DeepSeek: új játékos veszi fel a versenyt a ChatGPT-vel és a Geminivel a mesterséges intelligencia területén. Sokkal olcsóbbnak bizonyul
A mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, és vele együtt az új, játékszabályokat megváltoztató modellek is. A DeepSeek az egyik legújabb nyelvi modell, amely hatékonysága és teljesítménye miatt egyre nagyobb figyelmet kap. Miben különbözik a ChatGPT-től és a Geminitől? Mik az előnyei, és hol alkalmazható a legjobban? Read more »
AI modellek összehasonlítása: O3 mini vs. DeepSeek R1 és Claude 3.5 Sonnet
Az OpenAI bemutatta legújabb o3 mini modelljét, amelyet kódolási, matematikai és tudományos feladatokra optimalizáltak. Ez az első fejlett logikai gondolkodással rendelkező modell, amely a nem fizetős ChatGPT felhasználók számára is elérhető. Hogyan viszonyul a versenytársaihoz? Read more »
Okoseszközök a mindennapi használatra: mesterséges intelligencia a Microsoft 365-ben
A mesterséges intelligencia fokozatosan megváltoztatja a munkavégzés, az alkotás és a kommunikáció módját. A Microsoft Copilot a fejlett AI technológiákat közvetlenül a Microsoft 365 és a Windows 11 alkalmazásokba integrálja, hogy segítsen a mindennapi feladatok egyszerűsítésében és a termelékenység növelésében. Az e-mailek automatikus generálásától kezdve az Excelben történő adatelemzésen át a Microsoft Designer-ben történő látványtervezésig a Copilot megbízható partner a hatékonyság felé vezető úton. Read more »
CES 2025 az AI jegyében: az egészségfigyelő tükröktől a bionikus protézisekig
A CES 2025-öt a mesterséges intelligencia uralta, a viselhető elektronikától kezdve a háztartási készülékeken át a forradalmi orvosi eszközökig számos termékben szerepelt. Ezek az innovációk megmutatják, hogy a mesterséges intelligencia milyen mélyrehatóan megváltoztathatja a mindennapi életet. Read more »
Megjósolható a megjósolhatatlan?
A technológiai fejlődés gyakran egy hullámvasúthoz hasonlít. Az egyik termék nagy felhajtás közepette érkezik, a másik szinte észrevétlenül tűnik el. De vajon mely technológiák határozzák majd meg a jövőnket? A Technológiai evolúció sorozat záró részében azokat a meghatározó megatrendeket vesszük szemügyre, amelyek a divatos technológiai újdonságok hullámai ellenére is fennmaradnak, valamint azt, hogy mi várhat ránk a számítógépek és a technológiák fejlődésének szempontjából. Read more »
Mesterséges intelligencia: A kontroll kérdése
A mesterséges intelligencia már nem csupán a sci-fi világának víziója, hanem valóság, amely alapvetően alakítja át a körülöttünk lévő világot. Legyen szó konfliktusokban alkalmazott autonóm drónokról vagy olyan rendszerekről, amelyek emberek munkáját veszik át, az AI egyre fontosabb szerepet játszik a jövőnkben. De milyen valós hatással vannak ezek a technológiák? Készen állunk szembenézni azokkal az etikai és biztonsági kihívásokkal, amelyek a fejlődésükkel együtt érkeznek? A következő cikk bemutatja ennek a technológiának a világos és sötét oldalát is. Read more »
Újabb fordulat az AI jövőjéért folyó versenyben
Jelenleg két termék jelent meg a személyes AI-asszisztensek területén. Az egyik a Humane AI Pin „intelligens kitűző”, a másik a Rabbit R1 „személyes asszisztens”, amelyeknek meg kellett volna változtatniuk azt, ahogyan az intelligens elektronikai eszközökkel kommunikálunk. Az első értékelések alapján azonban ez nem fog megtörténni – és az is teljesen világos, hogy miért. Read more »
Az üzemeltetési költségek kérdése
Jelenleg meglehetősen nehéz megbecsülni, milyen valós üzemeltetési igényekkel jár majd a mesterséges intelligencia alkalmazása. Ennek első oka, hogy még mindig kísérleti szakaszban vagyunk, amikor az alkalmazást inkább tesztelik, mintsem rutinszerűen üzemeltetik. A második ok pedig az, hogy továbbra is rendkívül gyors fejlődés zajlik, amelyben hamarosan talán maga a mesterséges intelligencia is közreműködik majd. Read more »
A mesterséges intelligencia új utakat keres a jövő felé
Jelenleg a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák alapvető fejlesztése sem áll le. A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) úgy döntött, hogy 18,6 millió dollárt fektet a Princeton University kutatásába, amely az AI-chipek miniatürizálásával kapcsolatos innovációkkal foglalkozik. Ezeket ma főként adatközponti környezetre tervezik, míg a princetoni kutatás áttörést próbál elérni a skálázhatóság és a hatékonyság területén, ami lehetővé tenné a nagy teljesítményű AI integrálását hordozható eszközökbe, valamint repülőgépekbe és űrhajókba is. Read more »
Az első digitális asszisztensek kudarcot vallottak
Nemrég két termék jelent meg a személyes AI-asszisztensek területén. Az egyik a Humane AI Pin „intelligens kitűző”, a másik a Rabbit R1 „személyes asszisztens”, amelyeknek meg kellett volna változtatniuk azt, ahogyan az intelligens elektronikai eszközökkel kommunikálunk. Az első értékelések alapján azonban ez nem fog megtörténni – és az is teljesen világos, hogy miért. Read more »
Gyakorlati alkalmazások keresése
Az 1970-es években a mesterséges intelligencia kutatásának finanszírozása kezdett elapadni, az érdeklődés pedig az akkoriban teljesen új terület, vagyis a mikroprocesszorok és a mikroszámítógépek felé fordult. Ezek egyáltalán nem tették lehetővé a nagy erőforrás-igényű mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, ezért az érdeklődés a szabályalapú rendszerek felé tolódott. Read more »
Moravec-paradoxon, avagy miért nem mennek nekünk a könnyű dolgok?
Miközben a mesterséges intelligencia fejlődése a múlt század hatvanas éveiben tovább folytatódott, az osztrák származású matematikus és jövőkutató, Hans Moravec felfigyelt egy különös dologra: a számítógépek viszonylag könnyen meg tudtak oldani nehéz matematikai problémákat, de tragikusan kudarcot vallottak olyan teljesen hétköznapi feladatoknál, amelyeken az emberek még csak el sem gondolkodnak, például a képfelismerés, a természetes környezetben való mozgás vagy az, amit józan, természetes logikának nevezünk. Miközben minden kisgyermek könnyen felismeri, „melyik tárgy van távolabb”, vagyis melyik tárgy helyezkedik el egy másik mögött, a mesterséges intelligencia területén a jelenetelemzés önálló szakterületté vált. Read more »
Az 1950-es évek túlzott optimizmusa
A mesterséges intelligencia 1956-ban, a Dartmouth College-ban vált önálló kibernetikai tudományterületté, ahol akkoriban olyan úttörők dolgoztak, mint Marvin Minsky, John McCarthy, Claude Shannon, Nathan Rochester, Ray Solomonoff, Oliver Selfridge, Trenchard More, Arthur Samuel és Allen Newell. Optimista korszak volt ez, amelyben azt feltételezték, hogy még ez a generáció megéri a gondolkodó gépek megjelenését. Ez az optimizmus azon alapult, hogy a logikai következtetés területén viszonylag gyorsan értek el előrelépéseket. Read more »
Kis és nagy intelligencia
A legtöbb sci-fi olyan gépekkel foglalkozik, amelyek képességei hasonlóak az emberéhez, vagy meg is haladják azokat, és azt a rendkívül népszerű kérdést boncolgatja: „Mit fogunk tenni, amikor már nem mi leszünk a bolygó legmagasabb szintű intelligenciája?” Az emberiségnek éppen azért sikerült benépesítenie és nagyrészt uralma alá hajtania a világot, mert intelligensebbek vagyunk a többi fajnál. Nem mi vagyunk a legerősebbek, nem tudunk víz alatt élni, nem tudunk repülni, és a természetes szőrzetünk sem túl figyelemreméltó, de mindezeket a korlátokat megtanultuk azzal ellensúlyozni, hogy egyszerűen mi vagyunk a legokosabbak. Read more »
Intelligens információkeresők
Amikor megjelent a Google keresője, az valódi forradalmat jelentett. Az első keresőmotorok többsége, például az AltaVista és a Northern Light, az internetes oldalak gépi indexelését használta, a Google azonban azzal a forradalmi ötlettel állt elő, hogy az oldalakat ne a tartalmuk, hanem a rájuk mutató hivatkozások alapján rangsorolja. Az oldalak keresési sorrendjének módosítására szolgáló keresőoptimalizálást (SEO, Search Engine Optimization) az egyszerű keresőmotorok esetében könnyű volt elvégezni: a kulcsszavakat például sokszor megismételték az oldalakon, miközben „fehér betűkkel, fehér háttéren” jelenítették meg őket, így csak a gépi indexelés számára voltak láthatók. Read more »
Az AI térhódításának első lépései a világunkban
A mesterséges intelligencia nemcsak olyan „összekapcsolt” asszisztensek segítségével lép be a világunkba, mint a Microsoft Copilot, hanem már most is jelen van benne számos egycélú eszköz révén. Read more »
Új alternatívák, nagyobb adatközpontok
A mesterséges intelligencia nemcsak olyan „összekapcsolt” asszisztensek segítségével lép be a világunkba, mint a Microsoft Copilot, hanem már most is jelen van benne számos egycélú eszköz révén. Ezek közül valószínűleg a számítási fényképezés eszközeit használják a leggyakrabban, amelyek lehetővé teszik, hogy viszonylag kis érzékelőkből és tökéletlen lencsékből minden körülmény között jó minőségű képet számítsanak ki, legyen szó színkorrekcióval és hosszú expozícióval készült éjszakai fényképről, az elektronikus stabilizálással történő rázkódáscsökkentésről vagy elmosott hátterű portréfotóról. Jelenleg további egycélú eszközök is megjelennek, például a fényképen lévő objektumok eltávolításának vagy áthelyezésének lehetősége, a rögzített videó valós idejű módosítása és más funkciók. Read more »
A Cerebras szuperóriás chipjei
Az egyik áttörést jelentő újdonságot azok a szuperóriás chipek jelentik, amelyek egy teljes wafer, vagyis a chipek gyártásához használt szilícium-egykristályból kivágott lap teljes felületét elfoglalják. A chipgyártás egy rendkívül tiszta egykristály előállításával kezdődik, amelyet lehűlés után különálló lemezekre, vagyis waferekre vágnak. A waferek mérete összefügg azoknak a gépeknek a képességeivel, amelyek litográfiai struktúrákat hoznak létre rajtuk; jellemzően 30 cm átmérőjű, kör alakú wafereket használnak. Minden waferen litográfiával nagyszámú különálló chipet alakítanak ki, majd a wafert ezek mentén feldarabolják. A Cerebras azonban teljesen más megoldást választott: a teljes felületet egyetlen óriási chip foglalja el. Read more »
Nvidia, az AI szupersztárja
Jelenleg a mesterséges intelligencia tanításának területén szó szerint az Nvidia uralkodik az Nvidia H100 Tensor Core GPU Hopper chipjeivel. Ezek többféle változatban kaphatók: némelyik túlméretezett, PCIe-csatlakozóval ellátott videokártyára hasonlít, más változatokat pedig az adatközpontokba való integrálásra szolgáló SXM-csatlakozóhoz terveztek. A hivatalos importőrök rendelésre 890 ezer koronától kínálják ezt a kártyát, jelenleg azonban a kereslet messze meghaladja a kínálatot, ezért gyakori, hogy az eBayen a 80 GB memóriával rendelkező kártyákat 45 000 dollárért, vagyis több mint egymillió koronáért árulják. Read more »
