Videokártya órajele (ÚTMUTATÓ): hogyan növelhető a GPU teljesítménye?

Termékkatalógus

Cikk

• Szerző: Pavel Šantrůček

Ha érdekelnek a videokártyák tuningjával kapcsolatos dolgok, nem szabad kihagynod ezt a cikket, amely elmagyarázza, hogyan lehet túlhajtani a videokártyát. De nemcsak erről lesz szó, azt is megmutatjuk, hogyan hozhatod ki a lehető legnagyobb teljesítményt a videokártyádból, növelve az FPS-t a játékokban. Ha pedig elégedetlen vagy a videokártyád működési jellemzőivel, például a magas hőmérséklettel, az energiafogyasztással vagy a zajszinttel, ezekre a problémákra is mutatunk megoldást.

Hogyan lehet túlhajtani a videokártyát?

Videokártya órajele – TARTALOM

  1. A videokártyák húzásának elméleti oldala
  2. Eszközök a videokártya húzásához
  3. Jobb működési jellemzők
  4. A grafikus chip undervoltolása (undervolting)
  5. A grafikus chip túlhajtása (overclocking)
  6. A grafikus memóriák túlhajtása
  7. NVIDIA OC Scanner
  8. Videokártya húzása: tippek és trükkök

A videokártyák húzásának elméleti oldala

Napjainkban az összes új generációs videokártya (Turing, Navi) nem a grafikus chip fix frekvenciáját és feszültségét használja a számítógépes játékok futtatásához, mint a régi időkben, hanem a frekvencia és a feszültség dinamikus elosztását használja egy feszültség/frekvencia görbe (VF görbe) segítségével. Ennek a mechanizmusnak a célja a videokártya hatékonyságának növelése, azaz az energiafogyasztás csökkentése, amikor a videokártya nincs teljesen leterhelve, illetve a teljesítmény növelése, amikor teljes kihasználtságra van szükség.

A dinamikus frekvencia- és feszültség-kiosztás mechanizmusa egy olyan görbén alapul, amelyet nagyszámú pontok (akár százak) alkotnak, amelyek információt hordoznak arról, hogy a grafikus chip milyen frekvencián használjon milyen feszültséget. Miért pont ettől függ? Ez elég egyszerű, alacsony frekvenciákon ugyanis a grafikus chip alacsonyabb tranzisztorfeszültségen is képes működni, így alacsonyabb teljesítményfelvétellel (fogyasztással). Ellenben, ha azt szeretnénk, hogy a grafikus chip magas frekvenciákon fusson, amivel a számítógépes játékokban magasabb képkocka sebességet érhetünk el, több energiát kell biztosítanunk számára, pontosabban magasabb feszültségen keresztül (a magasabb fogyasztás rovására).

VF Curve; MSI Afterburner magyar
Példa a feszültség és frekvencia függőségének görbéjére egy NVIDIA RTX 2070 SUPER videokártyánál az MSI Afterburner eszköz szerkesztőjében (a szerkesztőt a CTRL+F billentyűkombinációval hívhatod elő). Ahogy látható, nagyon sok állapot (pont) van, és mindegyik információt hordoz arról, hogy a grafikus chip milyen frekvenciát használjon egy adott feszültségnél. Például 950 mV-nál a grafikus chip 1 860 MHz frekvenciát fog használni. Itt láthatók a frekvencia csökkenő értékei is az alacsonyabb feszültség felé a görbe bal oldalán, és fordítva, a növekvő frekvencia értékei a feszültség növekedésével a jobb oldalon.
VF Curve; AMD vezérlők
Az AMD-nek is van saját feszültség/frekvencia görbe szerkesztője, közvetlenül a saját illesztőprogramjaiban, a RSAE-ben (Radeon Software Adrenalin Edition). Ezt a görbét csak három pontban szerkesztheted, de hidd el, ott is állapotok százai vannak, a többi érték automatikusan interpolálódik. Itt is látható a grafikus chip frekvenciaértékeinek növekvő tendenciája magasabb feszültségnél. Egy Gigabyte Radeon RX 5700 XT Gaming OC videokártyánál ez maximum 2 039 MHz 1 200 mV-nál.

A grafikus chip a munkája során éppen ebből a görbéből használja a frekvenciákat és feszültségeket, de az, hogy ezek közül az állapotok (a görbe pontjai) közül melyiket használja éppen egy számítógépes játékban, sajnos csak rajta múlik. Természetesen a videokártya a játékokban mindig igyekszik a lehető legnagyobb teljesítményű állapotot választani (a legmagasabb frekvenciát a legmagasabb feszültségen), ezért szükséges, hogy valami kordában tartsa. Ezt a szerepet a hőmérsékleti, fogyasztási és feszültségi limitek töltik be, amelyek a vezérlő mechanizmusának szerves részét képezik. Ha például a videokártya játék közben észleli, hogy a grafikus chip túllépi a megengedett hőmérsékletet vagy a határérték fogyasztást, azonnal alacsonyabb frekvencia állapotokat kezd használni, amelyek biztosítják a hőmérséklet vagy fogyasztás csökkenését, hogy ismét a megadott határokon belül maradjon.

Ahogy látható, nem kényszeríthetjük a videokártyát arra, hogy kizárólag általunk kívánt frekvencia állapotokon dolgozzon, de amit tehetünk, az az, hogy saját frekvenciaértékeket "csúsztatunk" ezeknek az állapotoknak (a feszültség pontjainak), tehát szerkesztjük a feszültség/frekvencia görbét. A görbe szerkesztése azonban nem az egyetlen módja annak, hogy testre szabjuk az órajelet. Nem szabad megfeledkeznünk a limitereinkről sem, azaz a hőmérsékleti, fogyasztási és feszültségi limitekről (limiterek). Ha a videokártya BIOS-a lehetővé teszi, akkor ezeknek az értékeket is beállíthatjuk manuálisan. Ha például csökkenteni szeretnéd a videokártya fogyasztását vagy hőmérsékletét (a teljesítmény csökkenése ellenére), a legegyszerűbb módja ennek a fogyasztási limit csökkentése. Semmi mást nem kell tenned. De erről majd később.

MSU Afterburner
Néhány limitert a videokártya húzásakor módosíthatsz. A GeForce videokártyák esetében az MSI Afterburner eszközben például megváltoztathatod a fogyasztás limitjét (Power Limit) és a hőmérsékleti limitet (Temp. Limit). Az új Radeon RX 5X00 XT videokártyáknál pedig az illesztőprogramokban növelheted a fogyasztási limitet. Természetesen ezeket a limit értékeket csak azon határok között módosíthatod, amelyeket főleg a videokártya BIOS-a határoz meg.

A videokártya teljesítménye a számítógépes játékokban nemcsak a grafikus chip frekvenciájától függ, hanem természetesen a grafikus memóriák frekvenciájától, vagyis azok áteresztőképességétől (sávszélességétől) is. A grafikus memóriákat is húzhatjuk, ezzel néhány százalékkal növelve a teljesítményt. A grafikus memóriák hasonló menedzsmentet használnak, mint a grafikus chipek esetében, csak azzal a különbséggel, hogy itt az állapotok (a frekvencia/feszültség görbe pontjai) száma sokkal kevesebb, valójában csak néhány, és számunkra különösen az utolsó állapot a fontos, ami a VRAM-igényes alkalmazások teljesítményét növeli (mint például a számítógépes játékok). Az alacsonyabb állapotok pedig a kevésbé VRAM-igényes alkalmazásokra vonatkoznak, mint például a videólejátszás stb. Éppen ezért a videokártyák húzásakor nem szükséges az egész Power állapotok görbét szerkesztenünk, hanem elég csak az utolsó állapotot (3D teljesítmény) húznunk.

AMD vezérlők; power limi és VRAM
Így néz ki a grafikus memóriák húzása a Radeon RX 5700 XT videokártyáknál az RSAE illesztőprogramokban. Hasonlóan az MSI Afterburner eszközhöz, itt is egyetlen csúszkával irányíthatod a VRAM frekvenciáját.

Eszközök a videokártya húzásához

Ha tehát tudjuk, mi az a feszültség/frekvencia görbe (VF Curve), mire jó és hogyan működnek a védelmi mechanizmusok (limitek), akkor végre belekezdhetünk a videokártya húzásába. Ehhez természetesen szoftveres eszközökre is szükségünk lesz, amelyek segítségével szerkeszthetjük a feszültség/frekvencia görbénket. Míg az AMD videokártyáinál elegendő a Radeon Software Adrenalin Edition illesztőprogram, amely már tartalmazza a szükséges funkciókat, addig az NVIDIA videokártyáihoz harmadik féltől származó szoftverre lesz szükségünk.

Szerencsére van miből választanunk. Gyakorlatilag minden GeForce videokártya gyártója kínál valamilyen saját eszközt, amellyel húzhatjuk a videokártyáikat. A GIGABYTE például az Aorus Graphics Engine-t, az ASUS a GPU Tweak-et, az MSI az Afterburner-t, a GAINWARD pedig az Expertool-t kínálja stb. Mi a GeForce videokártyák esetében az MSI Afterburner eszközt fogjuk használni, mert ez egy nagyon elterjedt eszköz, amely a felhasználók számára is nagyon barátságos. Ráadásul, tartalmaz egy feszültség/frekvencia görbe szerkesztőt és jól működik az AMD Radeon videokártyákkal is.

MSI Afterburner magyar

A videokártya húzásának lehetnek különböző okai. A leggyakoribb az overclocking, azaz a videokártya teljesítményének növelése, de ez nem az egyetlen ok. Például a grafikus chip feszültségének csökkentésével vagy annak fogyasztási limitjének csökkentésével a videokártyánál sokkal jobb üzemelési jellemzőket érhetünk el, mint alacsonyabb hőmérséklet, zajszint és fogyasztás. Lássuk tehát a három alapvető esetet, amikor a videokártya húzását szeretnénk kihasználni.

Jobb működési jellemzők (a fogyasztási limit csökkentésével)

Ha a videójátékok futtatása során zavarnak a videokártya üzemelési jellemzői, és szeretnél alacsonyabb hőmérsékletet, zajszintet vagy fogyasztást elérni, a legegyszerűbb módja ennek a fogyasztási határérték (Power Limit) csökkentése. Ha ezt megteszed, a videokártya a feszültség/frekvencia görbén alacsonyabb állapotokat fog használni (pontosan az alacsonyabb fogyasztási limit miatt), és így alacsonyabb frekvenciát fog használni alacsonyabb feszültségen. Az alacsonyabb frekvencia- és feszültségértékek (és így az összfogyasztás) miatt a grafikus chip kevésbé fog felmelegedni, és így nem szükséges annyira intenzíven hűteni. A videókártya ventilátor fordulatszáma lecsökken, és ezzel együtt a videokártya zajszintje is. A fogyasztási limit csökkentésével tehát nemcsak a fogyasztás, hanem a hőmérséklet és a zajszint is csökkenthető. Viszont számolnod kell azzal, hogy az alacsonyabb frekvencia miatt a játékokban valamivel alacsonyabb lesz a teljesítmény is. Mennyivel? Nos, ezt neked kell kipróbálnod. Minél jobban csökkented a fogyasztási limitet, annál jobban csökken a teljesítmény is.

MSI Afterburner magyar; Power Limit csökkentése
A fogyasztási limit 85%-ra való egyszerű csökkentésével javíthatod a videokártya üzemelési tulajdonságait. A teljesítmény is csökkenni fog, de a videokártya hőmérséklete, fogyasztása és zajszintje kontroll alatt lesz. Ugyanezt a fogyasztási limit csökkentését végezheted el a Radeon videokártyáknál is, nemcsak az MSI Afterburner eszközben, hanem közvetlenül a RSAE illesztőprogramokban is.

A grafikus chip undervoltolása (undervolting)

A grafikus chip undervoltolása gyakorlatilag ugyanazokat az előnyöket nyújtja, mint az előző esetben a fogyasztási limit csökkentése. Az undervolting segítségével is sikeresen kezelheted a videokártyád magas hőmérsékletét, fogyasztását és zajszintjét, és ha szerencséd van egy minőségi chippel (ami magasabb frekvenciákat képes tartani alacsonyabb feszültségnél), akkor még a teljesítmény csökkenése nélkül is megúszhatod, ellentétben a fogyasztási limit csökkentésével. Az undervolting hátránya azonban, hogy nem ilyen egyszerű és közvetlen, mivel manuálisan kell szerkesztened a frekvencia/feszültség görbét. És sajnos nemcsak ez a probléma, az undervolting alkalmazása után mindig alaposan tesztelned kell, hogy a videokártyád a játékokban valóban stabil-e. Ha túlzásba vitted a feszültség csökkentését, előfordulhat, hogy a videokártyád instabillá válik, és a játékokban (talán csak néhányban) lefagy.

VF Curve; Undervolting
Így néz ki egy módosított feszültség/frekvencia görbe egy NVIDIA GeForce RTX 2070 SUPER videokártyánál az MSI Afterburner eszközben. Ahogy láthatod, a legmagasabb feszültség 900 mV-on van beállítva 1 785 MHz frekvenciánál. Ezekkel az értékekkel csökkentheted a fogyasztását, hőmérsékletét és zajszintjét. A teljesítmény is csökken, de ha sikerül a frekvenciát az adott vagy egy kicsit magasabb feszültségnél még növelned, és a chip megbirkózik vele, a veszített teljesítmény visszanyerhető.
Ez a videó részletezi az MSI RTX 2080 Ti Gaming TRIO videokártya undervoltingját a Crysis 3 számítógépes játékban. Az undervolting után a grafikus chip 1 700 MHz-en dolgozott 0,806 V-on. És hogyan javultak a videokártya üzemelési tulajdonságai? A hőmérséklet 11 °C-kal csökkent, a fogyasztás 179 W-tal! Természetesen a zajszint is csökkent, az eredeti majdnem 40 dBA-ról szinte észrevehetetlen 33,7 dBA-ra. A teljesítmény, amit a képkockasebesség ad meg, körülbelül 8%-kal esett vissza.

A grafikus chip túlhajtása (overclocking)

Valószínűleg a videokártya húzásának leggyakoribb oka a túlhajtás, vagyis a teljesítmény növelése. Az elv az, hogy a grafikus chip a frekvencia/feszültség ismert görbéjén a legnagyobb teljesítményű állapotokat, azaz a legmagasabb frekvenciájú pontokat használja. De ez még nem minden, az említett legnagyobb teljesítményű állapotoknál még magasabb frekvenciákat is beállíthatunk a görbe szerkesztésével. Ezúttal nem hagyhatjuk figyelmen kívül a limitereinket sem, így növelnünk kell a fogyasztási (Power Limit), hőmérsékleti (Temp Limit) és a feszültségi (Core Voltage) limiteket is. Ezek növelése nélkül nem tudnánk a videokártyát arra késztetni, hogy valóban a legnagyobb teljesítményű állapotokat használja.

MSI Afterburner magyar; Grafikus chip túlhajtása
Az MSI Afterburner eszközben a grafikus chip alap túlhajtása 100 MHz-rel meglehetősen egyszerű feladat. Minden limitert növelünk, majd a grafikus chip frekvenciáját növelő csúszkát mozgatjuk. Az MSI Afterburner ekkor automatikusan módosítja a feszültség/frekvencia görbét.
VF Curve; MSI Afterburner túlhajtás után
Így néz ki a feszültség/frekvencia görbe az MSI Afterburnerben, ha a Core Clock csúszkával 100 MHz-rel növeljük a grafikus chip frekvenciáját. Ahogy látod, a frekvencia minden állapotban (pontban) 100 MHz-rel nőtt. Jól néz ki, de vajon a videokártya stabil marad-e ilyen túlhajtás után? És pontosan ezt kell alaposan tesztelni különböző játékokban, mert a videokártya stabilitása mindig a legfontosabb!

Ha ez megvan, és a grafikus chip a módosított frekvencia/feszültség görbén fut a módosított limiterekkel, még nem vagyunk készen. Ezt követően ismét vár ránk egy munka- és időigényes feladat, hogy teszteljük, vajon a videokártya a beavatkozásunk után a játékokban teljesen stabil-e. Ha nem, akkor csökkentenünk kell a grafikus chip frekvenciáját, majd természetesen ismét tesztelni a stabilitást. Ne feledd, hogy a videokártya stabilitása mindig prioritást élvez a teljesítményével szemben!

i

Ha azonban tanácsolhatom, ne vágj bele a videokártya túlhajtásába. Miért? Manapság, néhány kivételtől eltekintve (például a Radeon RX 5700), egyszerűen nem éri meg. A videokártyák többségét a gyártók majdnem a maximumukra állítják be, és így a túlhajtás után csak valami csekély 5–7% plusz teljesítményt érhetsz el, ráadásul gyakran a működési tulajdonságok romlása és lehetséges instabilitás árán.

A grafikus memóriák túlhajtása

A grafikus memóriák túlhajtása látszólag nagyon egyszerű feladat. Egyetlen csúszkával praktikusan bármilyen frekvenciát beállíthatunk nekik, természetesen a BIOS-ban megadott maximális értékig. A probléma azonban az, hogy a kívánt frekvencián a grafikus memóriák nem feltétlenül működnek megfelelően, és ha túlzásba visszük, a rendszer lefagyhat, és csak a számítógép újraindításával orvosolható. Ezért nagyon fontos, hogy a grafikus memóriák frekvenciáját fokozatosan, kisebb lépésekben növeljük (például 100 MHz-enként), és minden egyes új frekvenciaérték beállítása után teszteljük azokat valamilyen igényesebb játékban. Bár ez egy időigényes folyamat, megéri.

MSI Afterburner magyar; Grafikus memóriák túlhajtása
Így néz ki a GDDR6 típusú grafikus memóriák túlhajtása egy NVIDIA RTX 2070 SUPER videokártyán. A grafikus memóriák frekvenciájának 800 MHz-es (effektíve 1 600 MHz) növelése nem rossz, de ilyen túlhajtás után mindig alaposan tesztelni kell a videokártya stabilitását! Hasonló módon túlhajthatók a Radeon grafikus memóriái is, ahol szintén használható az MSI Afterburner eszköz, ezenkívül közvetlenül az RSAE illesztőprogramokban is.

NVIDIA OC Scanner

A Turing generáció megjelenésével az NVIDIA bemutatta az OC Scanner nevű, automatikus videokártya-túlhajtási eszközét, amelynek funkciói közvetlenül a GeForce videokártyák illesztőprogramjaiba vannak beépítve. Ennek köszönhetően minden fejlesztő egyszerűen integrálhatja ezt az eszközt a saját szoftvereibe, mint például az Asus GPU Tweak, a Gigabyte Aorus Engine, az MSI Afterburner stb.

Az OC Scanner előnye nemcsak az, hogy a grafikus chip túlhajtásával kapcsolatos összes munkát elvégzi helyettünk, hanem ami a legfontosabb, hogy az automatikus túlhajtási folyamat során teszteli a frekvencia/feszültség görbe gyakorlatilag minden állapotát, és figyeli, hogy az OC során nem történik-e belső hiba a grafikus chipben. Ha igen, akkor a megfelelő frekvencia állapotokhoz korrekt értékeket állít be. Az eredmény egy módosított feszültség/frekvencia görbe, amelyről elmondható, hogy hibátlan, így a túlhajtott videokártya használata közben a játékokban nem kell instabilitástól tartanunk.

MSI Afterburner magyar; OC Scanner
Az MSI Afterburner felületén az OC Scanner a bal felső sarokban található gombbal indítható el. Mielőtt azonban az OC Scannert elindítanád, győződj meg róla, hogy minden limitert a maximumra állítottál. A grafikus memóriákat is túl kell hajtani és stabilnak kell lenniük, mivel az OC Scanner csak a grafikus chipeket hajtja túl, a grafikus memóriák frekvenciáját nem veszi figyelembe.
OC Scanner; GPU túlhajtásának eredménye
Az OC Scanner eredménye egy jelentés, amelyből megtudhatod, mennyivel lett átlagosan túlhajtva a videokártyád, és milyen limiteket ért el a túlhajtás során. Ebben a konkrét esetben az én grafikus chipem átlagosan 79 MHz-rel magasabb frekvenciára került, és az OC Scanner a túlhajtás során semmilyen limitbe nem ütközött (no load).
OC Scanner; VF Curve
Az OC Scanner természetesen saját feszültség/frekvencia görbét is beállít. Biztosak lehetünk abban, hogy az automatikus túlhajtás során az OC Scanner által tesztelt összes állapot (pont) stabil, így a videokártyánk a játékokban szinte biztosan 100%-ig stabil lesz.

Bár kétségtelen, hogy a grafikus chip manuális túlhajtásával magasabb frekvenciák érhetők el, de vajon a kártyád valóban 100%-ig stabil lesz-e minden játékban? Lehetséges, de valószínűleg nem! Mivel itt ismét érvényesül az a szabály, hogy a videokártya stabilitása mindig előnyt élvez a teljesítményével szemben, az OC Scanner használata mindig az elsődleges választásod kell, hogy legyen a videokártya túlhajtásakor.

Ahogy az lenni szokott, semmi sem tökéletes, így az OC Scanner sem kivétel. Bár segítségével gond nélkül elérheted a 100%-ig stabilan túlhajtott grafikus chipeket, a grafikus memóriák túlhajtását az OC Scanner nem képes elvégezni. Ha tehát a videokártyád grafikus chipje mellett a grafikus memóriákat is szeretnéd túlhajtani (ami teljesen érthető), akkor nincs más választásod, mint manuálisan megtenni. Az OC Scanner használata kizárólag az NVIDIA GeForce videokártyákra korlátozódik.

i

A Radeon tulajdonosok sajnos nem rendelkeznek hasonló automatikus videokártya-túlhajtási eszközzel, így csak a manuális túlhajtásra hagyatkozhatnak. A Radeon Software Adrenalin Edition illesztőprogramban megtalálhatók az Auto Tuning gombok, mint például az Overclock GPU, Undervolt GPU és Overclock VRAM, de hidd el, ezek semmiképp sem hasonlíthatóak az OC Scanner-hez, és valószínűleg már az első számítógépes játéknál problémákba ütközhetnek.

Videokártya húzása: tippek és trükkök

  • Amikor videokártyát húzol, mindig ügyelj arra, hogy a videokártyád ne szenvedjen kárt.
  • A videokártya túlhajtását mindig alaposan fontold meg, hiszen a teljesítménynövekedés ritkán jelentős, és gyakran előfordul, hogy néhány százalékos teljesítményért cserébe rosszabbodnak a videokártya üzemelési jellemzői (hőmérséklet, zaj és fogyasztás).
  • Tartsd szem előtt az alapszabályt, hogy a videokártya stabilitása mindig fontosabb, mint a teljesítménye.
  • Ha GeForce videokártyád van, a túlhajtás során mindig részesítsd előnyben az OC Scanner eszköz szolgáltatásait a manuális OC-val szemben.
  • A videokártya manuális OC-ja után mindig teszteld alaposan a stabilitását!
i Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Dióhéjban ennyit kell tudni az NVIDIA és az AMD videokártyák órajeléről. Ez egy elég tág téma, de remélhetőleg a cikk elolvasása után legalább egy alapvető rálátás kialakult a fejedben. A probléma az, hogy nem lehet egy univerzális útmutatót írni a videokártyák húzásához, vagy akár pontos értékeket adni, hogy mennyivel kell növelni a videokártyád frekvenciáját, vagy hogy mi a legalacsonyabb feszültség, amit az adott grafikus chip elbír. Minden grafikus chip valójában egyedi egység, így amit az egyik grafikus chip elbír, azt a másik nem biztos, hogy szereti. Magadnak kell kikísérletezned, én csupán néhány hasznos tippel tudtam szolgálni.

Pavel Šantrůček

Pavel Šantrůček

A nevem Pavel Šantrůček és 5 éve videokártyákkal foglalkozom főállásban. A legtöbbször a felépítésre, értékelésekre és a tesztekre összpontosítok, egy idő után ezek lettek fő tevékenységeim a GPUreport.cz oldalnál. Programozóként, kivettem a részem néhány elemzőszoftver fejlesztéséből is. A legismertebb ezek közül a Frame Latency Analytics Tool (FLAT) amelyet világszerte használnak.

4,5 82×
SAPPHIRE PULSE Radeon RX 550 4GB OC
Videókártya - 4 GB GDDR5 (7000 MHz), AMD Radeon, GCN 4.0 (Lexa, 1100 MHz), Boost órajel 1206 MHz, PCI Express x16 3.0, 128Bit, DisplayPort 1.4, DVI-D és HDMI
37 390 Ft
Raktáron > 5 db
Éjfélig megrendeled, délelőtt az AlzaBoxban leled.
Infó
Termékkód: EL762d5
GIGABYTE GeForce RTX 4070 SUPER WINDFORCE OC 12G - Videókártya Ingyenes
szállítás boltjainkba
5,0 28×
GIGABYTE GeForce RTX 4070 SUPER WINDFORCE OC 12G
Videókártya - 12 GB GDDR6X (21000 MHz), NVIDIA GeForce, Ada Lovelace (AD104, 1980 MHz), Boost órajel 2505 MHz, PCI Express x16 4.0, 192Bit, DisplayPort 1.4a és HDMI 2.1a
Szuper ár
366 690 Ft
Raktáron > 5 db
Termékkód: EGr4070swi2
4,7 11×
MSI GeForce RTX 4070 SUPER 12G VENTUS 2X OC
Videókártya - 12 GB GDDR6X (21000 MHz), NVIDIA GeForce, Ada Lovelace (AD104, 1980 MHz), Boost órajel 2520 MHz, PCI Express x16 4.0, 192Bit, DisplayPort 1.4a és HDMI 2.1
285 890 Ft
Raktáron > 5 db
Éjfélig megrendeled, délelőtt az AlzaBoxban leled.
Infó
Termékkód: EFr4070sv2x2
ASUS TUF GeForce RTX 4070 Ti SUPER O16G GAMING - Videókártya Ingyenes
szállítás boltjainkba
4,9 24×
ASUS TUF GeForce RTX 4070 Ti SUPER O16G GAMING
Videókártya - 16 GB GDDR6X (21000 MHz), NVIDIA GeForce, Ada Lovelace (AD103, 2340 MHz), Boost órajel 2670 MHz, PCI Express x16 4.0, 256Bit, DisplayPort 1.4a és HDMI 2.1
Szuper ár
379 990 Ft
Raktáron > 5 db
Termékkód: ECr4070tst2
4,9 53×
GAINWARD GeForce RTX 4070 Ghost 12GB
Videókártya - 12 GB GDDR6X (21000 MHz), NVIDIA GeForce, Ada Lovelace (AD104, 1920 MHz), Boost órajel 2475 MHz, PCI Express x16 4.0, 192Bit, DisplayPort 1.4a és HDMI 2.1a
227 890 Ft
Raktáron > 5 db
Éjfélig megrendeled, délelőtt az AlzaBoxban leled.
Infó
Termékkód: EGr4070gh1
GIGABYTE GeForce RTX 4070 WINDFORCE OC 12G - Videókártya Ingyenes
szállítás boltjainkba
4,6 41×
GIGABYTE GeForce RTX 4070 WINDFORCE OC 12G
Videókártya - 12 GB GDDR6X (21000 MHz), NVIDIA GeForce, Ada Lovelace (AD104, 1920 MHz), Boost órajel 2490 MHz, PCI Express x16 4.0, 192Bit, DisplayPort 1.4a és HDMI 2.1a
Szuper ár
320 290 Ft
Raktáron > 5 db
Éjfélig megrendeled, délelőtt az AlzaBoxban leled.
Infó
Termékkód: EGr4070w2
4,6 70×
XFX Speedster SWFT 319 Radeon RX 6800 CORE
Videókártya - 16 GB GDDR6 (16000 MHz), AMD Radeon, RDNA 2.0 (Navi 21, 1700 MHz), Boost órajel 2105 MHz, PCI Express x16 4.0, 256Bit, DisplayPort 1.4 és HDMI 2.1
Szuper ár
165 290 Ft
Raktáron > 5 db
Éjfélig megrendeled, délelőtt az AlzaBoxban leled.
Infó
Termékkód: XFXr6800m1
4,8 11×
GIGABYTE GeForce RTX 4060 WINDFORCE OC 8G
Videókártya - 8 GB GDDR6 (17000 MHz), NVIDIA GeForce, Ada Lovelace (AD107, 1830 MHz), Boost órajel 2475 MHz, PCI Express x16 4.0, 128Bit, DisplayPort 1.4 és HDMI 2.1
Szuper ár
160 990 Ft
Raktáron > 5 db
Éjfélig megrendeled, délelőtt az AlzaBoxban leled.
Infó
Termékkód: EGr4060w2
4,5
ASUS PROART GeForce RTX 4070 O12G
Videókártya - 12 GB GDDR6X (21000 MHz), NVIDIA GeForce, Ada Lovelace (AD104, 1920 MHz), Boost órajel 2565 MHz, PCI Express x16 4.0, 192Bit, DisplayPort 1.4a
268 390 Ft
Pillanatnyilag nem elérhető
Termékkód: ECr4070pa2
4,9 16×
GIGABYTE GeForce RTX 4060 GAMING OC 8G
Videókártya - 8 GB GDDR6 (17000 MHz), NVIDIA GeForce, Ada Lovelace (AD107, 1830 MHz), Boost órajel 2550 MHz, PCI Express x16 4.0, 128Bit, DisplayPort 1.4 és HDMI 2.1
Szuper ár
144 190 Ft
Raktáron 3 db
Éjfélig megrendeled, délelőtt az AlzaBoxban leled.
Infó
Termékkód: EGr4060g2
Nyomtatás
P-DC1-WEB05
30 év tapasztalat az e-kereskedelemben
3 millió megrendelés évente
a vásárlók 98% visszatérő
Több infó
Felhívunk és szakértői tanácsot adunk
06-1-701-1111
Kérdés a rendeléssel kapcsolatban
Kérdés a termék(ek)kel kapcsolatban
Kérjük, add meg a telefonszámodat:
Keress minket
Az Ön adatainak védelme fontos számunkra Mi, az Alza.cz a.s., azonosítószám: 27082440, sütiket használunk a weboldal működőképességének biztosításához, és a beleegyezéseddel weboldalunk tartalmának személyre szabásához is. Az "Értem" gombra kattintva elfogadod a sütik használatát és a weboldal viselkedésével kapcsolatos adatok átadását a célzott hirdetések megjelenítésére a közösségi hálózatokon és más weboldalakon található hirdetési felületeken.
További információ Kevesebb információ