Milyen távcsövet vegyek?

A binokuláris távcső számozással van jelölve, amely a távcső nagyítását (vagy közelítését) és az objektív átmérőjét adja meg, például 8 × 30.

Itt a 8-as szám a távcső nagyítását jelenti. Ha például egy tárgyat 80 méteres távolságról figyelünk meg, a távcső segítségével olyan lesz, mintha 10 méterről néznénk (80/8 = 10). A 30-as szám az objektív lencsék átmérőjét jelenti milliméterben. Minél nagyobb az érték, annál nagyobb és nehezebb a távcső, de annál világosabb lesz a megfigyelt kép azonos megvilágítás mellett. A nagyobb fényerő főleg gyengébb fényviszonyok között hasznos, például éjszaka, alkonyatkor, erdőben, ködben stb.

Léteznek fókuszálás nélküli binokuláris távcsövek is, vagyis fixen fókuszált távcsövek. Ezek általában 20 métertől a végtelenig fókuszálnak. Ezek a távcsövek nem rendelkeznek fókuszáló kerékkel vagy dioptriakorrekcióval, így nem alkalmasak szemüvegesek számára. Gyorsan mozgó tárgyak megfigyelésére használják, például stadionban a sportolók, vagy szabadtéren a vadak és madarak követésére, ahol a fókuszálás során fontos pillanatokat hagyhatunk ki.

Az objektív az első optikai rendszer, amely a megfigyelt tárgy képét létrehozza. Itt a lehető legjobb képminőség és a megfigyelt tárgy fényének minél nagyobb mértékű átvitele kívánatos. Ezt különösen az objektív átmérője befolyásolja, amely jelentősen befolyásolja a távcső méretét is. Minél nagyobbak a lencsék, annál nagyobb a fényerő. A nagy fényerejű, jó minőségű távcsövek objektívének átmérője 40–56 mm, a zsebméretűeké kb. 20–35 mm.

Az okulár a távcső utolsó optikai eleme. Egy vagy több lencséből áll, és a szemünkbe vetíti az objektív által létrehozott képet. Az objektívhez hasonlóan az okulár is nagy hatással van a távcső végső képminőségére. Az okulárok végén egy szemlencse található, amely meghatározza a távolságot az okulár utolsó optikai része és a hely között, ahol a tiszta kép kialakul. Ennek köszönhetően képes kompenzálni a szem optikai hibáit.

Az objektív és az okulár között a prizma található, amely lehet Prism, Porro vagy Roof típusú. A prizmák feladata, hogy a képet megfordítsák, így biztosítva, hogy az oldalirányban és magasságában is helyesen jelenjen meg.

Prism konstrukció – klasszikus és olcsó konstrukció, amelyet a mai távcsövek többsége használ (prizmatikus távcsöveknek nevezik). Konvex lencsét használ az okulárhoz, de az objektívhez is – az optikai prizma megfordítja a fordított képet. Általában a prizmatikus konstrukció viszonylag robusztus és nehéz, de ritkán fordul elő optikai veszteség.

Roof konstrukció – bonyolultabb a gyártása, minőségi és drágább anyagokat igényel, ezért ezek a távcsövek drágábbak. Az objektív és az okulár egy vonalban vannak, ami kompaktabb formákat eredményez, mint a Porro távcsöveknél.

Porro konstrukció – egyszerűbb a gyártása, a prizmák úgy vannak elhelyezve, hogy a fény, amely a szemünkbe ér, Z alakú utat jár be. Ezek a távcsövek nem olyan kompaktak, mint a Roof típus, de olcsóbbak.

A látómező egy kúp alakú tér, amelyet a távcsőből látunk. Méterekben adják meg 1000 méterre vonatkoztatva (pl. 150 m 1000 m-en), a tengerentúlon pedig lábban 1000 yardra vonatkozva. (pl. 400` 1000 yardon). Egy másik lehetőség a szögben megadott érték.

Az objektív fényerőssége azt jelzi, mennyi fény jut át az optikán, és minél magasabb az érték, annál világosabb lesz a kép. A fényerősséget minden távcső esetében ugyanúgy számítják ki: a lencse átmérőjét elosztják a nagyítással és az eredményt négyzetre emelik. Például egy 8 × 30-as távcső relatív fényerőssége 14.

BK-7 (borszilikát üveg) – olcsóbb távcsövekben használják, mert rosszabb fényáteresztő képességgel rendelkezik. Szabadidős megfigyelésre teljesen elegendő.

BaK-4 (bárium korona üveg minimális szórással) – drágább távcsövekben használják, és jól jön rosszabb fényviszonyok között történő megfigyeléshez. Nagyobb fényáteresztő képességgel rendelkezik, mint a BK-7.

A távcsövek testéhez leggyakrabban acélt, alumíniumötvözeteket vagy grafit- vagy kerámiakeverékkel vegyített műanyagokat használnak. Az acél távcsövek hátránya, hogy nehezebbek, az alumínium konstrukcióknál pedig nagyobb hőtágulási problémák jelentkeznek. Kültéri használatra jobban megfelelnek a grafit- vagy kerámiakeverékkel készült műanyag távcsövek.

Ebben a kategóriában a kevésbé nagy igényű felhasználók számára alkalmas távcsövek találhatók meg. A leggyakrabban klasszikus túratávcsövekről vagy kisebb nagyítású zsebtávcsövekről van szó. Néha kezdőknek szánt megfigyelő távcsöveket vagy teleszkópokat is találunk itt.

A 80 000 Ft és 230 000 Ft közötti árkategóriában találjuk a legjobb túratávcsöveket, a vadászatra szánt megfigyelő távcsöveket, valamint a korszerűbb csillagászati távcsöveket.

Itt már a sokkal magasabb igényű felhasználók is találnak választási lehetőséget. Ebbe az árkategóriában tartoznak a specializált megfigyelő távcsövek, digitális távcsövek vagy nagy fényerejű és masszív nagyítású csillagászati távcsövek. Találkozhatunk professzionális funkciókkal is, mint például a vízállóság, nitrogén töltés, éjjellátás stb. Ezeknek az eszközöknek az optikai minősége csúcsminőségű.

Ez a kategória a legjobb specializált eszközök számára van fenntartva, amelyek számos professzionális funkcióval rendelkeznek, és elsősorban haladó felhasználóknak szólnak. Az ebbe a kategóriába tartozó távcsövek túlnyomó többségét a lencsék mérete és a nagy nagyítás miatt csak állvánnyal lehet használni.

A zoommal ellátott távcső lehetővé teszi a nagyítás kiválasztását egy meghatározott tartományban (pl. 10x-től 15x-ig). A változó nagyítás inkább a monokuláris megfigyelő távcsövekre jellemző. Előfordul, hogy a zoom csak reklámfogás – a binokuláris távcsőben lévő nagyobb számú optikai alkatrész jelentősen csökkenti a fényerőt, a látószöget és a képminőséget is. A zoom valójában főként az állványos csillagászati távcsövek és teleszkópok esetében kívánatos funkció.

Az éjjellátó funkció különösen a vadászati és megfigyelő távcsöveknél hasznos, amelyeket vadászat során vagy objektumok védelmére használnak. Az ilyen funkcióval rendelkező távcsövek a működésükhöz a nap, a hold és a lámpák maradék fényét, vagy az összes tárgy által kibocsátott hő (infravörös) sugárzását használják.

Az ilyen tulajdonságú távcsövek optikája nem párásodik be, így ezeket az eszközöket szélsőségesen kedvezőtlen körülmények között is lehet használni.

Az éjszakai égbolt megfigyelésénél fontos megszabadulni a különféle nemkívánatos hatásoktól, vagy éppen kiemelni a kívánatos részleteket, mint például a bolygók, csillagok stb. Ezt speciális színes, széles sávú, nap-, polarizációs, spektrális vagy fényképező szűrők biztosítják számunkra.

Ez a funkció azok számára elengedhetetlen, akik szemüveget viselnek. Lehetővé teszi a megfigyelt kép élesítését a szem igényeihez igazítva – általában 2 és 5 dioptria között lehet élesíteni.

A konkrét távcső fényereje a távcső elülső lencséinek felületétől is függ. Az antireflex réteg vékony bevonata, amely fémvegyületből áll, jobb fényáteresztést tesz lehetővé a távcső optikájába. Az antireflex réteg egyben védi a lencsét a karcolódástól és kiszűri a nemkívánatos UV-sugárzást.

Az antireflexiós bevonatokat a következőképpen osztjuk fel:

FC (Fully Coated) – egyszerű antireflexiós bevonat
MC (Multi Coated) – több réteg (akár 7)
FMC vagy Super (Fully) Multi Coated – több réteg (7 fölött) adalékokkal

A nagyobb nagyítás, vagyis a közelítés, azt jelenti, hogy távolabbi tárgyakat figyelhetünk meg. Azonban minél nagyobb az érték, annál kisebb a látószög, csökken a távcső fényereje és nő a kép remegése. Kézi megfigyeléshez ezért 12x-es nagyításig ajánlott. Ezen érték felett már jobb állványt használni.

Rossz fényviszonyok között, azaz reggel, este vagy rossz időben, 7x-es vagy 8x-os nagyítást ajánlunk. Például egy 8 × 56 távcső esetén a kisebb nagyítás nagy objektív átmérővel kombinálva kiváló optikai tulajdonságokat biztosít a táj megfigyeléséhez rossz fényviszonyok között is.

Különböző tárgyak és tevékenységek megfigyelése eltérő távcső paramétereket igényel. Színházba más távcsövet viszünk, mint a természetbe madarak megfigyelésére, ezért mindig fontos előre tisztázni, hogy hol fogod leginkább használni.

Felhasználási példák:
Kint tartózkodás, természet – 7 × 35, 7 × 50, 10 × 50 – széles látószögű típusok ajánlottak
Állatok megfigyelése a természetben – 7 × 35, 7 × 42, 8 × 42, 7 × 50, 8 × 56 – nagyon jó fényerő
Utazások, sportok – 7 × 35 – elfogadható méret és súly
Naplementék, éjszaka, borult égbolt – 7 × 50
Éles és tiszta megfigyelés nagy távolságból – 10 × 50
Szabadtéri koncertek – 7 × 35, 7 × 50, 10 × 50, 12 × 50, 16 × 50
Színház, beltéri sportok – 4 × 21, 4 × 30, 6 × 15, 8 × 21, 8 × 25 – kis nagyítás rövid távolságra, zsebméret

A változtatható nagyítású, azaz zoomos távcsöveket például 10–30 × 50-nek jelölik, ahol a 10–30 a nagyítás tartománya. Lehetővé teszi a távoli és közeli megfigyelést, de rosszabb optikai minőséggel, fényáteresztéssel és akár 30%-kal kisebb látószöggel, mint a fix nagyításnál.

Régebben így volt, de az új technológiák megjelenése miatt ez már nem feltétlenül igaz. Jobb, ha a távcső súlyát a használat célja szerint választjuk meg. Például gyakori gyaloglásnál minden megtakarított kilogrammért hálásak leszünk.