Hi-Res zenelejátszók: csúcsminőségű zene útközben

Vagy olcsó, vagy drága. Középút gyakorlatilag nincs.

Ahogy már a bevezetőben is említettük, a zenelejátszók ma két kategóriában érhetők el. Vagy olcsó, vagy drága. Arany középutat hiába keresnél. Miért? Ez részben azzal függ össze, amikor 2015-ben az Apple eltávolította a jack csatlakozót a telefonjaiból. Az Apple ezt „bátorságnak” nevezte, a gyakorlatiasabbak inkább úgy értékelték, hogy több adaptert és több vezeték nélküli fülhallgatót akartak eladni, például az AirPodsot. Az igazság viszont az, hogy az Apple-féle jack elég komoly kompromisszum volt. A digitál-analóg átalakítóik csak átlagos szintet hoztak, semmi különös – az átlagfelhasználóknak a vezeték nélküli fülhallgatók praktikusabbak, az igazi audiofileket pedig a drótos Apple-kimenet nem lelkesítette.

A vezetékes fejhallgatók számos kategóriába sorolhatók: a nagyon olcsók nem hoznak csodát, a komolyabbakhoz viszont a mobiltelefonok hagyományos nem balanszolt jack kimenete kevés. A minőségi fejhallgatók balanszolt csatlakozással működnek, ami védettebb a zajjal szemben, de jóval nagyobb terhelést ró az erősítőre – márpedig igazán jó hangzáshoz erősítőre van szükség, nem pedig arra, ami a mobilokban van.

Amikor a telefon kevés

Mert bár a mobil erősítője a legtöbb esetben elfogadható hangzást nyújt, az igazi próbatétel akkor jön, amikor a zene igazán dinamikus, és az erősítőnek komoly impedanciájú fejhallgatókat kell meghajtania. Az én kedvenc tesztem az Apocalyptica albumai – egy heavy metal zenekar, három csellóval és dobbal. A cselló kifejezetten nehéz hangszer pontos visszaadás szempontjából – és amikor ez a trió (eredetileg kvartett) belead mindent, az a legtöbb erősítőt és hangrendszert a határig megizzasztja. Ott derül ki igazán, mi a minőség – és mi az, ami csak úgy „elszól”, hogy legyen valami hang.

A csúcskategóriás hordozható lejátszók, mint például a Sony lejátszói, prémium kivitelben készült, stabil felépítéssel. A készülék csaknem teljesen elkülönítve kezeli a digitális és analóg részeket, hogy csökkentse az interferenciát. Van benne nagy kapacitású akkumulátor, amely hosszú hallgatási időt biztosít, de nagy teljesítményű fejhallgató‐erősítőkre van optimalizálva, így intenzív használattal gyorsabban merülhet.

Nem ritkán használnak csúcskategóriás, otthoni rendszerekbe szánt komponenseket, és nem számít sem a fogyasztás, sem a hőtermelés – a döntő tényező a minimális torzítás és az, hogy a megfelelő pillanatban képesek legyenek elég energiát adni a fejhallgatónak, hogy az pontosan és erőteljesen szólaljon meg.

A modern csúcs-walkmanek valójában inkább hordozható audio-komponensek, amelyek egy Android rendszerű számítógépet tartalmaznak. Valójában kiváló hordozható erősítők, kimagasló digitál-analóg átalakítókkal – és ehhez jön extra bónuszként „minden más”: a digitális USB Audio támogatástól a vezeték nélküli audio adó-vevő funkciókon át egészen a Hi-Res audio szabványokig, mint az AAC, az aptX Adaptive vagy az LDAC. Ezek a lejátszók gyakorlatilag bármilyen digitális audioformátumot képesek lejátszani az MP3-tól kezdve a DSD-n, DXD-n át egészen az MQA-ig.

Ezek a lejátszók drágák, de azért drágák, mert a gyártók feltételezik, hogy nem akarsz azon gondolkodni, vajon képesek-e dekódolni a gyűjteményedet, vagy meghajtani a fejhallgatóidat – bármilyenek is legyenek, bármilyen impedanciával. Normál esetben ugyanis párosítanod kellene a fejhallgatót a megfelelő lejátszóval – az a tény, hogy itt ezt nem kell megtenned, pont az oka annak, hogy ezek a csúcskategóriás mobil lejátszók ilyen drágák.

Filozófiai vitát folytattam az ilyen készülékek áráról más audiofilekkel – és ők így magyarázták: ma választhatsz aközött, hogy veszel egy jó vezeték nélküli rendszert és drága vezeték nélküli fejhallgatót, amelyeknek viszont korlátozott az élettartamuk az akkumulátor miatt. Vagy választasz olyan fejhallgatót, amiben nincs akkumulátor – ekkor viszont szükséged lesz minőségi lejátszóra, mert ha már veszel 30–100 ezres fejhallgatót, az talán egy életre is kitart, de a lejátszó nem, hiszen azt is korlátozza az akkumulátor. És persze felmerül a kérdés: számodra értékesebb a fejhallgató – vagy a lejátszó?