Képátló
A képátló a képernyő két ellentétes sarka közötti távolság, mely a képernyő teljes méretét határozza meg. Legtöbbször hüvelykben (") van megadva, és nem tartalmazza a különböző szélességű képernyőszegélyeket, ebből következik, hogy a képernyő végső mérete némileg nagyobb. A képátló (képernyőméret) magasággal és szélességgel, tehát két számadattal van megadva, melyek egyidőben meghatározzák a képarányt is. A képátló tehát egy egyszerűsített adat, mely lehetővé teszi a különböző képernyőméretek gyors megkülönböztetését - bonyolult számítások nélkül.
Képernyőméret– TARTALOM
- A képátló kiszámítása
- Az egységek oda-vissza történő átváltása
- Mekkora televíziót válasszunk?
- Ívelt vagy sík képernyő?
A képátló kiszámítása
A képátló kiszámításához elég felhasználni az a² + b² matematikai képletet, az eredményből pedig gyököt vonni. A 100 cm széles és 60 cm magas televízió képátlóját tehát a következőképpen számítjuk ki: 100² + 60² = 10 000 + 3 600 = 13 600, gyökvonás után hozzávetőleg 116 cm. A példából láthatjuk, hogy a számítás nem túl gyors, és a gyakorlatban szinte szükségtelen.
Az egységek oda-vissza történő átváltása
Új képernyő után történő kutatás során észrevehető, hogy amellett, hogy a képátló egy alapadat, centiméterben és hüvelykben is meg van adva. Néhány gyártó azonban csak egy mértékegységet használ, így a vásárlóknak muszáj átváltania a mértékegységek között. Ahogy azt tudjuk, 1 hüvelyk 2,54 cm-nek felel meg, így a számítás nem túl bonyolult.
Mekkora televíziót válasszunk?
A "minél nagyobb, annál jobb" szabály nem mindig igaz. Nagyobb televízióknál az ajánlott nézési távolság némileg nagyobb, tehát a kép a látómezőnkben valamivel kisebb. Emellett a beszerzési ár, csakúgy, mint az elektromos fogyasztás is megnövekszik (még ha ebben szerepet is játszik a paneltípus és egyéb adatok). Nem szabad elfeledkezni a kép alacsonyabb élességéről sem. Tehát ha ugyanakkora felbontást (például Full HD) használunk egy 80 cm-es, vagy egy 100 cm-es televízión, a kisebb képernyőn a kép simább (élesebb) lesz. Bizonyos szinten kompenzálhatja ezt az ún. upscaling, mely különböző számítások elvégzésével részlegesen javíthat a felbontáson. Emellett a kisebb televíziók gyakran elegendőnek bizonyulnak kevésbé megszokott helyiségekben, pl. konyhákban, lakókocsikban vagy hétvégi házakban.
A nagyobb televíziók tulajdonosai ugyanakkor már nem cserélnék le készüléküket kisebbre. Amint az ember hosszászokik a nagyobb mérethez, a kisebbhez való visszatérés már elég kellemetlen. A nagyobb televíziók kényelmes megtekintést tesznek lehetővé nagyobb távolság esetén is, így szinte bárhonnan nézhetőek. A nagyobb kép emellett könnyebben látható több ember számára is, kellemetlen hunyorgás vagy a részletek kiszűréséhez szükséges előrehajolás nélkül.
i
Inkább a notebookok, táblagépek és okostelefonok képernyőmérete érdekel? Olvasd el ezt a cikket.
Ívelt, vagy sík képernyő?
Minél nagyobb képátlót (képernyőméretet) választunk, annál nagyobb lesz a különbség a képernyő közepe és széle között, hozzánk viszonyítva. Más szavakkal, ha leülünk a képernyő elé, a szélek nagyobb távolságra vannak a szemünktől, és más szög alatt nézünk rájuk. Ezáltal egy bizonyos mértékű torzítás következhet be, így a kép széle különbözőnek (pl. sötétebbnek) hathat. Ez főleg néhány, rosszabb betekintési szöggel rendelkező panelnél figyelhető meg. Szintén szerepet játszik ebben a teljes távolság is, így az ívelt képernyők inkább számítógép monitoroknál használatosabbak, mint a televízióknál.
