Próbáld ki a sütijeinketMi, az Alza.hu Kft., azonosítószám: 27082440, sütiket használunk a weboldal működőképességének biztosításához, és a beleegyezéseddel weboldalunk tartalmának személyre szabásához is. Az "Értem" gombra kattintva elfogadod a sütik használatát és a weboldal viselkedésével kapcsolatos adatok átadását a célzott hirdetések megjelenítésére a közösségi hálózatokon és más weboldalakon található hirdetési felületeken.
Weboldalunkon a sütik 2 kategóriáját használjuk:
Nélkülözhetetlen sütik
Ezek elengedhetetlenek a weboldal és funkcióinak működéséhez, amelyek használatáról Ön dönt. Nélkülük nem működne a weboldalunk, például nem tudna bejelentkezni saját fiókjába, vagy bevásárlói listákat létrehozni.
Analitikai sütik
Ezek az Ön tevékenységeinek nyomon követésére szolgálnak adatelemzés céljából, mint például a reklámozás hatékonyságának értékelése, személyre szabott tartalom felajánlása./span>
Közösségi hálók sütijei
Ezek a sütik lehetővé teszik számunkra, hogy kényelmesen összekapcsoljuk Önt a közösségi média profiljával, és például lehetővé teszik, hogy termékeket és szolgáltatásokat osszon meg barátaival és családtagjaival.
Tartalom személyre szabása
Ezek a sütik lehetővé teszik számunkra, hogy az Önről rendelkezésre álló információk alapján tartalmakat és hirdetéseket jelenítsünk meg Önnek, hogy a lehető legjobban ki tudjuk elégíteni az Ön igényeit. Ez legfőképpen ahhoz kapcsolódik, hogy milyen tartalmat tekintett meg, illetve milyen eszközzel lépett be az oldalunkra.
Nem személyre szabott hirdetések
Ezek a sütik lehetővé teszik számunkra, hogy általános termék- és szolgáltatásreklámokat jelenítsünk meg Önnek.
Személyre szabott hirdetések
Ezeknek a sütiknek köszönhetően mi és partnereink az Ön vásárlásai, viselkedése és preferenciái alapján releváns és személyre szabott termékeket és szolgáltatásokat tudunk Önnek felkínálni.
Közönségmérés
Ezek a sütik lehetővé teszik számunkra, hogy optimalizáljuk oldalunkat az Ön kényelme érdekében az Ön használatának módja alapján. A cél az, hogy emlékezzünk vagy előre jelezhessük a választásaikat. Ide tartozik például a funkciók használata, elhelyezkedése, viselkedése az oldalon.
Harmadik féltől származó sütik
Ezek a sütik harmadik féltől származó sütik, amelyekről és partnereinkről itt olvashat bővebben .
A sütik feldolgozásának elfogadásával nélkülözhetetlen és analitikai sütik kerülnek telepítésre eszközére, amelyeket a weboldal megtekintéséhez használ (az "Értem" gombra kattintva mindkét kategóriát elfogadja, vagy kiválaszthhatja a kategóriák közül csak az egyiket a "Beállítások" gombra kattintva). A technikai sütiket mindig telepítjük az eszközére, az Ön beleegyezése nélkül is, mert ezek nélkül a weboldalunk nem működne.
A sütik feldolgozásával kapcsolatos beleegyezését visszavonhatja. A sütik vállalatunk általi feldolgozása kapcsán Önnek joga van a következőkhöz is: hozzáférni a sütikhez, törölni a sütiket, módosítani, hozzáadni és javítani a sütiket, korlátozni a feldolgozást, és joga van panaszt benyújtani a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához. Több információ a jogairól.
Minden számítógépnek szüksége van programokra a működéshez. Ezek indítóprogramra oszlanak, amely életre kelti a gépet, aztán operációs rendszerre, amely lehetővé teszi a működését – majd felhasználói programokra, amelyek gyakorlati értelmet adnak neki. A programozás bonyolult – és az ésszerű számítógép-kezeléshez vezető út éppen a programozás fejlődésén keresztül vezetett. A programoknak karbantarthatónak kellett lenniük, vagyis a saját szerzőjükön kívül más programozóknak és fejlesztőknek is érteniük kellett őket.
Eredetileg a számítógépeket gépi kódban programozták, ami egy nagyon alacsony szintű számítógépes nyelv, amellyel a hardver közvetlenül tud dolgozni. Régebben az a képesség, hogy valaki fejből tudott közvetlenül „gépi kódban” írni, magasabb szintű programozói hatalom, sőt egyenesen szoftveres fekete mágia bizonyítékának számított – erre tényleg nem volt képes akárki. Az így létrejött kód rendkívül átláthatatlan volt, és részletes dokumentáció nélkül általában csak maga a szerzője tudta javítani és módosítani.
Ezért jött létre egy magasabb szintű nyelv, az assembler, amely ugyan még mindig nagyon közel állt a gépi kódhoz, de már tudott szimbolikus változókat és címkéket használni, így a kódot áttekinthetőbben lehetett írni. A programozónak továbbra is ismernie kellett a gépi utasításokat, de már nem kellett fejben tartania a memóriacímeket, és használhatott változókat és konstansokat, ami nagy előrelépést jelentett. Az assemblerben írt kódot már egy másik programozó is tudta olvasni és javítani, de megjegyzések nélkül így is elég nehezen volt érthető.
Az első programozási nyelvek
A számítógépek megjelenése után viszonylag hamar a tudósok elkezdtek foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy lehetséges-e olyan magasabb szintű nyelvet létrehozni, amely leírja a problémát, ugyanakkor nem függ a konkrét számítógépes hardvertől, így a programot közvetlenül meg lehet írni, és különböző gépeken futtatni. 1954-ben jött létre a Fortran (Formula Translation) nyelv, amelyet tudományos és matematikai problémák leírására terveztek – és bár eleinte kétségek merültek fel a hatékonyságával kapcsolatban, gyorsan kiderült, hogy a magasabb szintű nyelvek előnyei felülkerekednek.
A Fortran nyelv kódlapjának reprodukciója, papírra nyomtatva, amelyet a programozók a programok előkészítéséhez használtak, mielőtt a billentyűzetkezelők lyukkártyákra vitték volna fel őket Kép forrása.
Grace Hopper matematikus 1959-ben javasolta a Flow-Matic nyelvet, amely a problémákat a hétköznapi angolhoz közeli nyelven írta le, ami alapvetően leegyszerűsítette a kód megértését. Ez a nyelv lett a nagyon sikeres Cobol alapja, amely főként az üzleti világban terjedt el, és még ma is találkozhatunk vele.
A számítógéptudósok törekvéseinek célja természetesen a „nem programozás” volt, egy sci-fibe illő vízió, amelyben megszólítod a számítógépet, elmondod neki a problémát, ő pedig elemzi azt, és saját magát programozza fel. Ez az a pont, amelyet a jövőbelátók már korábban is láttak, de valójában csak most kezdünk közeledni hozzá. Abban az időben a számítógépes nyelvek egész sorával kísérleteztek, amelyek az érthetőség és a hatékonyság közötti kompromisszumot képviselték.
A Basic mindennek lefektette az alapjait
Egy érdekes, bár kissé problémás kompromisszum volt a Basic programozási nyelv (1964). Kezdők számára készült nyelvként jött létre, egyszerű és interpreteres volt, ami azt jelentette, hogy megállíthattad a futó programot, módosíthattad a kódot, megnézhetted a változók állapotát – majd tovább futtathattad a programot. Nagyon kevés erőforrást igénylő nyelv volt, és rendkívül gyorsan meg lehetett tanulni, ezért szó szerint meghódította a 70-es és 80-as évek kis számítógépeit. A Basicet szó szerint minden számítógép-felhasználó ismerte, a LOAD parancs nélkül a legtöbb esetben még a játékokat sem tudtad betölteni!
A Basic nagy hátránya az volt, hogy egyszerűsége miatt nem támogatta az összetettebb adatszerkezeteket, és a programokat is afféle spagettiszerű, átláthatatlan módon írták benne. Sok IT-szakember számára ez volt a legnagyobb rossz, amely a számítástechnikai hallgatók „átnevelését” igényelte. Ennek ellenére a Basic alapvető volt a technológia fejlődése szempontjából – és mellesleg az Altair 8800 számítógépre készült Basicet egy bizonyos fiatal vállalkozó, Bill Gates is megírta – a Basic példányainak eladásai pedig a Microsoftot oda juttatták, ahol ma van (talán ezért volt a Basic interpreter, a GW-Basic, az MS-DOS állandó része).
Algoritmikus nyelvek
A számítástechnika azonban más irányokban is fejlődött. Az egyik ilyen irány a mesterséges intelligencia felé tartó nyelvek voltak, mint a LISP (1960) és a Prolog (1972). Ezek a nyelvek formális logikán és azon az elképzelésen alapultak, hogy a problémát csak le kell írni a gépnek, és az képes lesz a megadott információkból következtetni, valamint saját maga levonni a következtetéseket. Ez az elképzelés ma kissé naivnak tűnik, de számos módszer alapjává vált, például az automatikus bizonyításé.
Fontosabb irányt jelentettek a problémák hatékony leírására összpontosító nyelvek – az algoritmikus nyelvek. Ezek az összetett adatszerkezetekre és annak átlátható leírására összpontosítanak, hogyan lehet velük dolgozni. A cél az írott programok olvasásának megkönnyítése, és az architektúrájuk révén a hibák megelőzése. Sok hiba ugyanis nagyon buta – például a ciklusok belsejéből történő kezeletlen ugrások –, ezért a fejlesztők úgy gondolták, hogy minél bonyolultabb ilyesmit megcsinálni, annál kevesebb hasonló hiba keletkezik.
Az idegen kód olvasása és karbantartása
Így jött létre 1960-ban az Algol nyelv, lényegében a mai modern programozási nyelvek elődje. Adatszerkezetei és vezérlési módszerei átkerültek más modern nyelvekbe is, mint a ma nagyon népszerű C, C++ és C# – sőt tulajdonképpen minden modern nyelvbe. Ma az adatokkal való munka a döntő – hogyan vannak az adatok rendezve, hogyan férsz hozzájuk, hogyan véded őket a helytelen használattól és hasonlók. Egy másik jelentős lépést a programozói konvenciók jelentenek, vagyis azok az előírások, amelyek szerint a nagy csapatokban dolgozó fejlesztők haladnak, és amelyek megkönnyítik számukra az idegen kód olvasását és karbantartását, segítenek felismerni a változók jelentését, és általában együttműködésre vezetik őket úgy, hogy egyikük munkája ne rontsa el a másik eredményeit.
Ettől azonban a programozási nyelvek bonyolultabbá váltak – és ismét olyan dologgá lettek, amelyhez csak a profik értettek. A hétköznapi felhasználók számára túl összetettek voltak – és ahelyett, hogy közelebb vitték volna hozzájuk a technológiát, bonyolult akadályt állítottak az emberek és a gépeik közé. Világos volt, hogy a számítógépes nyelvek nem alkalmasak a számítógépek hétköznapi vezérlésére, valami mást, egyszerűbbet és intuitívabbat kell kitalálni: a grafikus felületet.
A számítógépek parancssorozatokkal történő vezérlése soha nem tűnt el teljesen. Még ma is lehet számítógépeket szkriptekkel vezérelni, vagyis az egyes programhívások sorrendjének leírásával. A legtöbb szkript rejtve marad a felhasználók előtt, de még ma is megnyithatod a Windows PowerShellt, és írhatod a saját szkriptjeidet!
