Termékek összehasonlítása

1. A televíziók és monitorok felbontása
2. A laptopok felbontása
3. A mobiltelefonok és tabletek felbontása
4. A nagy felbontás előnyei
5. Felbontás vs. formátum vs. képátló
6. Kijelző felbontás vs. tartalom felbontás

A televíziók és monitorok felbontása

A televíziók egyike azon eszközöknek, ahol a felbontás egy különösen fontos paraméter. Gyakorlatilag nem találkozhatunk olyan televízióval, melynek felbontása HD vagy HD Ready alatti. A ma elterjedt szabvány a Full HD és a 4K, amely a leggyakoribb átlóméreteknél elegendő felbontást biztosít. Már megjelentek a 8K felbontású tévék is, de ezek egyelőre csak előzetesen mutatják, hogy merre tartanak majd a tévékijelzők felbontásai a jövőben. A 8K tévék a részletességükkel és a valóban hatalmas képátlóméretükkel jeleskednek, de a fő probléma velük még mindig a megfelelő minőségben elérhető tartalmak hiánya.

A Full HD a monitorok szabványa, de a 2K és 4K vagy Ultra HD monitorok is egyre nagyobb teret hódítanak. A felmérések szerint a Full HD statisztikailag a legelterjedtebb felbontás, a legtöbb felhasználó ilyen képernyőt használ. A sor végén az Apple áll az iMac készülékekkel, melyekben a Retina kijelző felbontása eléri az 5K-t. A következő táblázat áttekintést ad a leggyakoribb felbontási szabványokról, amelyekkel a tévék és monitorok vásárlásakor találkozhatsz, valamint azok leggyakoribb képátlójáról.

Az alábbi ábra áttekintést ad a leggyakrabban használt felbontások közötti összefüggésről.

A laptopok felbontása

A laptopoknál is találkozhatunk különböző képernyőfelbontási tartományokkal. A legelterjedtebb a Full HD, ami sokaknak elegendő mind a finomság, mind az akkumulátor-üzemidő szempontjából. Az alábbi táblázat a leggyakoribb felbontástartományokat mutatja be.

A mobiltelefonok és tabletek felbontása

A mobiltelefon-gyártók gyakran versengnek azon, hogy ki tud nagyobb felbontású készüléket piacra dobni. A cél azonban nem mindig a legnagyobb felbontás. Sőt, a Sony már extrém 4K felbontású készüléket is piacra dobott, de ez a legtöbb esetben egy apró, pici kijelzőn (a tévékkel vagy monitorokkal szemben) nem jelent igazi előnyt.

A Full HD és a magasabb felbontású változatok közötti különbség a felhasználó számára nehezen felismerhető, legalábbis a látványt tekintve. A gyártók ezt kihasználva eladnak egy QHD felbontású telefont, amely azonban Full HD felbontásban is képes megjeleníteni. Ennek oka, hogy a nagyobb felbontás egy jelentős hátrányt hoz magával, mégpedig a nagyobb akkumulátor fogyasztást. Ezért egyes gyártók közvetlenül a telefonjaikban kínálnak olyan funkciót, amely lehetővé teszi, hogy a felbontást alacsonyabbra váltsuk, így jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg.

Légy körültekintő, ha VR-t szeretnél használni a telefonodon. Ehhez ugyanis a lehető legnagyobb felbontásra van szükség. Ezért alaposan le kell ellenőrizni, hogy egy adott modell valóban nagy felbontással működik-e, vagy csak papírcsali a vásárló számára, ami nem befolyásolja a tényleges megjelenítést. A nagy felbontás és a nagyobb kijelző mellett a magasabb frissítési frekvencia is hasznos. Ez ugyanis simábbá és élvezetesebbé teszi a VR-élményt.

A mobileszközök képernyőfelbontásainak és -méreteinek rendszeresen bővülő adatbázis a screensiz.es oldalon található.

A nagy felbontás előnyei

Általában a nagyobb felbontás simább képet jelent, de ez csak akkor igaz, ha a képernyő átlója nem változik.

Az SD (Standard Definition) felbontáshoz képest a nagy felbontás számos előnnyel jár:

• Minél nagyobb a felbontás, annál több képinformáció jeleníthető meg.
• A nagyobb felbontású kijelző logikusan nagyobb, így több elemet tud befogadni. Ez különösen hasznos a számítógépes monitorok és a telefonok kijelzői esetében.
• Több részlet - a nagyobb pixelsűrűségnek (PPI) köszönhetően (lásd alább) a TV/kijelző több részletet képes megjeleníteni, különösen HDR-rel együtt.
• Tisztább és élesebb - a kép még a gyorsabb jeleneteknél sem elmosódott vagy ködös.
• A nagyobb felbontás nagyobb tévékészüléket is jelent, ami a nézési távolságot is módosítja. Nem kell a képernyőre tapadnod, hogy el tudd olvasni a feliratokat.
• Élénkebb színek.

Felbontás vs. formátum vs. képátló

A képfelbontás és a képformátum kifejezések használata könnyen zavart okozhat, pedig a jelentésük határozottan nem ugyanaz. Mint fentebb írtuk, a felbontás a megjelenítő eszközön található képpontok száma. A képformátum viszont az az arány, amelyben ezek a pixelek elhelyezkednek. Ez azt jelenti, hogy a kép közelebb áll-e a négyzethez - mint a korábban használt 4 : 3 televíziós formátumnál -, vagy pedig változó magasságú vagy szélességű téglalap lesz belőle. Minél hosszabb a kép vízszintes oldala és minél rövidebb a függőleges oldala, annál alacsonyabb a kép.

A formátumot figyelembe kell venni mind maguknál a megjelenítő eszközöknél (a tévékészülékek ma már 16 : 9-esek, a mobiltelefonok gyakran 18 : 9-es vagy 19,5 : 9-es formátummal rendelkeznek), mind pedig a tartalomnál, amelyet nézni szeretnénk. Gyakori jelenség, hogy vízszintes fekete sávokat láthatunk a képen, ha a médiaformátum keskenyebb, mint a TV-formátum. Ritkábban a TV függőleges fekete sávokat jelenít meg a kép oldalain. Ez a helyzet például akkor áll fenn, amikor a régebbi 4 : 3 TV-műsorokat nézzük a ma már elterjedt 16 : 9-es képernyőn.

Érdekességképpen nézzük meg a leggyakrabban használt formátumokat, amelyek a mozifilmektől erednek, és a mozifilmekkel együtt fejlődtek.

• 1,33 : 1 – (más néven 4 : 3) a hagyományos televíziós képernyő formátuma.
• 1,37 : 1 – a 35 mm széles filmszalag formátuma, amelyet a hangosfilm felfedezésétől 1953-ig használtak.
• 1,466 : 1 – az IMAX technológiában használt formátum.
• 1,66 : 1 – a Super 16 mm-es filmszalag formátuma.
• 1,77 : 1 – vagy 16 : 9 - a ma legelterjedtebb televíziós formátum és a digitális műsorszórás szabványa.
• 1,85 : 1 – egy másik formátum, amelyet az Egyesült Államokban a 35 mm-es filmekhez használnak, flat-nek nevezik.
• 2,40 : 1 – egy szélesvásznú formátum, amely cinemascope néven vált ismertté.

Van még egy lényeges szám, amelyről szót kell ejtenünk, amikor a monitorok, kijelzők és televíziók paramétereinek összehasonlításáról van szó, ez pedig a képátló. Ez a képernyő bal alsó és jobb felső sarka közötti távolságot jelzi. Hüvelykben szókás megadni, és minél nagyobb a szám, annál nagyobb a kijelző területe. A növekvő képernyőfelbontás lehetővé teszi a képernyők megnagyobbítását is. Míg a 4K tévék korábban 65 vagy 75 hüvelyknél érték el a méretbeli felső határt, addig a 8K tévék már majdnem elérik a száz hüvelykes határt.

Kijelző felbontás vs. tartalom felbontás

Ezen a ponton még egy lényeges tényre rá kell mutatni: fontos megérteni a különbséget a kijelző (azaz a TV, monitor stb.) és a tartalom (azaz a film, amit meg akarunk nézni) felbontása között. Igazi 4K-t csak akkor kapunk, ha 4K videojelet fogadunk. Ebben az esetben a tévé egy pixele a videó egy pixelét jeleníti meg. Ha a kijelző nagyobb felbontású, mint a videojel, akkor felskálázza a képet. Ezzel szemben egy Full HD panelen a 4K tartalom minősége kárba vész.

A felbontás a kép minőségét befolyásoló paraméter. Különösen a nagyobb megjelenítési területek esetében fontos. A mobiltelefonok esetében a túl nagy felbontás csalóka lehet a vásárlók számára, mivel a gyakorlati haszna nem feltétlenül jelentős.