenységek végrehajtását.
• Káros funkciók: A számítógépes vírusok károsíthatják a fájlokat, a szoftvereket, sőt a számítógép hardver elemeit is, befolyásolva ezzel a rendszer teljesítményét. Emellett képesek személyes adatokat ellopni, adatokat titkosítani váltságdíj fejében, vagy zavarni a rendszer normál működését.

A számítógépes vírusok elleni védelem érdekében fontos, hogy naprakészen tartsd vírusirtó szoftveredet, rendszeresen frissíts minden rendszert és alkalmazást, és legyél óvatos, amikor ismeretlen e-maileket nyitsz meg vagy fájlokat töltesz le az internetről.

A számítógépes vírusok fajtái terjedési és aktiválódási módjuk szerint

A számítógépes vírusoknak számos különböző változata létezik, amelyek terjedési és aktiválódási módjukban különböznek egymástól.

• Nulladik napi támadások: Egy olyan veszélyes vírustípus, amely nulladik napi sebezhetőséget használ ki. Ezek olyan sebezhetőségek, amelyekről a szoftver gyártója nem tud, ezért nincs ellenük védelem. A számítógépes vírus megpróbálja kihasználni ezt a helyzetet, és minél több eszközt megfertőzni - tudja, hogy a gyors terjedés lehetősége nem tart örökké, és nagyon hamar érkezik egy frissítés, amely bezárja a lehetőséget.
• Ismert sebezhetőségeket kihasználó vírusok: A számítógépes vírusok túlnyomó többsége arra épül, hogy a felhasználók nem frissítik rendszeresen a szoftvereiket, és megpróbálják kihasználni az ismert sebezhetőségeket. Számítógéped biztonsága érdekében elengedhetetlen a rendszeres frissítés, mind a szoftverek, mind az operációs rendszer frissítése.
• A számítógépes vírusok terjedése pszichológiai manipuláció által: Hogyan lehet megtámadni egy jól védett vállalati hálózatot? A vírusgyártók a felhasználói interakciókra támaszkodnak, hogy rávegyék a felhasználókat például egy adott e-mail melléklet megnyitására, vagy egy megbízhatatlan forrásból származó rosszindulatú program megnyitására. A támadók rendkívül találékonyak lehetnek, és képesek olyan hamis webhelyeket létrehozni, amelyek megkülönböztethetetlenek az eredetitől. Gyakoriak a fizetést, kérdőív kitöltését stb. kérő e-mailek.
• Fizikai adathordozókat használó vírusok: Egyes vírusok hordozható eszközökön, például USB-meghajtókon keresztül terjednek, amelyek különböző számítógépekhez csatlakoztatva automatikusan rosszindulatú kódot hajtanak végre. Ez a típus jelenleg az internethez nem csatlakozó, elszigetelt hálózatok megfertőzésére irányuló kísérletben jelenik meg.

Miben különbözik a számítógépes vírus más típusú rosszindulatú programoktól?

A számítógépes vírusokat az különbözteti meg más típusú kártevőktől, például a trójaiaktól vagy kémprogramoktól, hogy képesek önmagukat másolni.

A számítógépes vírusokat úgy tervezték, hogy lemásolják és beillesszék magukat más programokba vagy fájlokba. Amikor egy fertőzött programot futtatnak vagy fájlt nyitnak meg, a számítógépes vírus aktiválódik, és képes elterjedni és megfertőzni a számítógépes rendszer más részeit. Ez a terjedés általában a felhasználó tudta nélkül történik.

Az olyan rosszindulatú programok, mint a trójaiak, kémprogramok és zsarolóprogramok általában nem replikálódnak. Ehelyett általában más módon terjednek, például nem biztonságos letöltések, adathalász e-mailek vagy exploit-készletek révén. Fő céljuk általában egy konkrét (viszonylag egyszerű) művelet végrehajtása, például adatlopás, fájlok titkosítása vagy jogosulatlan hozzáférés a rendszerhez.

A számítógépes vírus ehhez képest megpróbálja magát más programokra, mappákra és eszközökre is átvinni. A viselkedése nagyon hasonlít egy valódi víruséhoz, amely ugyanerre törekszik. A következőkben megismertetünk a számítógépes vírusok fajtáival.

Milyen számítógépes vírusokat különböztetünk meg?

A számítógépes vírus egyfajta rosszindulatú szoftver. A számítógépes vírusok fajtáit alább soroljuk fel.

• Boot szektor vírusok: Ezek a vírusok a lemez boot szektorát fertőzik, és a számítógép indításakor aktiválódnak.
• Makrovírusok: Ezek olyan vírusok, amelyek makrókba kerülnek, általában Microsoft Office-dokumentumokba. A makró futtatásakor a számítógépes vírus aktiválódik.
• Hálózati vírusok: Ez a vírustípus a helyi hálózaton (LAN) és az interneten keresztül terjed. Nagyon káros, mert gyorsan képes nagyszámú számítógépet megfertőzni.
• Polymorf vírusok: Ezek a vírusok minden egyes futtatáskor megváltozhatnak, így a vírusirtó programok számára nehéz felismerni őket.
• Rezidens vírusok: Ezek a vírusok a számítógép memóriájában tárolódnak, és ott maradnak a fertőzött alkalmazás befejezése után is.
• Stealth vírusok: Ezek a vírusok megpróbálnak elrejtőzni a felhasználó és a vírusirtó programok elől, például úgy, hogy megváltoztatják azokat a fájlokat vagy kódrészleteket, ahol tárolják őket.
• Ransomware-támadások: Bár a ransomware technikailag nem vírus, ez egy olyan rosszindulatú szoftver, amely titkosítja a felhasználó fájljait, és váltságdíjat követel azok feloldásáért.
• Férgek: A férgek a rosszindulatú szoftverek egy külön típusát képezik, amelyek a felhasználó beavatkozása nélkül terjednek a számítógépek között. A férgek a hálózatok megrongálásával és működésük lelassításával vagy leállításával okozhatnak kárt.

Hogyan terjednek a számítógépes kártevők?

A számítógépes kártevők különböző módon terjedhetnek. A számítógépes vírus elleni védekezésnek számos módja van. Az alábbiakban a leggyakoribb terjedési és védekezési módokat ismertetjük. Sajnos a vírusok készítői folyamatosan próbálnak új módszereket kitalálni, ezért ez a lista nem ad mindenre megoldást.

Vírusok terjedése e-mailek és csatolmányok útján

A vírusok gyakran fertőzött e-mail mellékleteken keresztül terjednek. Amikor egy felhasználó megnyit egy ilyen mellékletet, a számítógépes vírus aktiválódhat.

Hogyan védekezhetsz? Legyél óvatos az e-mail mellékletek megnyitásakor, különösen, ha ismeretlen feladóktól érkeznek. Legyen naprakész vírusirtó szoftvered, amely számítógépes vírus elleni védekezés céljából vírusellenőrzést végez a csatolmányokon.

Fertőzött fájl letöltése az internetről

A vírusok elrejtőzhetnek olyan fájlokban vagy programokban, amelyeket a felhasználók az internetről töltenek le.

Hogyan védekezhetsz? A számítógépes vírus elleni védekezés aranyszabálya, hogy csak megbízható forrásból tölts le fájlokat és használj vírusirtó szoftvert, amely a letöltött fájlokat átvizsgálja.

Fertőzött webhelyek

Néha előfordulhat, hogy egy vírus beágyazódik egy weboldalba, és automatikusan letöltődik, amikor a felhasználó meglátogatja az oldalt.

Hogyan védekezhetsz? A weboldalakba ágyazódott számítógépes vírus elleni védekezés érdekében tartsd naprakészen a böngésződet és annak bővítményeit. Használd a böngésző biztonsági funkcióit, például a szkript blokkolást.

Hordozható tárolómeghajtók

Az USB-meghajtók és más hordozható adathordozók vírusokkal fertőzhetők, amelyek akkor aktiválódnak, amikor az adathordozót a számítógéphez csatlakoztatják.

Hogyan védekezhetsz? Állítsd be az operációs rendszert úgy, hogy az ne futtasson automatikusan fájlokat hordozható adathordozókról. A fájlok megnyitása előtt vizsgáld át a hordozókat vírusirtó programmal.

Vírusok a számítógépen, avagy hogyan védekezzünk a számítógépes vírusok ellen?

Sajnos az emberek (beleértve a szerzőt is) gyakran gyorsabban rákattintanak valamire, minthogy elgondolkodnának rajta. Ha azt gyanítod, hogy megnyitott egy mellékletet vagy letöltött valami gyanúsat, íme egy elsősegélynyújtási útmutató a kár minimalizálására.

1. Munkavégzés leállítása: A lehető leghamarabb hagyd abba a számítógép használatát. Bármilyen tevékenység terjesztheti a vírust, vagy lehetővé teheti, hogy további károkat okozzon.
2. Kapcsolódj le az internetről: Az internetről való lekapcsolódás megállítja a számítógépes vírus minden kísérletét, hogy kommunikáljon a létrehozójával, vagy hogy az interneten keresztül más rendszerekre is átterjedjen.
3. Vírusirtó program futtatása: Ha van vírusirtó programod, futtass le teljes rendszerellenőrzést. Ennek észlelnie kell és el kell tudnia szigetelni a vírust. Ha a vírusirtó program megtalálja a vírust, kövesd annak utasításait.
4. Kérd szakember segítségét: Ha nincs vírusirtó programod, vagy ha a számítógépes vírus a program használata után is megmarad, érdemes lehet szakember segítségét kérni.
5. Jelszavak módosítása: A számítógépes kártevő eltávolítása után változtasd meg a fertőzött számítógépen használt jelszavakat. Ez magában foglalja az e-mailek, bankfiókok, közösségi hálózatok és egyéb online szolgáltatások jelszavait.

TOP5: a történelem legrosszabb vírusai

1. ILOVEYOU: Ez a számítógépes kártevő 2000-ben jelent meg, és minden idők egyik legkártékonyabb számítógépes vírusaként tartják számon. E-mailben terjedt a "LOVE-LETTER-FOR-YOU.txt.vbs" nevű csatolmány segítségével. Amikor a mellékletet megnyitották, a számítógépes kártevő lemásolta és elküldte magát a felhasználó levelezési könyvtárában lévő összes felhasználónak. Az ILOVEYOU több milliárd dolláros kárt okozott, és felhasználók millióit érintette.
2. Code Red: A Code Red egy féreg volt, amely először 2001-ben jelent meg, és a Microsoft IIS-en futó webkiszolgálókat támadta meg. Ahelyett, hogy e-maileken keresztül terjedt volna, ez a féreg közvetlenül az interneten keresztül terjedt, több mint egymillió szervert fertőzött meg és becslések szerint 2 milliárd dolláros kárt okozott.
3. Slammer: Ez a 2003-as féreg hatalmas fennakadást okozott az interneten. A Slammer rendkívül gyorsan terjedt, mérete 8,5 másodpercenként megduplázódott, és 10 percen belül a célpontok több mint 90%-át megfertőzte.
4. Conficker: 2008-as felfedezése óta ez a féreg számítógépek millióit fertőzte meg világszerte. A Confickert egy botnet létrehozására használják, amelyet különféle támadásokra lehet felhasználni, beleértve a DDoS-támadásokat, a spamelést és más rosszindulatú programok telepítését.
5. WannaCry: A 2017-ben felfedezett WannaCry egy olyan zsarolóprogram-típus, amely titkosítja a felhasználó fájljait, majd váltságdíjat követel azok feloldásáért. A WannaCry 150 országban több mint 200 000 számítógépet érintett, és becslések szerint 1 milliárd dolláros kárt okozott. Különösen pusztító volt az Egyesült Királyságban a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) számára, ahol jelentős fennakadásokat okozott.

Kiberhadviselés

Az elmúlt években a hadviselés modern módja nemcsak az űrben, hanem a digitális térben is elterjedt. Az első igazi űrbeli "csatára" 2023-ban került sor, amikor Izrael az Arrow 2 rakétarendszerrel elfogott egy ballisztikus rakétát, mindezt a Föld légkörén kívül. Ezzel szemben a kiberhadviselést már évtizedek óta folytatják, gyakran titokban és a lakosság többségének tudta nélkül.

A NATO már reagált a digitális tér növekvő jelentőségére azzal, hogy 2016-ban úgy döntött, hogy a kibertér hivatalosan is a védelem operatív területének minősül, hasonlóan a szárazföldi, légi és tengeri térhez. Ez azt jelenti, hogy egy súlyos kibertámadás az 5. cikkely beindításának alapjául szolgálhat, ha a támadás elég súlyos ahhoz, hogy egy tagállam elleni fegyveres támadásnak minősüljön.

Hogyan nézne ki a kiberháború?

• Kritikus infrastruktúra megzavarására törekvés: A kulcsfontosságú infrastrukturális hálózatok megbénítására törekvés a gazdaság és a polgári szolgáltatások megbénítása érdekében
• Katonai kommunikáció és logisztika: A katonai kommunikációs és logisztikai rendszerek elleni támadások súlyosan befolyásolhatják egy nemzet katonai műveleti képességét.
• Pénzügyi rendszerek: A nagy pénzintézetek működésének megzavarása globális gazdasági következményekkel járna.

Sok digitális biztonsági szakértőt nyugtalanít az a lehetőség, sőt bizonyosság, hogy államok és különböző államilag támogatott csoportok olyan rosszindulatú szoftvereket fejlesztettek ki és telepítettek, amelyek világszerte rejtve maradnak a kulcsfontosságú rendszerekben és infrastruktúrákban, és konfliktus vagy stratégiai szükség esetén aktiválhatók. Az ilyen típusú rosszindulatú szoftvereket a kibertérben gyakran "alvó ügynökök"-ként emlegetik.

Stuxnet: Kiberfegyver támad atomreaktorokat

Rövid ideig láthattuk, hogy milyen lehet a valódi kiberháború 2010-ben, amikor az egyik leghírhedtebb nulladik napi kihasználás történt. 2010 júniusában a fehérorosz VirusBlokAda cég véletlenül felfedezte az első olyan kártevőt, amelyet ipari rendszerek átvételére terveztek. Ez több szempontból is különbözik a hagyományos vírusoktól. Először is, ez egy ritka vírustípus volt, amely a nulladik napi sebezhetőséget használt ki. Ez nem is lenne annyira meglepő, nem igaz? Természetesen korábban is megjelentek már nulladik napi vírusok, de még soha nem volt olyan vírus, amely egyszerre négy nulladik napi sebezhetőséget használt volna ki.

A Stuxnet elsősorban Irán nukleáris programjára, konkrétan a natanzi urándúsító létesítményre összpontosított. A fő célja az volt, hogy megzavarja az urándúsításra használt centrifugákat azáltal, hogy megváltoztatta a centrifugák fordulatszámát. Ez idő előtti elhasználódásukhoz és meghibásodásukhoz vezetett, aminek célja az volt, hogy jelentősen lelassítsa Irán nukleáris fegyverekkel kapcsolatos fejlődését. Bár hivatalosan soha nem erősítették meg, hogy ki állt a Stuxnet kifejlesztése mögött, széles körben elterjedt a feltételezés, hogy amerikai és izraeli biztonsági ügynökségek fejlesztették ki. Ezt az elméletet támasztja alá a számítógépes kártevő technikai kifinomultsága, amely jelentős erőforrásokra és olyan képességekre utal, amelyekkel jellemzően csak állami szereplők rendelkeznek.

A Stuxnetnek az elindítása után az volt a feladata, hogy elérje a kritikus rendszereket, és a feltételek teljesülése esetén automatikusan elinduljon. Más szóval, a számítógépes kártevő alkotói elvesztették az irányítást felette, miután megjelent, és a vírus önálló életre kelt. A célját viszonylag könnyen elérte. Becslések szerint a Stuxnet a natanzi 5000 centrifuga közül körülbelül 1000-et semmisített meg a frekvenciájuk finom áthangolásával. Érdekes módon a Stuxnet nem tudta deaktiválni magát, miután befejezte küldetését, és tovább terjedt USB-meghajtókon keresztül. Felfedezésének pillanatában már több tízezer számítógépen terjedt világszerte. Mivel azonban a felhasználók nem túl gyakran csatlakoztatnak centrifugákat a számítógépeikhez urándúsítás céljából, a Stuxnet ártalmatlan volt.

A számítógépes vírusok károsíthatják a rendszereket vagy ellophatják az érzékeny információkat. A biztonság érdekében rendszeresen frissíts minden szoftvert (különösen az operációs rendszert és a vírusirtót), és légy óvatos az e-mail mellékletek letöltésekor és megnyitásakor. És természetesen használj erős jelszavakat, kétfaktoros hitelesítést, és rendszeresen készíts biztonsági mentést az adataidról.