Nem tudod, hogyan válassz házimozi projektort? Fontos, hogy eldöntsd, melyik alapvető projektortechnológiát választod (DLC, LCD vagy LED), illetve válassz a helyiségedhez megfelelő felbontást és elegendő kontrasztarányt. Nem mondanak ezek neked semmit? Semmi baj, ebből a cikkből mindent megtudhatsz, amit tudnod kell. Átbeszéljük az egyes technológiák előnyeit, elmagyarázzuk a műszaki paramétereket és áttekinthetően összefoglaljuk a legfontosabb szempontokat.
A mai televíziók olyan magas minőségben képesek filmeket és játékokat lejátszani, hogy a projektorok és a vászonra vetítés egyesek számára elavultnak tűnhet. Mégis, nem kevesen vannak, akik nem mondanak le a projektorokról és készek akár nagyobb összegeket is befektetni ezekbe.
Ezeknek a "projektorrajongóknak" általában két motivációjuk van: még a legnagyobb képátlójú televíziók sem elegendőek számukra, ezért előnyben részesítik a nagy vásznat. A második motiváció a hangulat. A filmek vagy fotók vászonra vetítése egyedülálló pillanatokat teremt – különösen, ha az ember családjával vagy barátaival van együtt.
Ezeket a felhasználókat igazi ínyenceknek tekinthetjük: olyan nézőkről van szó, akik a filmeket és játékokat nem csak hétvégi vagy esti időtöltésként használják. Ezek a nézők vagy játékosok a film vagy játék minden másodpercét élvezni szeretnék. A projektornál egyszerűen az élvezetről van szó, amihez minden más igazodik – beleértve a befektetett pénzt is.
Szeretnél csatlakozni ezekhez az ínyencekhez? Segítünk, hogyan járj el a projektor kiválasztásakor.
Először a projektorok alapvető technológiáival kezdünk. Ahogy majd látni fogod, minden technológiának megvan a maga működési elve, erősségekkel és gyengeségekkel, és ezek alapján meghatározható, melyik technológia ideális a hétköznapi filmnézéshez, és melyik például játékokhoz. Ha azonban tudod, milyen célra és milyen körülmények között vásárolsz projektort, gyorsan és könnyen megtalálod az ideális technológiát.
Az első technológia, amiről beszélünk, a DLP. Működési elve a következő: az alapvető fénysugarat a vetítőlámpa állítja elő. A lámpából érkező sugár áthalad egy gyorsan forgó színes gömbön, majd áthalad a lencsén, és visszaverődik egy mikroszkopikus tükrökkel ellátott chipről, szaknyelven DMD chipről. Az így feldolgozott végső sugár az objektíven keresztül közvetlenül a vászonra kerül.
A DLP projektoroknak számos előnyük van: az említett gömbnek köszönhetően a vetítés nagy sebességet és ezáltal magas képkockasebességet ér el. A kép így folyamatos, a legkisebb akadozás nélkül.
A képminőséget ráadásul aktívan befolyásolhatod egy erősebb optikával rendelkező projektor vásárlásával, ami élesebb képet garantál. Az említett előnyök a DLP projektorokat ideális eszközökké teszik nemcsak filmek nézésére, hanem 3D vetítésekre és játékokhoz is.
Előny az is, hogy a szivárványhatáson kívül a DLP technológiának szinte nincs gyenge pontja.
A projektoroknál gyakori másik technológia az LCD. Akárcsak a DLP esetében, az LCD projektorok működési elve is a vetítőlámpánál kezdődik, amely létrehozza a sugarat. Ezt azonnal polarizációs szűrőkben háromfelé osztják, és mindegyik sugár áthalad a saját LCD panelén. Minden sugár megkapja az alapszínét (piros, kék, zöld), és a színezett sugarak aztán egy optikai prizmába kerülnek, ahol a három sugár ismét egyesül, majd az objektíven keresztül a vászonra jut.
E technológia fő előnye a nem remegő kép: a DLP projektorral ellentétben az LCD projektornak nincsenek mozgó részei, így nem zavarják a rezgések. Átlagosan az LCD projektorok magasabb fényárammal (köznyelvben fényerővel) is rendelkeznek, így világosabb helyiségekben is megfelelőek. A DLP projektorokkal ellentétben ezeknél nem áll fenn az említett szivárványhatás kockázata.
Ami a hátrányokat illeti, az LCD projektorok nem rendelkeznek olyan képélességgel, mint a DLP, ami az LCD paneleknek köszönhető, amelyek miatt a sugarat háromfelé osztják, majd újra összerakják.
A színes gömbös DLP technológiával összehasonlítva az LCD sugár nem olyan gyors, ezért az LCD projektorok nem ideálisak játékokhoz és 3D vetítésekhez. Az LCD panelek néhány év után el is öregednek, és a vásznon a színek halványabbak lesznek.
Hátrány az is, hogy az LCD projektorok optikai egysége nem légmentesen zárt: ezért rendszeresen tisztítani kell a portól, és nem ajánlott füstös vagy poros helyiségekben használni.
Az LCD elvén működnek a LED projektorok is, csak azzal a különbséggel, hogy a sugár forrása LED dióda. Ennek nagy előnye a vetítőlámpával szemben, hogy húsz-harmincezer órát bír ki, ami háromszor-ötször több, mint a DLP és LCD projektorok vetítőlámpája esetében (a vetítőlámpák vagy diódák azonban minden projektornál cserélhetők). A dióda alacsonyabb energiafogyasztással is jár.
További előny az úgynevezett Helmholtz-Kohlrausch-effektus. Ez egy optikai illúzió, amelynek köszönhetően az emberi szem világosabbnak és színspektrum szempontjából stabilabbnak érzékeli a képet, mint amilyen valójában (mind általánosságban, mind a DLP és LCD projektorokkal összehasonlítva). A Helmholtz-Kohlrausch-effektus csak a LED technológiáknál fordul elő.
A LED projektorok általános hátránya az olcsóbb típusok alacsonyabb fényereje. Ha azonban olyan projektort keresel a nappalidba, ahol tudsz félhomályt teremteni, ez nem olyan nagy probléma.
Egy másik technológia az LCoS, amelyet a gyártók saját névvel is illetnek: a Sony SXRD-nek, a JVC pedig D-ILA-nak nevezi. Ez a technológia, az LCD projektorhoz hasonlóan, a lámpa és a három alapszínre osztott sugarak elvén működik, de az LCD technológiával ellentétben a sugarak az összeállítás előtt speciális LCoS tükrökről verődnek vissza.
Az LCoS legnagyobb előnye a fekete és szürke szín gyönyörű megjelenítése, amellyel a többi technológia egyáltalán nem vetekedhet. De ennél a projektortípusnál a többi szín is rendkívül jól sikerült.
Az LCoS hátránya a sugár előállításának összetettségéből adódó bizonyos lassúság, amiből egy másik hátrány is következik: ezek a projektorok nem igazán alkalmasak játékokhoz és 3D vetítésekhez. Azt is meg kell említeni, hogy az LCoS technológia gyártási szempontból rendkívül költséges, ami logikusan tükröződik a végső árban: ezek a projektorok általában többmilliós nagyságrendű összegekbe kerülnek.
Léteznek azonban különböző technológiakombinációk is, amelyeket hibrideknek nevezünk. Például a LED projektor és a lézer keveréke. Ennél a hibridnél az elsődleges fényforrás egy kék lézer, amely egy foszforpanelbe jut, ahol zöld sugárrá alakul. Ez aztán a LED diódákból származó kék és piros sugárral együtt a vászonra kerül.
E hibrid előnye a klasszikus LED projektorénál magasabb fényáram. Gyenge pontja a rosszabb színtartomány, különösen a zöld szín esetében, amit az említett foszfor okoz.
Ha a nappalidból minimozit szeretnél csinálni, válassz Full HD (1080p) felbontású projektort, ha 2-3 méterre ülsz a vászontól, vagy Ultra HD / 4K (2160p) felbontásút, ha a vásznat 4 vagy több méteres távolságban tervezed elhelyezni.
Ha 3D-ben szeretnél filmeket nézni, 3D projektort és speciális projektoros 3D szemüveget kell beszerezned.
Általában a vászon képátlójának szélessége a közted és a vászon közötti távolság fele és négyötöde között kell, hogy legyen. Példa: ha 2 méterre ülsz a vászontól, a képátlónak 1-1,6 méter között kell lennie.
Átlagos méretű nappaliban való használatra válassz rövid vagy ultrarövid vetítési távolságú projektort. A többi projektor otthoni használatra nem igazán alkalmas, mivel a kép túl nagy és elmosódott lenne. Kivéve, ha tényleg tágas nappalid van, és 7 vagy több méterre fogsz ülni a vászontól.
Mindenképpen ellenőrizd, hogy a projektor natív felbontása megfeleljen a vászon méretének.
A fényerővel kapcsolatban figyelembe kell venni a helyet, ahol a projektort használni fogod. Ha elsötétített helyiségben, akár 1000 lumen is elegendő lehet. Ha azonban a nappalidban napközben világosabb van, vagy akár fény is, 2000-3000 lumenre lesz szükséged, hogy a sugár átjusson a vászonra.
Fontos hangsúlyozni, hogy az alapadatokban a gyártók mindig a maximális fényáramértéket tüntetik fel, amelyet a projektor csak bizonyos esetekben és nagyon rövid ideig ér el. A projektor kiválasztásánál tehát számolj ezzel is, és ha lehetőséged van rá, inkább válaszd a magasabb fényerejűt.
A kontrasztérték a legvilágosabb és a legsötétebb pont közötti arányt mutatja. Általában igaz, hogy minél magasabb a szám, annál jobb a projektor, mivel a fekete szín jobb minőségű lesz. A probléma azonban az, hogy a gyártók gyakran túlzott, speciális körülmények között mért számokat adnak meg, ami félrevezető lehet. Ezért ne vedd szó szerint az adatokat, és a választásnál mindig számolj bizonyos tartalékkal. Házimozi projektornál azonban semmiképp se menj 10000:1 kontraszt alá.
Általánosságban elmondható, hogy a DLP projektorok jobb kontraszttal rendelkeznek, mint az LCD technológiával rendelkezők. A kontraszt királyai azonban egyértelműen az LCoS projektorok.
Részletesen leírtuk, milyen kritériumok alapján válassz projektort. Még egyszer röviden összefoglaljuk az összes szempontot: