Ha a vér oxigéntelítettsége csökken, az egészségtelen önbizalmat, beszédességet, de hányást és eszméletvesztést is eredményezhet. A pulzoximéter a legjobb Garmin Fenix 6 sportórákban, a megfizethetőbb Vivosmart 4 okoskarkötőkben és sok más eszközben megtalálható. Az okos fénysugár méri a vér oxigéntelítettségét, segíti az akklimatizációt a hegyekben és a test regenerálódását, továbbá időben figyelmeztet a közelgő hipoxiára.
Az emberi testben a vér a piros színárnyalatok széles skálájában mozog. Árnyalatai alapján tudhatjuk meg az oxigéntelítettség hozzávetőleges fokát - minél világosabb a vér, annál jobban hígul oxigénnel, pontosabban, annál több oxigénmolekula kötődik a hemoglobinhoz, az élet folyadékának jellegzetes színéért felelős vérfestékhez. A vér ezt követően elszállítja az oxigént a szövetekbe és a szervekbe. Ha a szövetekben nincs elegendő oxigén, működésük lelassul és idővel meg is hibásodik. Az elégtelen szöveti oxigénellátást a szaknyelv hipoxiának nevezi.
i
Mikor jelentkezik oxigénhiány?
Tipikus példa a nagy magasságban történő mozgás. Egy kis fizika - a nulla méteres magasságban érvényesülő légköri nyomás 1013 hektopascal. 1600 méteren alig haladja meg a 840 hPa-t. A Mont Blanc-on az érték épphogy 500 felett van, és így tovább. A tengerszint feletti magassággal együtt a levegő egyes komponenseinek, vagyis az oxigénnek a résznyomása is közvetlenül csökken. Az úgynevezett ritka levegőn nem lehet ugyanolyan mennyiségű oxigént belélegezni a tüdőbe, mint az alföldön.
Nagy magasságban fordulhat elő oxigénhiányos állapot - hegymászók vagy pilóták tudnának mesélni róla. Enyhe formáját valószínűleg olyanok már megtapasztalták, akik megpróbáltak felfutni egy csúcsra valahol az Alpokban, és sokkal előbb kifulladtak, mint például a városban futáskor szoktak. Itt említsük meg a szaturáció kifejezést, amelyet az orvosi környezetben játszódó sorozatokban esetleg már hallottunk. Ez a vér oxigénnel való telítettsége. Százalékban adják meg, amely jelzi a hemoglobinhoz kötött oxigén mennyiségét. A vér oxigéntelítettségének normális értéke 95-98%. A 90% alatti értékek már a határértéken vannak, és bármi, ami 80% alatt van, általában a légzési elégtelenség mutatója.
Azonnali segítséget jelent (nemcsak a sorozatokban) az oxigénmaszk felvétele. Ugyanez az eljárás, amikor a repülőgép kabinjában csökken a nyomás. De visszatérve a valósághoz - a hipoxia tünetei a gyors szívverés, a magas vérnyomás, valamint a gyorsabb és mélyebb légzés (ilyenkor a szervezet megpróbál megbirkózni a hipoxiával, amely enyhe esetekben gyakran sikerrel is jár). Az oxigéntelítettség további csökkenésével különféle szokatlan tudattalan állapot tapasztalható. A hipoxia megelőzésére vagy a közelgő hipoxiára időben történő figyelmeztetésre használható a pulzoximéter, amely jelezheti a szaturáció csökkenését.
Ez után a kis kitérő után visszakanyarodunk a technológiához, amely a sportórákban is nagyon jó minőségben található meg - például kiváló minőségű a Garmin Fenix 5X Plus, Fenix 6X, Garmin Forerunner 245 és Forerunner 945, Huawei Watch GT 2 Pro, Huawei Watch GT 2, Samsung Galaxy Watch 3, Apple Watch 6, Withings Scanwatch okosóra pulzoximétere.
A pulzoximéter egy viszonylag egyszerű eszköz, amelybe egy fényforrás van beépítve, két elektrolumineszcens LED, amelyek 660 nm-en (vörös fény) és 940 nm-en (infravörös fény közelében) bocsátanak ki fényt. Ezek azok a hullámhosszak, amelyeken az oxigenált és oxigénhiányos hemoglobin molekulák (vagy oxihemoglobin és deoxihemoglobin) spektrumai a legjobban felismerhetők - a 660 nm hullámhosszú fénysugár sokkal szignifikánsabban elnyeli a deoxihemoglobint, míg 940 nm hullámhossznál több oxihemoglobint nyel el. A fénysugár behatol a szövetbe és visszatér az érzékelőhöz, amely az áteresztett fény intenzitását méri. Ezért célszerű a pulzoximétert olyan jól áttetsző helyen elhelyezni, ahol nagyobb a véráramlás. Az orvostudományban ez leggyakrabban a fülcimpa vagy az ujjbegy, a sportban leggyakrabban a csukló.
A fent leírt fényt a bőr, az izmok, de az artériás, vénás és kapilláris vér is elnyeli. Mi (azaz sportolók, de orvosok is) kíváncsiak vagyunk az artériás vér szaturációjának értékére (vagyis az artériákban áramló vér oxigén-telítettségére). Az oximéter feladata felismerni, hogy az artériás vér és a környező szövetek mennyi fényt nyeltek el. A készülék ezt okosan felismeri, mert az artériás vér térfogata (ellentétben a többi szövetben lévő vérrel) a pulzus függvényében változik (ezért ugyanaz a készülék általában a pulzusszámot is meg tudja mérni).
Szakkifejezésekkel élve, a pulzoximéter a pulzáló vér abszorbcióját méri. Ilyen kifejezéseket azonban a mindennapi sportéletben nem kell tudnunk - elég az számunkra, hogy az artériás vér oxigénnel való telítettségének mérési eredménye az sO2 (illetve Sp02) érték, amellyel különféle táblázatokban és edzéstervekben találkozhatunk.
Az SpO2 a test terminális (perifériás) részeinek telítettségét jelenti, amelyet néha perifériás kapilláris oxigenizációnak, vagy a vér oxigénszintjének becsült mennyiségének neveznek. Az orvostudományban a szaturáció pontosabban mérhető szondával vagy katéterrel - ebből meg lehet tudni az SaO2 (artériás vér telítettsége) vagy SvO2 (a vénás vér telítettsége) értékeket is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a perifériás telítettség torz adat - ami nem biztos, hogy elég az orvosok és a diagnosztika számára, elegendő lehet a sportolók számára és segítséget jelenthet az edzéseken.
i
A vér oxigénszintje
Ha az SpO2 túl alacsony, jobb, ha egy nap pihenőt tartasz, és elhalasztod az edzést vagy más megterhelő tevékenységet. Az SpO2 egy fontos mutató a nagyobb magasságokhoz történő akklimatizáció során. Ha túl alacsony, a szervezet még nem szokott hozzá a ritkább levegőhöz, tanácsos csak könnyedén edzeni, vagy lassan haladni.
A test átlagosan körülbelül 550 liter oxigént fogyaszt naponta. Ez a mennyiség sportolás közben legalább a kétszeresére nő. Idővel a rendszeres edzésnek köszönhetően a test megtanul bánni az oxigénnel, és hatékonyabban juttatja el az oxigént a szövetekhez és szervekhez. Az SpO2 érték terhelés alatt tehát a kondíciónk egyik mutatója.
A magassághoz való alkalmazkodás az ún. hipoxiás edzéssel vagy egy speciális sátorban történő tartózkodással is elérhető, amely egy adott magasságban lévő környezetet szimulál. Az idő múlásával a szervezet nehéz körülmények között is megtanulja a jó oxigénellátás módját, normál körülmények között pedig ez még jobb lesz. Egy másik példa lehet a kerékpárosok edzése a dél-amerikai fennsíkokon, akik természetes módon alkalmazkodnak a levegőhöz.
i
Idegen vagy saját oxigéntartalmú vér transzfúziója doppingként - növeli a vörösvértestek számát, ami lehetővé teszi a vér jobb oxigénellátását, a hosszabb adaptív hipoxiás edzésekhez hasonlóan. Ugyanez az eredmény mesterségesen is elérhető az EPO-val.
A vér oxigénellátásának mértékére a szervezet regenerálódási sebességének egyik (bár nem egyedüli) mutatójaként tekintenek. Néhány fitnesz óra ezzel a mutatóval dolgozik, és érthetőbb egységekké alakítja át - a Garmin Fenix órák esetében ez egy bizonyos mértékű fáradtsági szint, amelyet csökkenő számérték ad meg. Egyes orvosi tanulmányok arra az érdekes megállapításra jutottak, hogy a rossz alváshoz kapcsolódó ideális intenzív edzés, vagy egy nagyobb iszogatás este az edzés után (és ezáltal az elégtelen regeneráció) csökkenti a másnapi szaturációt.
Ha megnézed az órát egy buli után reggel, akkor nem kell azonnal megijedned a szaturáció alacsonyabb értékétől - ebben az esetben ennek egyértelmű oka van. Ezután tarts egy pihenőnapot, vagy csak egy könnyű edzést vagy nyújtás gyakorlatokat iktass be és napközben, majd másnap reggel ellenőrizd az értéket.
i
A jó alvás során megnő az izmok vérellátása - a vér nagy része ide áramlik, amely ébrenléti állapotban az agyba kerül. Ha a vér oxigénszintje alacsonyabb, az izomregeneráció lassabb.
Ha magas hegyi túrákra mész (az Alpok elegendőek), és nincs olyan tüdőd, mint Reinhold Messnernek, az első napokban erőt vehet rajtad a fáradtság, a rossz közérzet és látszólag nagyobb erőfeszítést okoz egy önmagában korántsem annyira megterhelőnek tűnő túra. A nem akklimatizálódott szervezet ugyanis nem képes annyi oxigént juttatni a levegőből a vérbe és a szervekbe, amennyi szükséges. Ha ilyeneket tapasztalsz és az okosóra alacsonyabb értékekkel ezt meg is erősíti, kicsit pihenj, vagy tartózkodj egy ideig nagyobb magasságban.
A szervezetnek fokozatos akklimatizálódásra van szüksége, és 24–48 órán belül nagyjából ugyanazt a teljesítményt kell nyújtania, mint a megszokott magasságán. De több mutatót kell megvizsgálnunk. Mit kell konkrétan tenni az akklimatizáció során? Közvetlenül azután, hogy megérkeztél a magasan fekvő helyre, az órán a normálnál alacsonyabb SpO2-t fogsz észlelni, ugyanakkor magasabb pulzusszámot (HR) és gyorsabb légzést (magasabb RR-érték, légzési gyakoriság).
A fokozatos akklimatizáció eredményeként először a HR és az RR index fokozatosan csökken - ez hatékonyabbá teszi a vér oxigénellátását, és a szervezetet nagyobb terhelésnek is ki lehet tenni, bár az SpO2 szint még valószínűleg nem változik. Az óra 90% körüli értékeket is mutathat, de nem kell aggódni emiatt - ilyen értékek mellett is, ha a HR és RR normál tartományban van, általában a megszokott teljesítményt nyújthatod. Néhány nap elteltével (kb. egy hét elteltével) az SpO2 érték emelkedni fog, és a szervezet teljes mértékben akklimatizálódik.
Mint már említettük, a pulzoximéterrel mért értékek nagy segítséget nyújtanak az edzés megtervezésében és a regeneráció figyelemmel kísérésében. Az orvostechnikai eszközök is ezen az optikai elven működnek, és ez határozottan nem szemfényvesztés és fénysugarakkal való játék. Sportoláshoz ez a módszer elegendő, és az egyetlen hátrány az lehet, hogy késéssel reagál - ami az intervall edzés során nyilvánvalóvá válhat.
Hacsak nem a bajnokság aranyérmére vágysz, az edzés tervezését és nyomon követését ez a mértékű késedelem nem fogja befolyásolni. További negatívum lehet az oxigéntelítettség mérése vérszegénységben szenvedőknél, akiknek a vérében kevesebb hemoglobin van. Mivel a pulzoximéter nem veszi figyelembe a hemoglobin mennyiségét, hanem csak az oxigenált hemoglobin és a teljes hemoglobin arányát, az eredmények a valóságban túlzók lehetnek.
A pulzusoximéteres órát elsősorban élsportolók használják és azok, akik feszegetik a saját határaikat – legyen szó intenzív edzésről vagy nagy magasságban végzett tevékenységekről, akklimatizáció szükségességével, az óra viszonylag pontos értékekkel szolgál, amelyeknek köszönhetően áttekintést kapunk a szervezet aktuális reakcióiról és a fejlődésünkről is (így pl. az akklimatizálódási folyamat felgyorsult a korábbi magasan fekvő helyre történő mászáshoz képest). Ugyanakkor a vér oxigénszintje az egyik olyan tényező, amelyet érdemes figyelni az edzés utáni regeneráció során is.
A fenti érvek mellett pedig külföldi szakértők és tanulmányok arról számolnak be, hogy a vér oxigéntelítettségének otthoni mérése segíthet bizonyos légzőszervi megbetegedések időben történő észlelésében, mint például a tüdőgyulladás vagy a sokat emlegetett covid-19.