AMD Ryzen 5000 (VÉLEMÉNYEK ÉS TESZTEK)

AMD Ryzen 5000 (ÁTTEKINTÉS) - TARTALOM

1. Az AMD Ryzen 5000 specifikációi, ára és összehasonlítása a versenytársakkal
2. Teszt módszerek: AMD Ryzen 5000
3. 2D tesztek: AMD Ryzen 5000 vs. versenytársak
4. Renderelés: Cinebench R20, Corona és Blender Benchmark
5. WEB ÉS JAVASCRIPT: Jetstream 2.0, Speedometer 2 és AMD Ryzen 5000
6. FÁJLKEZELÉS: 7zip és fájltömörítés/kitömörítés - AMD Ryzen 5000
7. ÖSSZEFOGLALÓ TESZTEK: Geekbench 5 - AMD Ryzen 5000
8. FIZIKAI SZÁMÍTÁSOK: Time Spy Physics Extreme - AMD Ryzen 5000
9. Gaming tesztek - módszer
10. Ryzen 5000: eSport - PUBG, CS: GO, Rainbow Six: Siege és Starcraft II
11. Ashes of the Singularity, Kingdom Come: Deliverance, Assasins Creed: Oddysey, Far Cry: New Dawn
12. átékok DLSS támogatással: Control, Watch Dogs: Legion
13. Az AMD Ryzen 5000 működési jellemzői (ENERGIAFOGYASZTÁS)
14. Az áttekintés lezárása és az AMD Ryzen 5000 minősítése

Az AMD Ryzen 5000 specifikációi, ára és összehasonlítása a versenytársakkal

Az alábbi táblázat összehasonlítja az AMD Ryzen 5000-et a versenytársakkal.

^{* Az árak 2020. november 5-én érvényesek}

Az előző generációhoz képest lényegesen magasabb ár mellett kissé kellemetlen változás a doboz hűtőborda hiánya a nyolcmagos 5800X és a 12 magos 5900X processzornál. Csak az 5600X hatmagos processzort érkezik Wraith Stealth hűtővel. Az AMD boxhűtők meglehetősen szilárdak és jól néznek ki, ezért az új Ryzen megvásárlását drágábbá teszi, amit különösen a korlátozott költségvetésű felhasználók éreznek majd meg.

A Zen 3 jelentős változásokon ment keresztül, és Mark Papermaster CTO szerint az AMD mérnökei a processzor egyetlen részét sem hagyták érintetlenül a továbbfejlesztés során. A fő és alapvető változás a CCX (core complex) modulok elrendezése a CCD-ben (compute die), amelyet Robert Hallock műszaki marketing vezető tökéletesen megmagyaráz cikkünk bevezető videójában.

Amint a Zen 2 architektúra képén látható, ha a felső CCX magjai közül néhány az alsó CCX magjával akart kommunikálni, akkor egyszerűen ki kellett lépniük a komfortzónájukból és az Infinity Fabric-on keresztül kommunikálniuk ( a felső és az alsó CCX közötti szürke rész). Ez számos problémát hozott magával, különösen a feleslegesen magas késleltetéseket a kommunikációban.

A Zen 3-nak viszont csak egyetlen CCX modulja van, egyetlen gyorsítótárral, így a processzormagok vidáman cseveghetnek anélkül, hogy feleslegesen egy széles folyón keresztül kellene kiabálniuk, mint az előző generáció esetében. Felmerül a kérdés, hogy miért nem került sor erre a logikus lépésre az előző generációknál. Jelentős csalódás azonban az azonos, 12 nm-es IOD (input / output die) modul, amelyet a Zen 3 a Zen 2 architektúrától örökölt. Sajnos ebben a tekintetben semmi nem változott, és a maximálisan elérhető mérték az FCLK és az MLCK 1 arányában továbbra is 1:1, nagyjából 3733-3800 MHz.

Javulás természetesen nemcsak az IPC teljesítménye, hanem az új processzorok maximális frekvenciáját tekintve is bekövetkezett. SingleThread munkaterhelésben valamivel 5 GHz feletti frekvenciákat láthatunk a 16 magos 5950X-nél, miközben a magon stabilan képes kb. 4950 MHz-et tartani ilyen típusú terhelés esetén. A tizenkét magos 5900X és a nyolcmagos 5800X hasonló értékeket ér el, míg a hatmagos valamivel alacsonyabb értékeket.

Teszt módszerek: AMD Ryzen 5000

A Ryzen 5000 sorozat  négy új processzorát az Intel konkurens processzoraival hasonlítjuk össze, és referenciaként az újramért AMD Ryzen 3900XT-t is bemutatjuk.

Mind a nyolc processzort Corsair H150i PRO AiO hűtővel teszteltük, Extreme profilon és Balanced beállítású ventilátorokkal. Az áramellátás az X570 platformon AMD Balanced beállításon volt, a Z490-nél pedig Magas teljesítményen.

Mi minden processzor modellnél kétféle beállítást tesztelünk. Nálunk ez a szabvány. A processzor alapértelmezett beállításokkal történő tesztelése csak a felét adja annak az információnak, amelyre kíváncsiak vagyunk. A túlhúzás vagy overclocking ugyanis a hardver extra energiájának kipréselésére szolgál. És ezért engem személy szerint mindig érdekelnek a túlhúzás utáni lehetőségek és teljesítménytöbblet. És hogy őszinte legyek, az alapértelmezett beállításokon elérhető teljesítmény pedig csak minimálisan érdekel. Nem szeretem a rossz ár / teljesítmény arányt és a kiaknázatlan potenciált, ha tehetek valamit ellene. A tesztek második része tehát mindig a maximális lehetséges (de a normál működéshez ésszerű) túlhúzás utáni teljesítményt mutatja normális 24/7/365 használat esetén.

Az ebben a tesztben szereplő összes processzort először alapértelmezés szerint a gyártási előírásoknak megfelelően teszteltük, majd maximális ésszerű túlhajtás után normál, hosszú távú működés esetén, beleértve a frekvencia és az időzítés beállítását is.

Az i9-10850K alacsonyabb árának megvan az oka, mégpedig a gyártás során felhasznált alacsonyabb szilícium mennyiség. Játékoknál a tesztelt processzor az alapértelmezett 4800 MHz-et tartotta, és 4300 MHz-el elérte a Cinebench R20 benchmarkot nagyon megterhelő műveleteknél. A végső OC (overclocking) az összes magnál 4900 MHz volt 1,3 volt mellett. A varázshatár, amely a legtöbb esetben a drágább modelleknél (i9-10900K / i9-10900KF / i9-10900KS) standardnak számít, még 1,4 V-nál sem volt stabil. Természetesen az Intel i9-10900K is tesztelhettük volna, de véleményem szerint plusz 40 ezer forint egy alig jobb darabért, plusz egy szelvény a szilícium lottóra nem túl jó befektetés.

A Ryzen processzorokat alapértelmezés és OC beállításokkal is teszteltük 3,733 MHz CL16 frekvenciára hangolt RAM-mal, megfelelően beállított időzítéssel a másodlagos, a harmadlagos és  egyéb szempontok szerint 1:1 FLCK és MCLK aránynál, amely szükséges a processzor maximális teljesítményéhez. Az AMD és PBO specifikációkon túli feloldott limiteket +200 MHz-el növeltük.

2D tesztek: AMD Ryzen 5000 vs. versenytársak

Renderelés: Cinebench R20, Corona és Blender Benchmark

A renderelés tesztek a legérdekesebbek, mivel ezek a kreatív CPU-használat leggyakoribb alkalmazásai. A Cinebench R20, Corona és Blender benchmarkok tesztelik a teljesítményt a leggyakrabban használt rendering szoftverekben.

A Cinebench R20 nem hiányozhat, így kezdjük azonnal vele. Ki kell egyből emelnem, hogy nagyon kellemesen meglepett a SingleThread teljesítményének növekedése. Az előző generációhoz képest 20% -os teljesítménynövekedésről beszélünk, amelyet nemcsak a gamerek fognak értékelni, hanem azok a fejlesztők is, akiknek alkalmazásai többnyire egy munkaszálat (SingleThread) használnak (Adobe Lightroom, különféle CAD-ek és mások). Szóval a kezdet nagyon szép.

A MultiThread-ben a nyolcmagos 5800X egy hajszállal marad el a konkurns tízmagostól. Az új Ryzen csaknem 60 W-al kevesebb teljesítményen pörög, ami szép különbség.

A Corona benchmark olyan kreatív szoftverek teljesítményét teszteli, mint a Cinema 4D, a 3ds Max és még sok más. A renderelt jelenet MultiThread teljesítményét méri időben és a másodpercenkénti sugarak számát. A ray-tracing az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat, és ezt a munkát egyre inkább a grafikus kártyák veszik át.

A Blender nevű népszerű nyílt forráskódú szoftver teljesítményét egy speciális benchmarkban teszteljük, amely összesen hat különböző igényű energiaigényű helyzetben teszteli a processzor teljesítményét. A gamerek valószínűleg nem értékelik nagyra ezt a táblázatot, de a Blenderben dolgozó kreatív felhasználóknak biztosan felcsillan a szemük.

WEB ÉS JAVASCRIPT: Jetstream 2.0, Speedometer 2 és AMD Ryzen 5000

A következő két tesztnek első ránézésre nincs értelme. Ez egy ún böngésző referenciaértékek, amelyek webböngészőn keresztül végrehajtott feladatokat tesztelnek. Az igazság az, hogy a Javascript-en alapuló webes feladatok a leggyakoribb feladatok közé tartoznak, amelyeket számítógépünknek adunk.

Nem mintha annyira lényeges különbségek lennének, de vannak más tesztjeink alapvetően abban a környezetben, amelyekben az AMD Ryzen 5000 processzor feladta a leckét a versenytársaknak. Ez a két teszt a webes alkalmazásoknál elért teljesítményt szimbolizálja és gyakorlatilag minden egyéb alkalmazást, amely JavaScript-en alapul. Ez nagyon jó hír, mert itt a Ryzen korábbi generációi mindig kissé lemaradtak.

FÁJLKEZELÉS: 7zip és fájltömörítés/kitömörítés - AMD Ryzen 5000

A fájlokkal való munka, akár tetszik, akár nem, a processzor másik leggyakoribb feladata. Például minden alkalommal, amikor szoftvereket vagy játékokat telepítesz, a telepítőfájlok kitömörítésére kerül sor.

Gamerként azt gondolhatnád, hogy nem gyakran dolgozol fájlokkal. Ennek pontosan az ellenkezője igaz, és a kitömörítési teljesítmény különösen fontos. Amikor játékokat játszunk, nagy mennyiségű adat (textúra és még sok más) kerül kicsomagolásra, ami lecsökkenti a processzor teljesítményét, amelyre főleg egy erős grafikus kártya táplálásához van szükségünk.

ÖSSZEFOGLALÓ TESZTEK: Geekbench 5 - AMD Ryzen 5000

A Geekbench 5 az egyik legelterjedtebb teszt, amely helyzetek és feladatok széles skáláját öleli fel. Teszteli a kód összeállítását különböző nyelveken, kriptográfiai feladatokat, matematikai számításokat és még sok minden mást. A teljesítményt egy szál és mindegyik működő szál összekötésekor teszteljük.

Ha összehasonlítjuk a két hatmagos AMD Ryzen 5600X-t és az i7-10700K-t, akkor a SingleThread teljesítmény eredménye 17%  az új Ryzen javára. Szintén érdekes a valamivel nagyobb teljesítményű Ryzen 7 5800X eredménye, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy egyetlen CCD modullal rendelkező processzort terveztek, míg az 5900X és 5950X kettő CCD modullal rendelkezik.

FIZIKAI SZÁMÍTÁSOK: Time Spy Physics Extreme - AMD Ryzen 5000

A fizikai számítás olyan művelet, amiről gyakran fogalmunk sincs, hogy zajlik. Ennek ellenére a számítógépes munkájának szerves része, amikor játékokat játszunk. A Time Spy Extreme Physics olyan teszt, amely külön tesztelheti ezeknek a feladatoknak a teljesítését.

A processzor feladata nem csak a grafikus kártya által készített állóképek feldolgozása. A mai játékok, például a különböző szimulátorok, hatalmas mennyiségű fizikai számítást igényelnek. Itt még mindig látható, hogy az Intel egy kicsit előrébb jár az AVX Workload terén, amely előnyt viszont ugyanakkor a nagyon magas fogyasztás és a komoly hűtési követelmények húznak vissza.

Gaming tesztek - módszer

A korábbi áttekintéseink alapján már van rálátásod, hogyan zajlanak a 3D-tesztek. A jelenlegi helyzet az, hogy ebben a pillanatban nincs olyan processzor, amely teljes mértékben táplálni tudna egy olyan erős grafikus kártyát, mint az RTX 3090, 1.440p és 1.080p esetén. És sok helyen az RTX 3080-at is használják. Ezek lényegében 4K kártyák. Tehát minél nagyobb felbontásban játszol, annál kevesebb képet készíthet a grafikus kártya, és annál kevesebbet kell feldolgoznia a processzornak, bár ez nem az egyetlen feladata. Lassan piacra kerül az AMD Radeon Big Navi, a 6900XT kártyákhoz pedig valóban nagy teljesítményű processzorra lesz szükség, mert egyes esetekben CPU bottleneck jelentkezhet még 2160p-nél is.

A teljesség kedvéért megismétlem a játékok mérésének módszerét. A játék minden tesztjelenetét gondosan kiválasztják, hogy önmagukban is CPU-intenzívek legyenek. A PUBG-ban Los Leones, az Assassin' s Creed: Odysseyben pedig Athén. A városokban többnyire azokat a jeleneteket választjuk ki, amelyek a leginkább CPU-igényesek az egész játékban, és pontosan így mértük a Kingdom Come: Deliverance játékot. A CS: GO önmagában is egy fejezet, mivel a több FPS jobbat is jelent, és a valós idejű stratégiai játékok, mint például az Ashes of Singularity, mindig zavart okoznak a CPU-nak. Nem kevésbé megterhelők voltak a processzoroknak  a Starcraft II custom jelenetei, amely a 4v4 harc első harminc másodpercét szimulálta. A Rainbow Six: Siege, Far Cry: New Dawn és Watch Dogs: Legion játékoknál beépített benchmarkot használtunk.

A játékok tesztjeleneteit az NVIDIA FrameView szoftver segítségével mértük, amely követi a képkockasebességet, azaz a megjelenítések közötti intervallumokat, és az MSI Afterburn logjait, amely a frekvenciákról, a GPU és a CPU használatáról, a hőmérsékletről és egyebekről tartalmaz információkat. Az NVIDIA FrameView logjait ezután szinkronizálják a képkockákkal és az MSI Afterburner logjaival, és készen állnak a képelemzésre.

Ryzen 5000: eSport - PUBG, CS: GO, Rainbow Six: Siege és Starcraft II

Elsőként a processzorok teljesítményét vizsgáltuk meg az eSport területén. A normál játékkal ellentétben itt lényegében minden részletet a legalacsonyabbra állítunk, ami magasabb képkockasebességet, és így nagyobb bottleneck-et jelent a processzornál. Éppen itt és kifejezetten 1080p felbontásnál nyilvánul meg az új Zen 3 CPU-k puszta ereje a versenytársakkal szemben.

Az AMD Ryzen 5000 processzor teljesítménye PUBG-ban

A PUBG az utóbi idők tartós slágere, amely a semmiből ért el az eSport csúcsára és a legfelső létrafokra a Steam platformon. A játék a Blue Hole fejlesztőstúdióból származik, és az egyre gyakrabban használt Unreal Engine 4-en fut. A játékot a REPLAY funkcióval mérjük Miramar térképen Los Leones városban, amely a legintenzívebb helyszín a processzor számára. Ez egy 60 másodperces pálya nyugatról délre, majdnem az egész Los Leones városon keresztül, az egyik fő út mentén.

Azt a mindenit. Azt kell mondanom, hogy a teljesítmény növekedésére számítottam, de ez mégis kellemesen meglepett. Még jobban meglepett a Ryzen 7 5800X eredménye egy CCD modullal, ahol jól látni az előnyeit, ill. a második CCD modul nehézségét több maggal rendelkező modellek esetén. A PUBG őszintén szólva eléggé halálrajátszott játék, és sokan egyetértenek abban, hogy a végéhez közeledik. Ennek ellenére néha játszunk ilyen CPU-intenzív játékokat.

Az AMD Ryzen 5000 a Counter Strike: Global Offensive játéknál

A Counter Strike: Global Offensive a Steam szerint továbbra is az egyik leglegendásabb és legtöbbet játszott játék. Mindig is az egész eSport ipar egyik sarokköve volt és valószínűleg még hosszú ideig az is marad. A fejlesztő és a kiadó a Valve, a játék pedig a Direct X 11 rendszeren fut. A tesztjelenet a de_dust2 térképen zajlik botok nélkül 60 másodpercig, amelyet a FRAPS eszköz mér. A CS: GO esetében az olyan adatokat mérik, mint a képkockasebesség, a GPU load (a GPU terhelése), és az MSI Afterburner segítségével rögzítik. Ezután mindkét fájl logjait szinkronizálják az elemzéshez. A játék a -console paraméter használatával indul, amelyben az fps_max paramétert 0-ra állítják.

1,057 FPS. Ezer ötvenhét képkocka másodpercenként. A mágikus határ meghódítva. És egy újabb játék, amelyet kisajátít az AMD a Ryzen 5000-el. Ismét látható az egy CCD modullal rendelkező modell előnye. Kíváncsi vagy, melyik a mai legjobb gaming processzor? Itt a válasz.

AMD Ryzen 5000 v Rainbow Six: Siege

Rainbow Six: Siege ma az egyik legtöbbet játszott eSport játék, amely ugyanakkor jól mérhető. A versenyképes FPS shooter az Ubisoft Montreal műhelyéből származik, és az AnvilNext motoron fut. Beépített benchmarkot mérünk a legalacsonyabb részletekre állítva három felbontásban, amelynek ideje 89 másodperc.

Rainbow Six: Siege egy másik játék, amely nagyon népszerű az eSportban. Korábban még nem teszteltük itt, miért nem próbáljuk ki most? A teljesítmény itt meglehetősen kiegyensúlyozott, de még így is jó látni a Ryzen processzorok fejlődését az előző generációhoz képest.

AMD Ryzen 5000 a Starcraft II játéknál

A Starcraft II szintén az egyik legtöbbet játszott RTS eSport játék. Rendkívül processzor-igényes custom jeleneteket mértünk a legalacsonyabb grafikus felbontással, amely a 4v4 párbaj kezdetét jelenti. Az első másodpercekben a képkockasebesség (FPS) nagyon alacsony értékekre esik, és az egész jelenet 30 másodpercet tartalmaz. Ez a legendás játék a Blizzard Entertainment műhelyéből származik, és mind az alkalmi játékosok, mind a legkeményebb gamerek körében egyaránt elterjedt.

A Starcraft II-t felkérésre teszteltem. És miért ne, az eSport-ban ez is az egyik legtöbbet játszott játék. És ha te egyike vagy azoknak, akik ebből a legendás játékból élnek, akkor érdemes fontolóra venned ezeket az eredményeket.

Ashes of the Singularity, Kingdom Come: Deliverance, Assasins Creed: Oddysey, Far Cry: New Dawn

Az AMD Ryzen 5000 és az Ashes of Singularity: Escalation

Az Ashes of Singularity: Escalation az egyik leginkább processzor-igényes játék, ahogy az lenni szokott a valós idejű stratégiai játékoknál. Ez az egyik első játék, amely natív módon támogatja a DirectX 12-et. A partner az AMD,  és a játék a Gaming Evolved programban szerepel. A játékot az Oxide Games stúdió készítette, és minden a Nitrous Engine-en fut. Ezt a játékot nem hagyományos módon a FRAPS tool-lal mértük, mint más játékokat, hanem egy beépített 180s benchmark segítségével, amely saját képkockasebesség logot hoz létre.

A valós idejű stratégiajátékok, és különösen az olyan játékok, mint az Ashes of Singularity, komolyan megterhelik a processzorokat. Állítólag eredetileg egy AMD technikai bemutató volt, amely egykor az aszinkronikus shaderek funkcióját mutatta be, de jó tudni az egyes processzorok teljesítményének különbségeit. Egy ma már klasszikus játékról van szó, amelyet kevesen játszanak, de én szívesen tesztelem, mert gyönyörűen mutatja a teljesítményigényt.

Az AMD Ryzen 5000 és a Kingdom Come: Deliverance

A Kingdom Come: Deliverance a középkorban, a mai Cseh Köztársaság területén játszódó akció kalandjáték. A teszt 30 másodperc hosszú, és egy vágtából áll, lóháton kelet felől a nyugati kapu felé a Ratajon keresztül. Ez egy rendkívül processzor-intenzív jelenet. A játékot a Warhorse Studio fejlesztette ki Dan Váver vezetésével, és a népszerű CryEnginen fut.

Inkább nem is számoltam, hányszor vágtattam lovammal kaputól kapuig az elmúlt hetekben. Valószínűleg sokáig fogok álmodni róla, de az eredmények elég érdekesek.

Az AMD Ryzen 3000 XT és az Assassin's Creed: Odyssey

Az Assassin' s Creed: Odyssey egy akció kalandjáték, és az Assassin 's Creed sorozat tizenegyedik része. A játék ezúttal az ókori Görögországban játszódik. A játékot az Ubisoft Quebec stúdió fejlesztői az AnvilNext 2.0 játékmotorra építették, és az Ubisoft 2018 októberében adta ki. A képkockasebességet és a képkockák idejét Athénban, custom jelenetben mértük 90 másodpercig az NVIDIA Frameview segítségével.

Őszintén remélem, hogy az utolsó körömet futottam Athénban, és az északi tesztek szórakoztatóbbak lesznek. Az AMD gyönyörűen felzárkózott az Intelhez az új Ryzen processzorokkal, amelyet az RTX 3090 tulajdonosok biztosan értékelni fognak. Tesztelőként remélem, hogy a Valhalla nem lesz megosztó a processzorok számára, és mind az Intel, mind az AMD processzorokkal egyaránt megfelelően fogjuk tudni élvezni a játékot.

Az AMD Ryzen 5000 és a Far Cry: New Dawn

A Far Cry 5 egy számítógépes RPG akciójáték, amely egy poszt-apokaliptikus világban játszódik 17 évvel egy Hope County nevű, Montanában található kitalált kisvárosban zajlott események után. A játékot a Dunia Engine játékmotorra építették az Ubisoft Montreal stúdió fejlesztői, és 2019 februárjában adta ki az Ubisoft . A képkockasebességet és a képkockák frekvenciáját a játék beépített referenciaértékén mértük 64 másodpercig az NVIDIA Frameview segítségével. A teszt grafikus felületének részletes beállításait a mellékelt képek mutatják.

Nos uraim, igen. Úgy gondolom, hogy a Far Cry: New Dawn tesztelésekor korábban nem voltam túl fair az AMD-vel szemben. Mindig úgy tűnt, hogy valamilyen oknál fogva a játék jobban passzol az Intelhez, és a Duni gaming engine sem igazán ált a Ryzen mellett. Ehhez képest itt egy újabb játék (hanyadik is már egymás után?), amelynél az AMD Ryzen 5000 kiválóan teljesített.

Játékok DLSS támogatással: Control, Watch Dogs: Legion

Az NVIDIA DLSS támogatással rendelkező játékok annyiban érdekesek, hogy alacsonyabb felbontásban jelenítenek meg, mint amelyet valójában látsz. Ez több képkockának enged teret, ugyanakkor nagyobb igényeket támaszt a processzorral szemben. Meglátjuk, hogy ez a technológia szabvánnyá válik-e vagy fokozatosan elpárolog, mint például a GameWorks.

Az AMD Ryzen 5000 és a Control játék

A Control egy akciópszichothriller, amely a Szövetségi Ellenőrzési Hivatal környezetében játszódik. Ez egy meglehetősen furcsa hely, amely a saját életét éli. Te mégis idejössz, hogy megtudd az igazságot fiútestvéredről, akit gyermekkorában elrabolt a hivatal. A játékot a Remedy Entertainment stúdió készítette, és az 505 Games adta ki. A mérést az Executive Directive nevű jelenetben végeztük, amely a legintenzívebb CPU-használat szempontjából. A jelenet 60 másodpercig tart, minden beállítást a maximumra vettünk és a DLSS is be van kapcsolva,  s a játék megjelentítése mindig a felbontás felével zajlik.

A Control játék Full HD-ben az RTX 3090-el teljesen buli, mivel 720p-s felbontásban jelenít meg, így szépen összehasonlítható a processzor teljesítménye. Újabb pont az új AMD Ryzen számára.

Az AMD Ryzen 5000 és a Watch Dogs: Legion

A Watch Dogs: Legion a hacker kaland harmadik folytatása. A játék egy disztópikus Londonban zajlik a jelenben, és egyben az új nextgen játékokba is bepillantást enged. A játék RayTracing effektekkel és DLSS technológiával van felszerelve, és a mért benchmark 89 másodpercig tart. 2160p-nél  közepes beállításoknál mértünk, majd 2160p és 1,080p-nél Ultra beállításoknál. A játékot a Ubisoft Toronto stúdió fejlesztette.

A forró újdonság állítólag komoly terhelést ró a processzorra, de jelentős különbséget nem vettem észre a processzorok között közepes és ultra részletességű beállításoknál (ha már az RTX 3090-nel tesztelünk) 1440p-nél.

Az AMD Ryzen 5000 működési jellemzői (ENERGIAFOGYASZTÁS)

Két különböző architektúra működési jellemzői szempontjából különösen célszerű összehasonlítani a fogyasztást. Tehát megmértem a fogyasztást a CPU PACKAGE-on, amely magában foglalja a processzor összes részét, munkavégzés közben (Cinebench R20) és játék közben (Rainbow Six: Siege) a legnagyobb kihívást jelentő esetekben.

A fogyasztási adatok önmagukért beszélnek. Az AMD megérdemli a tiszteletet az energiahatékonyság terén, különösen ha figyelembe vesszük a teljesítményt. Természetesen nem mindenki foglalkozik a fogyasztással, és főként azok, akik elsősorban hi-end alkatrészeket vásárolnak, egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben. Ennek ellenére óriási plusz az AMD Ryzen 5000 számára.

Az  áttekintés lezárása és az AMD Ryzen 5000 minősítése

Mit lehet zárszóként hozzátenni? Talán csak annyit, hogy remélem, mindenkihez eljut az új AMD Ryzen híre. Az új Ryzen processzorok kiváló upgrade-et kínálnak, függetlenül attól, hogy milyen feladatokhoz használod őket. Az előző generációhoz képest a váltás nem kicsi, és azok számára, akik még mindig a Zen vagy a Zen + rendszeren vannak, hatalmas ugrás lesz. Azok, akik már évek óta gondolkodnak a platformváltáson (némelyek a Phenom óta), szintén egészen biztosan nem fogják megbánni.

Az AMD egyre inkább megszilárdítja piaci helyzetét, és zárt ökoszisztémát alakít ki a készülő Big Navi GPU-kkal, amellyel jobban tud majd alkalmazkodni és optimalizálálni termékeit. A Ryzen 5000 ára lényegesen magasabb, mint az előző generációé, de bátran merem állítani, hogy indokoltan.

Hogy te már a Zen 4-re vársz? Nem vagy egyedül. A mai grafikus kártyáknak és a következő generációiknak nagy szükségük lesz rá. De tarts ki. Most az Intel kerül sorra a Rocket Lake processzorokkal, amelyek az első információk szerint nagyon magas frekvenciákat fognak elérni. Személy szerint remélem, hogy a 11. generáció képes lesz bebiztosítani, hogy az AMD ne nyugodjon a babérjain. A tisztességes verseny rendkívül élvezetes, és nekünk, végfelhasználóknak szükségünk is van rá.

AMD Ryzen 5000

AMD Ryzen 5000 processzorok

Az AMD Ryzen 5000 kompromisszumok nélküli teljesítményt és kiváló működési jellemzőket kínál. Az előző generációtól való fejlődés nem csekély, így nekünk csak annyi dolgunk marad, hogy a Zen 3-at a jelenlegi legjobb játékprocesszorokká nyilvánítsuk, és megadjuk a legmagasabb minősítést, az arany Alza díjat.

Előnyök

• Kompromisszumok nélküli teljesítmény játékoknál és alkalmazásoknál
• Nagyon magas frekvenciájú ST (akár 5 GHz)
• Nagyszerű működési jellemzők
• PCIe 4.0 platform

Hátrányok

• Magasabb ár az előző generációhoz képest (indokoltan)
• 5800X és 5900X esetén nincs BOX hűtőborda
• Jelenleg támogatás csak a B550 és X570 alaplapokhoz

Az AMD Ryzen 5000 ma létező legjobb processzor munkavégzéshez és játékhoz. Remek ár/teljesítmény arányt nyújtanak és megfelelő alapként kínálkoznak a közelgő AMD GPU Big Navi grafikus kártyákhoz.

AMD Ryzen 5000 processzorok - BEVEZETÉS

Végre itt az AMD-rajongók Nagy D-napja. Hivatalosan bemutatták az új AMD Ryzen 5000 processzorokat, amelyek forradalmat ígérnek a játékteljesítményben. Mikor érkeznek meg az új processzorok? Hogyan fognak a konkurenciához viszonyulni? És továbbra is ilyen olcsók lesznek?

AMD Ryzen 5000 processzorok (HIVATALOS BEMUTATÓ) - TARTALOM

1. Lisa Sue bemutatta a Ryzen 5000 CPU-t
2. Részletek az új Zen 3 magokról
3. Ryzen 5000: hatalmas teljesítménynövekedés
4. Az új Ryzen 5000 processzorok paraméterei és specifikációi
5. Alaplapok Ryzen 5000 CPU-hoz

Lisa Sue bemutatta a Ryzen 5000 CPU-t

Az AMD technológiai októberét egy Where Gaming Begins online közvetítéssel kezdte. A főszerepet Lisa Sue vezérigazgató játszotta, aki vonzó stílusban mutatta be a 7 nm-es Ryzen 5000 processzorok második generációját. Mindössze 20 perc alatt kiderültek a négy új processzor legfontosabb paraméterei. Konkrétan ezekről van szó: AMD Ryzen 9 5950X, AMD Ryzen 9 5900X, AMD Ryzen 7 5800X és végül AMD Ryzen 5 5600X.

Mielőtt megvizsgálnánk az architektúra és a várható teljesítmény változását, kíváncsi vagy, hol jár a többi új processzor? Az első hullámban az AMD kizárólag TOP modelleket jelentett be, és egyelőre az a terv, hogy az  alacsonyabb árszinten az AMD Ryzen 3000 sorozatú processzorok maradnak a kínálatban.

i

Az AMD-nek meglepő módon sikerült titokban tartania a legfontosabb információkat a hivatalos bemutató kezdetéig. Ez meglehetősen szokatlan a mai összekapcsolt világban. Mégis, a készülő AMD Radeon RDNA 2 grafikus kártyákról már egész sokat tudunk.

Részletek az új Zen 3 magokról

Az új Ryzen 5000 processzorok a Zen 3 magra épülnek, újra használják az AM4 foglalatot, és továbbra is a chiplet architektúrára támaszkodnak. Mit is jelent ez? Azt, hogy csak maga a CPU mag készül kifinomult 7 nm-es technológiával, de például a memóriavezérlők és az egyéb kapcsolatok egy másik chipben koncentrálódnak, amelyet az évek óta bevált 14 nm-es technológia gyárt.

A nagy változások tehát elsősorban a processzormagokban történtek. Alapvető a CPU mag elrendezésének átalakítása. Legújabban a 8 magos CCX (Core Complex) blokkokba koncentrálódnak, amelyek kétszeres kapacitással közvetlen hozzáférést biztosítanak az L3 gyorsítótárhoz. A 16 magos AMD Ryzen 9 5950X csak két blokkra lesz felosztva, ami csökkent késleltetéshez és általános teljesítménynövekedéshez vezet minden számítástechnikai területen.

Ryzen 5000: hatalmas teljesítménynövekedés

Az előadás messze legérdekesebb része a teljesítmény növekedésének bemutatása volt, amely valóban észrevehető, és megdöbbentő 19%  az IPC-nél (utasítások száma processzoronként). Ezt a számot az AMD 25 alkalmazásból átlagolta, tehát nem elszigetelt növekedésről van szó egy előkészített helyzetben. A növekedésről szóló másik szám szintén rendkívül vonzó.  + 26% -os növekedés több játékban Full HD felbontásban. Mindkét teljesítménynövekedés az AMD Ryzen 9 5950X modellre vonatkozik, az AMD Ryzen 9 3950X modellel összehasonlítva.

Természetesen az AMD Ryzen 9 5950X és az Intel Core-9 10900K processzor közvetlen összehasonlítása is megtörtént . Tegyük hozzá: az Intel elavult 10 magosának nincs esélye egy modern és lényegesen gazdaságosabb 16 maggal szemben. Játékokban a különbség körülbelül 10%, az alkalmazási tesztekben a különbség még nő is. Az Intel így elveszíti a legerősebb játékprocesszor címkét, amelyet az AMD vesz át.  Meglátjuk azonban, hogy meddig, mert az Intel a Rocket Lake processzorok formájában készíti a választ nagyjából 2021 márciusára.

Az új Ryzen 5000 processzorok paraméterei és specifikációi

Vizsgáljuk meg most közelebbről az egyes processzorokat. Technológiai szempontból a legérdekesebb természetesen a 16 magos AMD Ryzen 9 5950X, amely Boost módban eléri a 4,9 GHz-et. Kissé meglepő, hogy az AMD nem próbálta legyőzni a varázslatos 5,0 GHz-es frekvenciahatárt, amely még ennél is jobban mutatna a promó anyagokban. Ez a brutális teljesítmény, amely korábban csak szervereken volt elérhető, valamivel 300 ezer forint feletti összegért vásárolható meg. Első ránézésre ez sok, de jelenleg nincs jobb processzor a piacon. Ezért engedheti meg magának az AMD, hogy ilyen magasra tegye a mércét.

A második darab a 12 magos AMD Ryzen 9 5900X, amelynek alapfrekvenciája 3,7 GHz, a Turbo Boost pedig 4,8 GHz-et ér el. Az Intel itt sem versenyezhet különösebben. Talán csak a HEDT platformú Intel Core i9-10940X, amelynek beszerzése óriási költséggel jár, és nem is mindig elérhető. A Ryzen 9 5900X CPU ára 220 ezer körül van, ami már egyáltalán nem rossz.

Az új architektúrának köszönhetően a vonzó 8 magos Ryzen 7 5800X mag egy 7nm-es processzor chipletből áll, így a CPU-nak egyetlen közös 32MB L3 gyorsítótárja van. A Turbo Boost frekvencia megfelelő hűtés esetén akár 4,7 GHz körül is mozoghat, míg az alapfrekvencia 3,8 GHz. És végül a legolcsóbb 6 magos AMD Ryzen 5 5600X ára 299 dollárnál (kb. 120 000 Ft.) kezdődik. Ez a modell rendelkezik egyedül Wraith Stealth hűtőbordával, de a felhasználók túlnyomó többsége úgyis a saját hűtőbordájára fogja kicserélni.

Kiválasztott paraméter	AMD Ryzen 9 5950X	AMD Ryzen 9 5900X	AMD Ryzen 7 5800X	AMD Ryzen 5 5600X
Magok száma	16	12	8	6
Szálak száma	32	24	16	12
Gyártási mód	7 nm (TSMC)	7 nm (TSMC)	7 nm (TSMC)	7 nm (TSMC)
Fogyasztás	105 W	105 W	105 W	65 W
Alapfrekvencia	3,4 GHz	3,7 GHz	3,8 GHz	3,6 GHz
Boost frekvencia	4,9 GHz	4,8 GHz	4,7 GHz	4,6 GHz
Cache memória	72 MB	70 MB	36 MB	36 MB
Hűtés típusa	semmilyen	semmilyen	semmilyen	Wraith Stealth
Ajánlott ár	$799	$549	$449	$299
Megjelenés	November 5.	November 5.	November 5.	November 5.

Alaplapok Ryzen 5000 CPU-hoz

Az előző bekezdésben a Ryzen 5000 sorozatú processzorok valamivel magasabb árszintjét vettük szemügyre. Az AMD A520, AMD B550 és AMD X570 chipkészlettel rendelkező alaplapok tulajdonosai viszont örvendezhetnek. Csak töltsd le a jelenlegi új BIOS-t az AGESA 1.0.8.0 vagy újabb verzióval (AGESA 1.1.0.0), amely legkésőbb a processzorok kiadásának napján elérhető lesz az 500-as sorozatú alaplapokhoz.

A régebbi B450 vagy X470 chipseteknek nincs hivatalos támogatása, de az AMD maximális interoperabilitást biztosít az alaplapgyártóknak a kompatibilitás megőrzéséhez ebben az esetben is. Sajnos a döntés teljesen az egyes gyártók kezében lesz, így várható, hogy a drágább és jobban felszerelt modellek kapnak támogatást a Ryzen 5000 processzorokhoz. Ezért figyelemmel kell majd kísérni a gyártók webhelyeit, és figyelni kell az új BIOS kiadását.

i Szintén érdekelhet

• Az RX 6800, RX 6800 XT és RX 6900 XT grafikus kártyák hivatalos bemutatása
• Samsung Galaxy Note 20 Ultra 5G (RECENZIÓ): csúcsminőségű felszereltség luxus kivitelezésű külsőbe rejtve
• A Google Pixel 5 (PREVIEW) nem rendelkezik zászlóshajó chipkészlettel, de új funkciókat és szélesebb közönség számára megfizethető árat kínál
• Apple iPhone 12 (PREVIEW): négy modell, új design és 5G
• LG UltraGear (4K, IPS, 144 Hz, 1 ms) – Nehéz ennél jobb monitort találni
• Samsung Galaxy S20 FE (PREVIEW): felső közékategória Snapdragon 865-tel

Az új Ryzen 5000 processzorok hivatalos bemutatására stílusosan került sor. Az IPC teljesítményének 19% -os növekedése a Ryzen 9 5950X csúcsmodellt az első helyre helyezi játékteljesítményben. Október végére elfogulatlan vélemények állnak majd rendelkezésre az AMD állításának cáfolására vagy megerősítésére. És az értékesítés? November 5-én kezdődik.

AMD processzorok