Megérkezik a grafikus felhasználói felület

Megérkezik a grafikus felhasználói felület – TARTALOM

1. Forradalmi PC-vezérlés
2. Első egér a földön
3. Az okostelefonok víziója a 70-es években
4. Az egér a PC-s játékokat is meghódította

Forradalmi PC-vezérlés

A fényceruzát a képernyőhöz érintették – és az elektronsugár érzékelése vagy más elv alapján meghatározták azt a helyet, amelyre a felhasználó mutatott. Ez egy drága rendszer volt, amelyet nem lehetett egyszerűen megvalósítani – és úgy gondolták, hogy csak katonai, tudományos és műszaki alkalmazásoknál van értelme. Mire is kellene toll szövegek vagy adatok bevitelénél?

Első egér a földön

Az egér, amelyet Douglas Engelbart mutatott be, azon az elképzelésen alapult, hogy a felhasználó a képernyőn követi a kurzort, és azt egy egyszerű, kézben tartott eszközzel mozgatja. Az eredeti egér fából készült, két tárcsával rendelkezett, olcsón gyártható volt – és mivel független volt a képernyőtől, gyakorlatilag bármilyen számítógépes rendszernél használhatóvá vált.

Douglas Engelbart vízionárius volt, aki az augmentáció gondolatával foglalkozott. Ma ezt a szót az augmentált valóság (AR) kifejezés részeként ismerjük, ami olyan szemüveget jelent, amely a számítógép által generált képet a valósággal keveri. Az augmentáció azonban szó szerint kibővítést, képességnövelést, erősebbé tételt jelent. Engelbart meg volt győződve arról, hogy az a jó vezérlés, amely nem igényel semmilyen tanulást – ezért csapata egy grafikus vezérlőrendszert fejlesztett ki, amelyet 1968. december 9-én mutatott be a San Franciscóban megrendezett Computer Society's Fall Joint Computer Conference konferencián. Az egérrel történő vezérlésről, a videókonferenciáról és a távoli számítógépeken, számítógépes hálózaton keresztüli együttműködésről tartott bemutatója annyira forradalmi volt, hogy ma már „Minden demók anyjának” (The Mother of All Demos) nevezik.

A bemutató annyira előremutató volt, hogy eleinte tulajdonképpen semmilyen hatása nem volt. Az extrém fejlődés nagy teljesítményű hardvert igényelt – így történt, hogy amikor a Xerox, amelyhez a kutatóközpont tartozott, úgy döntött, piacra dobja a forradalmi Xerox Altót (1973), az eredmények nagyon gyengék lettek – mindössze 2000 darab készült ebből az előremutató, de drága számítógépből.

A Xeroxnak sem víziója, sem akarata nem volt arra, hogy egy ilyen drága és fejlett rendszert elterjesszen, ezért Engelbart elképzeléseinek széles körű elterjesztése egy másik fejlesztő és egy másik cég érdeme lett: Steve Jobsé és az Apple-é. Az Apple együttműködött a Xeroxszal, és átvette mind az egeret, mind a grafikus vezérlést – először az előremutató, de drága Apple Lisa (1983), majd az árban elérhető Apple Macintosh (1984) esetében, amely valódi forradalmat jelentett. Ettől a pillanattól világossá vált, hogy minden számítógépnek hasonló felülettel kell rendelkeznie: az Atari, a Commodore – sőt még a Microsoft is megértette, hogy asztal, ikonok, menü és egér nélkül egyszerűen már nem lehet továbbmenni.

Az okostelefonok víziója a 70-es években

Engelbart háttérbe szorult, de a sors iróniája, hogy nem egyszer, hanem rögtön kétszer is félreértették. Már az 1968-as demóban is bemutatta a távmunkát és valaminek az alapjait, amit ma távoli együttműködésnek neveznénk – és egész életében azt állította, hogy a jövő a kis és buta termináloké, amelyek egy világméretű hálózathoz csatlakoznak, így szükség esetén annak teljes teljesítménye a rendelkezésükre áll majd. Akkor Engelbartot kinevették, a 70-es és 90-es évek közötti időszak a helyi teljesítmény növekedésének időszaka volt, a nyolcbites processzoroktól egészen a hatvannégy bitesekig.

Csak a modern okostelefonok megjelenésével, amelyeket ugyan nem az Apple hozott létre, de tömegesen népszerűvé tett, derült ki, hogy Engelbart ebben is igazat mondott. A mai számítástechnikai technológiák a mobiltelefonokra épülnek, amelyek adatkapcsolaton keresztül folyamatosan csatlakoznak hatalmas szerverfarmokhoz, és mindenre válaszolnak, amit csak kérdezel tőlük. Például beírhatod a „The Mother of All Demos” kifejezést, és a keresőszolgáltatás nemcsak információkat ad vissza erről az eseményről, hanem közvetlenül annak videófelvételét is.

A számítógépek intuitív vezérlésének fontos része maga a grafikus felület. Eredeti formája, vagyis a legördülő menü munkaasztallal, amelybe a menük kibomlanak, Engelbart kora óta szinte semmit sem változott. Az idők során számos elemmel kísérleteztek, legyen szó virtuális asztalokról, amelyeken a felhasználó külön-külön hagyhatta nyitva a félkész munkáit, egészen extrém koncepciókig, mint például a „történeti halom” (heap) elképzelése, ahová a dokumentumok automatikusan a létrehozásuk és megnyitásuk ideje szerint kerültek. A végén azonban az látszik, hogy a vezérlés alapvető formája valójában alig változott azóta, hogy a PARC fejlesztette – egyszerűen még nem találtunk ki ennél okosabbat.

Az egér a PC-s játékokat is meghódította

Például a mai napig használjuk a WYSIWYG (What You See Is What You Get) koncepciót, vagyis hogy a dokumentumok olyan formában jelennek meg, ahogyan nyomtatásban kinéznének. Létezik számos olyan rendszer, amely például lehetővé teszi formázó jelek szöveges formában történő bevitelét, és a program csak a végén állítja elő belőlük a dokumentum végleges kinézetét, ezek azonban professzionális alkalmazások – az emberek egyszerűen azonnal látni akarják a munkájuk eredményét.

Az egér a számítógépes játékok világát is megváltoztatta. Míg a 70-es és 80-as években a játék szimbóluma a joystick volt, addig a 90-es években a PC-knél az egér, a konzoloknál pedig a kontroller vált azzá. Az egér és a grafikus kezelőfelületek közvetlenül összefonódnak számos játékműfajjal, mint például a kalandjátékokkal, a stratégiákkal vagy a modern lövöldözős játékokkal, ahol a jó minőségű egér szó szerint a siker alapja.