Videokártyák

Videokártyák típusai

Multimédiás videokártyák

A multimédiás videokártyák segítenek ott, ahol az integrált videokártya már nem elég. Alkalmasak a szokásos otthoni és irodai számítógépekhez. Elegendőek az irodai alkalmazásokhoz, az interneten való szörfözéshez, a videók streameléséhez, a filmek nézéséhez és a kevésbé igényes játékokhoz. Ezek közé tartozik az NVIDIA GeForce GT, az AMD Radeon HD és R5 sorozat.

Gamer videokártyák

A gamer videokártyák alkalmasak Full HD vagy akár Ultra HD játékokhoz, illetve a 3D grafikák és videók otthoni feldolgozásához. Ide tartozik az NVIDIA GeForce GTX és az AMD Radeon RX sorozat. Ha rajongsz a PC tuningolásért, vagy szó szerint meg akarod világítani a gaming szettedet, akkor az RGB világítással rendelkező videokártya a neked való.

A Quad HD (2 560 × 1 440) felbontású játékok használatakor a videokártya 1,8-szor több pixelt dolgoz fel, mint Full HD felbontásnál. Az Ultra HD 4K esetében pedig 4-szer többet.

Professzionális videokártyák

A professzionális videokártyákat nagy teljesítményű munkaállomásokhoz tervezték, amelyek különféle grafikai programokat futtatnak. Ebbe a felosztásba tartozik az NVIDIA Quadro és az AMD FirePro sorozat. A legnagyobb előnyük a Double-precision számítások elvégzésének sebessége, mivel nincs mesterséges sebességkorlátozás, mint a gaming GPU-k esetében.

Egy professzionális videokártya gyakran jobb eredményeket ér el a játékok referenciaértékeiben, mint a legjobb gamer videokártya. A professzionális videokártya esetében azonban olyan funkciókért is fizetsz, amelyeket játék közben nem használsz ki, ezért ha olcsó videokártyát keresel, válassz inkább a gamer kártyák vagy a használt videokártyák közül. A használt videokártyákhoz is biztosítunk garanciát.

A videokártyák memóriájának frekvenciája

A videokártya saját műveleti memóriát használ, amelynek sebessége jelentősen befolyásolja a teljesítményt. A nagyobb frekvencia gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé a mag és a RAM között. A GDDR memória minden új generációja esetén a frekvencia megduplázódik. A rétegelt HBM memóriák egy teljesen új kategóriába tartoznak, amelyek egyenesen a grafikai chipbe vannak integrálva.

• A GDDR3 egy kifutó memóriatípus. Manapság a GDDR3 videokártya már csak multimédiás gépekben vagy a régebbi számítógépben lévő meghibásodott kártya helyett használható.
• A GDDR5 4-szer gyorsabb, mint a GDDR3. A sebességének köszönhetően a GDDR5 alkalmas a gamerek számára.
• A GDDR5X akár 2-szer gyorsabb, mint a GDDR5.
• A GDDR6 2-szer gyorsabb, mint a GDDR5.
• A HBM2 egy új technológia, nagyon széles adatbusszal, amelynek köszönhetően a HBM memóriák sokkal alacsonyabb frekvencián működhetnek, mint a GDDR modulok. Eddig csak a kiválasztott AMD grafikus kártyákat látták el velük.

Adatbusz - szélesség és adatátvitel

Minél szélesebb a busz, annál több adat kerül vissza a memóriából a magba egy ciklusban, és fordítva. A GDDR memóriatípusoknál a buszszélesség 64–512 bit, a HBM2 esetében pedig a szélesség 2048–4096 bit. A busz szélességének növekedése a HBM technológiának köszönhető, amely lehetővé teszi a nagy adatátvitelt.

Videokártyák - GDDR6 vs. HBM2 memóriák összehasonlítása

A széles adatbusznak és a kisebb méreteknek köszönhetően a HBM2 memória egyértelműen jó irányt mutat, de a magas ára miatt jelenleg a professzionális videokártyák kategóriájába tartozik. A GDDR6 nagyszerű utódja az elődjének, és az alacsonyabb árának hála ideális a közép- és a felső osztályú kártyákhoz.

A szótárban megtalálod az adatbusz, a stream processzor, a FLOPS és az FPS kifejezések magyarázatát.

Mekkora memóriakapacitása legyen a videokártyának?

A memóriakapacitás fontos a nagy részletességű programok és játékok zökkenőmentes futtatásához. Minél nagyobb a memóriakapacitás, annál igényesebb alkalmazásokat vagy játékokat képes kezelni a videokártya.

Ideális memóriaméret a felhasználástól függően

• 2 GB vagy kisebb - ideális minden irodai videokártyához.
• 2-4 GB - kiválóan alkalmas a játékok közepes részletességgel történő játszásához. 2 GB memóriával problémamentesen és közepes részletességgel futtathatod például a GTA Online játékot.
• 4 GB vagy nagyobb - grafikus programokhoz és szenvedélyesebb játékosoknak ajánlott, akik a legapróbb részletekig szeretnek belemerülni a játék világába.

A grafikus programokkal történő munkákhoz és a lelkes gamereknek javasoljuk, hogy válasszanak legalább 8 GB-os vagy nagyobb memóriával rendelkező videokártyákat.

A videokártyák túlhajtása (overclock - OC)

A grafikus mag (GPU) és a memória magasabb frekvencián való működtetése nagyobb teljesítményt biztosít a játékokhoz. Ha nem hajtod túl extrém mértékben a videokártyát, akkor a hűtéshez a kártyán lévő gyári ventilátor is elegendő.

• Automatikus túlhajtás (Boost) - ha a kártyától maximális teljesítményt igényel a rendszer, akkor a videokártya automatikusan megemeli a mag frekvenciáját.
• Gyári túlhajtás - akkor válaszd, ha nincs kedved belebonyolódni a túlhajtással kapcsolatos procedúrákba és a kártyádból szeretnéd kihozni a maximumot. A gyári alkalmazásban mindent beállíthatsz, és nem kell aggódnod, hogy valamit elrontasz. Ezt az OC, SC, Gaming X és a hasonló megjelölések alapján ismerheted fel.
• Felhasználói túlhajtás - ezt a felhasználó maga végzi egy speciális szoftver segítségével. Inkább a rajongók számára alkalmas, mivel a túlhajtás után további tesztprogramokkal kell ellenőrizni a rendszer stabilitását.

A 2D-ben történő munkánál minden videokártya lecsökkenti a GPU és a memória frekvenciáját és tápfeszültségét, így kevesebb energiát fogyaszt és csendesebben működik. A gaming videokártya még akkor sem izzad meg túlságosan, ha nagy felbontásban nézed a videókat.

Hűtés vagy a videokártya a kenyérpirító szerepében

Ha erőteljesebb videokártyát választasz, vagy érzékeny vagy a ventilátorok zajára, akkor nemcsak a műszaki paramétereket, hanem a hűtőborda minőségét és méretét is vedd figyelembe. A kisebb számítógépházakba és egyéb helyigényes installációkhoz szánt multimédiás videokártyákat könnyen kiszűrheted az „egyszlotos hűtő” (low-profile) paraméter segítségével.

• Passzív hűtés (ventilátor nélkül) - problémamentesen használható a gyengébb multimédiás kártyáknál. A nagyobb teljesítményű kártyáknál biztosítani kell a keletkező hő elvezetését a számítógépházból, így nem alkalmasak gaming és professzionális kártyákhoz.
• Aktív hűtés (ventilátorral) - költséghatékony és megbízható variáns minden típusú kártyához.
• Vízhűtés - alkalmas az extrém túlhajtás rajongóinak és a legerősebb grafikai gyorsítókhoz. Azonban nem ajánlott kisebb számítógépházakba telepíteni.

A videokártya áramellátása - figyelj oda a tápegység teljesítményére

A videokártyák a PCI Express buszon keresztül kapják az áramot, ami elegendő a hagyományos modellekhez. A hatékonyabb kártyák általában további energiát igényelnek a tápegységből. Ezért a kiválasztáskor ügyelj arra, hogy a számítógép tápegységének teljesítménye megegyezzen vagy nagyobb legyen, mint a videokártya paramétereiben javasolt tápegység teljesítménye.

•  TDP - a kártya maximális energiafogyasztása valós körülmények közötti működéskor, mint például játékok játszásánál, illetve 3D grafika és hasonlók feldolgozásánál. A gyártók ez alapján méretezik a hűtést.

Interfész az alaplaphoz történő csatlakoztatáshoz

Ahhoz, hogy a videokártyát be lehessen helyezni a számítógépbe, ugyanolyan adatbusszal kell rendelkeznie, mint az alaplapnak. A PCI Express x16 csatlakozós kártyák a PCI Express x16 foglalatba valók.

Ha az alaplapodon van:

• PCI Express 3.0 x16 - bármilyen modern videokártyát behelyezhetsz.
• PCI Express 2.0/2.1 x16 - többnyire nem érdemes nagyobb teljesítményű kártyát behelyezni, mint az alap sorozatú Nvidia GeForce GTX / AMD Radeon RX gaming kártyák, mivel az erősebb kártyákat a processzor és az alaplap visszafogná.
• PCI Express 1.1 x16 - inkább multimédiás videokártyák behelyezésére alkalmas.
• PCI Express 1.0a x16 - a modern videokártyák behelyezése problematikus - inkább vegyél egy új számítógépet.

Amennyiben a videokártya interfésze PCI Express 3.0-ás, de az alaplapon csak PCI Express 2.1 vagy kisebb foglalat található, lehet, hogy frissítened kell az alaplapi BIOSt a legújabb verzióra. A videokártya ugyan kompatibilis lesz, de a sebessége csökken.

A videokártya interfésze a monitor csatlakoztatásához

A monitorhoz való zökkenőmentes csatlakoztatás érdekében fontos megtudnod, hogy milyen kimenetek vannak a monitorodon. Az analógok közül a VGA konnektort, míg a digitális csatlakozók közül a DVI, a HDMI, az újabb USB-C vagy DisplayPort (DP) csatlakozókat használják. A digitális interfész jobb képminőséget, nagyobb felbontást, egyidejű hangátvitelt (HDMI, DP, USB-C) és akár Ethernet-et (HDMI) is biztosít.


VGA


DVI


DisplayPort


HDMI

Legyél tisztában a videokártya méretével

A videokártya mérete nincs előírva, ezért előfordulhat, hogy nem tudod behelyezni a számítógépházba. A szélesebb kártyák több PCI Express helyet is elfoglalhatnak.

Ha olyan modell szeretnél venni, amely több kártya csatlakoztatását támogatja egy alaplapon (NVIDIA SLI vagy AMD CrossFireX technológia), akkor először ellenőrizd  az alaplap paramétereit, hogy fizikailag beflefér-e több videokártya.

Raytracing a játékokban és DirectX 12 - fokozd a játékélményt

A raytracing a fénysugarak követésével jeleníti meg a képeket. Az új módszert támogató videokártyák egy teljesen új szintre emelik a játékélményt. Jelenleg csak az Nvidia GeForce RTX támogatja. A raytracing-et magának a játéknak is támogatnia kell. Továbbá szintén telepíteni kell a DirectX 12 interfészt.

Milyen egyéb paraméterekkel rendelkezik a videokártya?

• Gyártási technológia (nm) - a chip legkisebb elemének szélességét jelzi. Minél keskenyebb, annál fejlettebb a technológia.
• VR Ready - virtuális valóság támogatását jelöli.
• CrossFire/SLi - támogatja az egy alaplapba helyezett több videokártya együttműködését.
• AMD Eyefinity - akár 6 képernyőn történő megjelenítést is támogat (az adott kártyák lehetőségétől függően).
• NVIDIA 3D vision - sztereoszkópikus 3D-ben történő játékot támogat.

Számítógépes grafika - néhány érdekesség, amelyekről talán nem is tudtál

Bitmap grafika

A bitmap grafika a számítógépes képek túlnyomó részének megjelenítésére szolgál. Fotókhoz, videókhoz és még sok máshoz használható. A hátránya, hogy nagyításkor a kép elveszíti a minőségét és az egyes pixelek láthatók. A kiváló minőségű képek több helyet foglalnak el a merevlemezen, mint a vektoros grafikák.

Vektoros grafika

A vektoros grafika olyan geometriai alakzatokkal dolgozik, mint például a görbék és a sokszögek. Nagy előnye, hogy a képminőség nem romlik nagyítás közben. A vektoros grafikát leggyakrabban olyan objektumoknál használják, amelyeket sokszor kell átméretezni - például logók, plakátok és hirdetőtáblák.

3D grafika

A 3D grafika háromdimenziós objektumokkal dolgozik. Ezek rendereléssel 2D képekké alakulnak át, amelyek megjelennek a monitoron. A grafika számítási stílusa hasonló a vektoroséhoz, de egy harmadik dimenzióval van gazdagítva. A 3D grafika legismertebb felhasználása az animációk létrehozása - például filmeknél vagy PC-játékoknál. Ezenkívül az iparban és a tudományban is használják a szimulációk és a modellek létrehozásánál.