Videókártyák (GPU)

Videókártya típusok

Multimédiás videókártyák

A multimédiás videókártyák ott segítenek, ahol az integrált videókártya már nem elég. Ezek a grafikus kártyák alkalmasak a szokásos otthoni és irodai számítógépekhez. Egy multimédiás GPU elegendő az irodai alkalmazásokhoz, az interneten való szörfözéshez, a videók streameléséhez, a filmek nézéséhez és a kevésbé igényes játékokhoz is. Ezek közé tartozik az NVIDIA GeForce GT, az AMD Radeon HD és R5 sorozat.

Gamer vidi kártya

A gamer videokártyák alkalmasak Full HD vagy akár Ultra HD felbontású játékokhoz, illetve 3D grafikák és videók otthoni feldolgozásához. Ide tartozik az NVIDIA GeForce GTX és az AMD Radeon RX sorozat. Ha szenvedélyed a PC tuningolása, vagy szó szerint meg akarod világítani a gaming szettedet, akkor az RGB világítással rendelkező PC videokártyák neked lettek kitalálva. A 4K gaming életérzést hozták el az NVIDIA RTX videókártyák, kifejezetten a második generációs, 30-as RTX modellek.

A Quad HD (2 560 × 1 440 px) felbontású játékok használatakor a GPU 1,8-szor több pixelt dolgoz fel, mint Full HD felbontásnál. Az Ultra HD 4K esetében pedig 4-szer többet.

Professzionális videokártya

A professzionális videokártyákat nagy teljesítményű munkaállomásokhoz tervezték, amelyeken különféle grafikai programokat futtatnak. Ebbe a felosztásba tartozik az NVIDIA Quadro és az AMD FirePro sorozat. Ezen videokártyák legnagyobb előnye a Double-precision számítások elvégzésének sebessége, mivel nincs mesterséges sebességkorlátozás, mint egy gaming GPU esetében.

Egy professzionális videokártya gyakran jobb eredményeket ér el a játékok referenciaértékeiben, mint a legjobb gamer videókártya. A professzionális videókártya esetében azonban olyan funkciókért is fizetsz, amelyeket játék közben nem használsz ki, ezért ha olcsó videókártyát keresel, válassz inkább a gamer grafikus kártyák vagy a használt videokártyák közül. A használt videokártyák is ugyanúgy garanciálisak.

A videókártya memóriájának órajele

A dedikált videókártya saját műveleti memóriát használ, amelynek sebessége jelentősen befolyásolja a teljesítményt. A nagyobb órajel gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé a GPU mag és a RAM között. A GDDR memória minden új generációja esetén a frekvencia megduplázódik. A rétegelt HBM memóriák egy teljesen új kategóriába tartoznak, amelyek egyenesen a grafikai chipbe vannak integrálva, kisebb méretű dedikált GPU-t eredményezve.

• A GDDR3 egy kifutó memóriatípus. Manapság a GDDR3 videókártya már csak multimédiás gépekben vagy a régebbi számítógépben lévő meghibásodott vidi kártya helyett használható.
• A GDDR5 4-szer gyorsabb, mint a GDDR3. A sebességének köszönhetően egy GDDR5 memóriával felvértezett GPU már alkalmas a gamerek számára.
• A GDDR5X akár 2-szer gyorsabb, mint a GDDR5.
• A GDDR6 2-szer gyorsabb, mint a GDDR5.
• A GDDR6X 2-szer gyorsabb, mint a GDDR6.
• A HBM2 egy új technológia, nagyon széles adatbusszal, amelynek köszönhetően a HBM memóriák sokkal alacsonyabb frekvencián működhetnek, mint a GDDR modulok. Egyelőre csak bizonyos AMD videokártyák lettek ellátva ilyen memóriával.

Videókártya adatbusz - szélesség és adatátvitel

Minél szélesebb a busz, annál több adat kerül vissza a memóriából a GPU magba egy ciklusban, és fordítva. A GDDR memóriatípusoknál a buszszélesség 64–512 bit, a HBM2 esetében pedig a szélesség 2048–4096 bit. A busz szélességének növekedése a HBM technológiának köszönhető, amely lehetővé teszi a nagy adatátvitelt.

Videokártya - GDDR6 vs. HBM2 memóriák összehasonlítása

A széles adatbusznak és a kisebb méreteknek köszönhetően a HBM2 memória egyértelműen jó irányt mutat a grafikus kártyák esetében, de a magas ára miatt jelenleg a professzionális dedikált videokártyák kategóriájába tartozik. A GDDR6 nagyszerű utódja az elődjének, az alacsonyabb árának köszönhetően pedig ideális alapul szolgál a közép- és a felső osztályú grafikus kártyák gyártásához.

A szótárban megtalálod az adatbusz, a stream processzor, a FLOPS és az FPS kifejezések magyarázatát.

Milyen memória-kapacitású videókártyát vegyek?

A videókártyák memória-kapacitása fontos szerepet tölt be a nagy részletességű programok és játékok zökkenőmentes futtatása során. Minél nagyobb a dedikált videókártya memória-kapacitása, annál igényesebb alkalmazásokat vagy játékokat képes kezelni a GPU.

Ideális videókártya memóriaméret a felhasználástól függően

• 2 GB vagy kisebb - irodai videókártyák esetében ez az ideális méret.
• 2-4 GB - leginkább a játékok közepes részletességgel történő játszásához alkalmas. 2 GB memóriával rendelkező dedikált videókártya segítségével problémamentesen és közepes részletességgel futtathatod például a GTA Online játékot.
• 4 GB vagy nagyobb - grafikus programok futtatásához és szenvedélyes játékosoknak ajánlott, akik szeretnek a legapróbb részletekig belemerülni a játék világába.

A grafikus programokkal történő munkákhoz és a lelkes gamereknek javasoljuk, hogy válasszanak legalább 8 GB vagy annál nagyobb memóriával felszerelt videókártyát.

A videokártya túlhajtása (GPU overclock - OC)

A grafikus mag (GPU) és a memória magasabb frekvencián való működtetése nagyobb teljesítményt biztosít a játékokhoz. Ha a videókártya nincs extrém mértékben túlhajtva, akkor a GPU hűtéséhez általában elegendő a grafikus kártya gyári ventilátora is.

• GPU automatikus túlhajtása (Boost) - ha a VGA kártya maximális teljesítményét igényli a rendszer, akkor a videókártya automatikusan megemeli a GPU mag frekvenciáját.
• Gyári túlhajtás - akkor válaszd, ha nincs kedved belebonyolódni a GPU túlhajtásával kapcsolatos procedúrákba és a grafikus kártya teljesítményéből szeretnéd kihozni a maximumot. A gyári alkalmazásban mindent beállíthatsz, és nem kell aggódnod, hogy valamit elrontasz. Ezt az OC, SC, Gaming X és a hasonló megjelölések alapján ismerheted fel.
• Felhasználói túlhajtás - ezt a felhasználó maga végzi egy speciális szoftver segítségével. Leginkább azok számára ajánlott, akik tudják, mit csinálnak, mivel a túlhajtás után további tesztprogramokkal szükséges ellenőrizni a rendszer stabilitását.

A 2D-ben történő munkánál minden videókártya lecsökkenti a GPU és a memória frekvenciáját és tápfeszültségét, így kevesebb energiát fogyaszt és csendesebben működik. Egy gaming dedikált videókártya még akkor sem izzad meg túlságosan, ha nagy felbontásban nézed a videókat.

Hűtés vagy a videókártya a kenyérpirító szerepében

Ha erőteljesebb videókártyát választasz, vagy érzékeny vagy a ventilátorok zajára, akkor nemcsak a műszaki paramétereket, hanem a hűtőborda minőségét és méretét is mindenképp vedd figyelembe. A kisebb számítógépházakba és egyéb helyigényes telepítésekhez szánt multimédiás videókártyákat könnyen kiszűrheted az „egyszlotos hűtő” (low-profile) paraméter segítségével.

• Passzív hűtésű GPU (ventilátor nélküli) - problémamentesen használható a gyengébb multimédiás grafikus kártyák esetében. A nagyobb teljesítményű videókártyák számára viszont biztosítani kell a keletkező hő elvezetését a számítógépházból, így nem alkalmasak gaming és professzionális videókártyák hűtéséhez.
• Aktív hűtésű GPU (ventilátorral) - költséghatékony és megbízható variáns minden típusú GPU esetében.
• Vízhűtés - alkalmas az extrém GPU túlhajtás rajongóinak és a legerősebb grafikai gyorsítókhoz. Telepítése azonban nem ajánlott kisebb számítógépházakba.

A videókártya áramellátása - figyelj oda a tápegység teljesítményére

A videokártyák a PCI Express buszon keresztül kapják az áramot, ami elegendő a hagyományos modellekhez. A hatékonyabb grafikus kártyák általában további energiát igényelnek a tápegységtől. Ezért a kiválasztáskor ügyelj arra, hogy a számítógép tápegységének teljesítménye megegyezzen vagy nagyobb legyen, mint a videókártya paramétereiben javasolt tápegység teljesítménye.

• TDP - a dedikált videókártya maximális energiafogyasztása valós körülmények közötti működéskor, mint például játékok játszásakor, illetve 3D grafika és hasonlók feldolgozásakor. A gyártók ez alapján méretezik a GPU hűtését.

Interfész a vidi kártya alaplaphoz történő csatlakoztatáshoz

Ahhoz, hogy a videókártya behelyezhető legyen a számítógépbe, ugyanolyan adatbusszal kell rendelkeznie, mint az alaplapnak. A PCI Express x16 csatlakozós grafikus kártyák a PCI Express x16 foglalatba valók.

Ha az alaplapodon van:

• PCI Express 3.0 x16 - bármilyen modern videókártya beleilleszthető.
• PCI Express 2.0/2.1 x16 - többnyire nem érdemes nagyobb teljesítményű kártyát behelyezni, mint az alap sorozatú Nvidia GeForce GTX / AMD Radeon RX gaming grafikus kártyák, mivel az erősebb vidi kártyákat a processzor és az alaplap visszafogná.
• PCI Express 1.1 x16 - leginkább multimédiás videokártyák behelyezésére alkalmas.
• PCI Express 1.0a x16 - a modern videokártyák behelyezése problematikus - inkább vegyél egy új számítógépet.

Amennyiben a dedikált videókártya interfésze PCI Express 3.0-ás, de az alaplapon csak PCI Express 2.1 vagy kisebb foglalat található, lehet, hogy frissítened kell az alaplapi BIOS-t a legújabb verzióra. A dedikált videókártya ugyan kompatibilis lesz, de a sebessége csökken.

A grafikus kártyák interfésze a monitor csatlakoztatásához

Legyen az integrált videókártya (alaplapi videókártya) vagy dedikált videókártya, a monitorhoz való zökkenőmentes csatlakoztatás érdekében fontos tudnod, hogy milyen kimenetek találhatók a monitorodon. Az analógok közül a VGA konnektort, míg a digitális csatlakozók közül a DVI, a HDMI, az újabb USB-C vagy DisplayPort (DP) csatlakozókat használják. A digitális interfész jobb képminőséget, nagyobb felbontást, egyidejű hangátvitelt (HDMI, DP, USB-C) és akár Ethernet-et (HDMI) is biztosít.

Légy tisztában a dedikált videókártya méretével

A videokártyák mérete nincs előírva, ezért előfordulhat, hogy nem tudod behelyezni a számítógépházba. A szélesebb grafikus kártyák több PCI Express helyet is elfoglalhatnak.

Ha olyan GPU modellt szeretnél venni, amely több kártya csatlakoztatását támogatja egy alaplapon (NVIDIA SLI vagy AMD CrossFireX technológia), akkor először ellenőrizd az alaplap paramétereit, hogy fizikailag belefér-e több videokártya.

Raytracing a játékokban és DirectX 12 - fokozd a játékélményt

A raytracing a fénysugarak követésével jeleníti meg a képeket. Az új módszert támogató videókártyák egy teljesen új szintre emelik a játékélményt. A jelenlegi grafikus kártyák közül csak az Nvidia GeForce RTX támogatja. A videókártya mellett a raytracing-et magának a játéknak is támogatnia kell. Továbbá telepíteni kell a DirectX 12 interfészt is.

Milyen egyéb paraméterekkel rendelkezik a videókártya?

• Gyártási technológia (nm) - a GPU chip legkisebb elemének szélességét jelzi. Minél keskenyebb, annál fejlettebb a technológia.
• VR Ready - azt jelöli, hogy a GPU támogatja-e a virtuális valóságot.
• CrossFire/SLi - támogatja az egy alaplapba helyezett több videokártya együttműködését.
• AMD Eyefinity - akár 6 képernyőn történő megjelenítést is támogat (az adott videokártyák lehetőségétől függően).
• NVIDIA 3D vision - az ilyen videókártyák támogatják a sztereoszkópikus 3D-ben történő játékok futtatását.

A videóokártya feladata, hogy a monitorral karöltve, biztosítja a megjelenítést.

Számítógépes grafika és a videókártya - néhány érdekesség, amelyekről talán nem is tudtál

Bitmap grafika és a GPU

A bitmap grafika a számítógépes képek túlnyomó részének megjelenítésére szolgál. Fotókhoz, videókhoz és még sok máshoz használható. A hátránya, hogy nagyításkor a kép elveszíti a minőségét és az egyes pixelek láthatóvá válnak. A kiváló minőségű képek több helyet foglalnak el a merevlemezen, mint a vektoros grafikák. Alkalmi grafikus feladatokhoz az újabb videókártyák zöme bőven megfelel.

Vektoros grafika és a GPU

A vektoros grafika olyan geometriai alakzatokkal dolgozik, mint például a görbék és a sokszögek. Nagy előnye, hogy a képminőség nem romlik nagyítás közben. A vektoros grafikát leggyakrabban olyan objektumoknál használják, amelyeket sokszor kell átméretezni - például logók, plakátok és hirdetőtáblák. Ezen a szinten olyan videokártya az ideális, amely tudja tehermentesíteni a processzort és megfelelő csatlakozókat kínál.

3D grafika és a GPU

A 3D grafika háromdimenziós objektumokkal dolgozik. Ezek rendereléssel 2D képekké alakulnak át, amelyek megjelennek a monitoron. A grafika számítási stílusa hasonló a vektoroséhoz, de egy harmadik dimenzióval van gazdagítva. A 3D grafika legismertebb felhasználása az animációk létrehozása - például filmeknél vagy PC-játékoknál. Ezenkívül az iparban és a tudományban is használják szimulációk és modellek létrehozásához. Ezekre a folyamatokra a professzionális videókártyák a legmegfelelőbbek.