Alaplapok

Az alaplap CPU foglalata

A CPU foglalat (socket) segítségével kapcsolódik a processzor az alaplaphoz. Ahhoz, hogy egy processzor egy bizonyos alaplappal használható legyen, mindkettőn meg kell egyeznie a CPU foglalat megjelölésének.

Az alaplapok formátuma

eATX	ATX	mATX	mITX

eATX (Extended ATX)

Ritka és nagyon drága gamer alaplapok, amelyek különösen akkor hasznosak, ha három vagy négy grafikus kártyát kívánsz telepíteni CrossFireX vagy SLI módban. Más jellemzőiben hasonlítanak az ATX formátum legdrágább modelljeire. Az eATX kártyák telepítéséhez nagyon méretes számítógép házra lesz szükség (Big Tower).

ATX (Standard ATX)

A szabványos ATX alaplapok nagyon jól felszerelt számítógépekhez (gamer vagy munkaállomás) alkalmasak, amelyekbe több bővítőkártya is telepíthető, köztük több CrossFireX / SLI grafikus kártya is. A hátlapon a külső eszközök számára a csatlakozók széles kínálata található. A csatlakozók számára elegendő teret biztosít, így könnyen telepítheted az egyes komponenseket, és a számítógép hűtése jó minőségű ház használata esetén problémamentes lesz.

mATX (Micro ATX).

Ha nem akarsz sok pénzt költeni az alaplapra, és ha csak egy grafikus kártyát (a legdrágább mATX modellek képesek két vagy hármat is), és egy vagy két bővítőkártyát tervezel használni, akkor egyszerűen válaszd a Micro ATX formátumot, ami ideális választás az irodai és multimédiás számítógépekhez. Emellett a mATX kártyák túlnyomórészt elegendő helyet biztosítanak nagyobb teljesítményű CPU hűtők telepítésére, miközben kisebb, Mini Tower házban is elférnek.

mITX (Mini ITX)

Ez a formátum nagyon kompakt irodai és multimédiás (asztali) számítógépekhez alkalmas. A hely amivel rendelkezel a telepítéshez nagyon kevés, és elfelejtheted a nagy processzor toronyhűtőket, valamint az összes bővítőhelyet, kivéve az egyetlent, amibe a grafikus kártyát helyezheted. Annak ellenére, hogy ezek között a modellek között játékra tervezett modelleket is találhatsz, nagyon ügyelned kell arra, hogy gondosan válaszd ki a számítógép házát, hogy a nagy teljesítményű komponenseknek megfelelő hűtésük lehessen. (Mi mindenesetre nem javasoljuk a Mini ITX alaplapokat munkaállomás vagy gamer gép építéséhez).

Melyik lapkakészletet (chipset) válasszam?

A lapkakészlet különösen azt határozza meg, hogy mennyi és milyen bővítőkártyákat és perifériákat lehet az alaplaphoz kapcsolni, de jelentős hatással van a gép teljesítményre is. Eldöntheti például azt, hogy túl lehet-e hajtani a processzort (ha az támogatja a túlhajtást).

Ha időnként fel szeretnéd újítani a számítógépedet, akkor fizess rá egy kis pénzt és válassz egy modellt modernebb csatlakozókkal és bővítőhelyekkel (drágább lapkakészlet). Ha viszont a teljes számítógépet minden új generációs processzorral lecseréled, vagy az átlagos felhasználó (BFU) közé tartozol, akkor nem kell ilyen hangsúlyt fektetned a megfelelő alaplap kiválasztására.

Intel lapkakészletek

• H110 (socket 1151) – irodai munkához és multimédiákhoz, legtöbbször a processzorba integrált grafikus kártyával használva.
• B150/B250 és H170/H270 (socket 1151)  – játékok, otthoni videószerkesztés és 3D grafika túlhajtás nélkül.
• Z170/Z270 (socket 1151) – játékok, VR, otthoni videószerkesztés és 3D grafika túlhajtással
• X299 (socket 2066) – munkaállomások és szerverek, profi játékosoknak, VR, profi videószerkesztés és 3D grafika, túlhajtással.
• C612 (2× socket 2011-3) – speciális szerver alaplapok, amelyek akár két Intel Xeon processzor elhelyezését is támogatják.

AMD lapkakészletek

• A320 (socket AM4), AM1 (socket AM1) –  irodai munkához és multimédiákhoz, legtöbbször a processzorba integrált grafikus kártyával használva.
• B350, X370 (socket AM4) – játékok, VR, videószerkesztés és 3D grafika túlhajtással. A CrossFire mindkét lapkakészlettel működik, az SLI használata csak az X370 készleten támogatott.
• X399 (socket TR4) –  munkaállomások és szerverek, VR, profi videószerkesztés és 3D grafika, túlhajtással.

Rendszermemória (RAM)

Az alaplapok esetében általában a túlhúzással (OC) elérhető maximális frekvenciákat adják meg. Ha maximalizálni szeretnéd a számítógép teljesítményét, akkor a processzor memóriavezérlőjének frekvenciájánál magasabb frekvenciájú memóriamodulokat vásárolj, hogy elegendő tered legyen az időzítés változtatásához. A modulokat a gyártó által megadott frekvenciánál kisebb frekvencián biztonságosan üzemeltetheted. Az Intel processzorok automatikus túlhajtásához XMP technológiát támogató modulokat használhatsz.

• Dual/Triple/Quad Channel – ha a memóriamodulok telepítésekor a többcsatornás működéshez javasolt (2/3/4) számú modult fogod használni, vagy megduplázod a számukat, növelheted a számítógép teljesítményét, különösen számításokra igényes alkalmazásokban és a játékokban. A megfelelő működéshez szükség lesz arra, hogy minden memóriafoglalatba azonos memóriamodulokat telepíts.
• Memóriamodulok száma – megfelel az alaplapon található memória foglalatok számának.
• A memória típusa (DDR3/DDR4 stb.) – a telepíthető memória típusát mindig az alaplap vagy a processzor specifikációja határozza meg. 
• Tápfeszültség – a memóriamodulok tápfeszültsége mindig azonos vagy kisebb, mint az alaplap által megengedett maximális érték.
• Kapacitás – a RAM modulok telepítésekor nem szabad átlépni az egyes memória foglalatok által biztosított maximális értéket vagy az alaplap által támogatott összkapacitást.

Az alaplap bővítőhelyei

• PCI-Express ×16 – a grafikus kártyák telepítésére szolgál. Ha több grafikus kkártya telepítését tervezed, ellenőrizd, hogy a választott alaplap PCI-Express foglalatai rendelkezinek-e megfelelő számú sávval.
• PCI-Express ×8/×4 – olyan kártyákkal való bővítéshez, amelyeknek nagyon gyors adatátvitelte van szükségük. Tipikusan a hálózati kártyák és a lemezvezérlők ilyenek.
• PCI-Express ×1 – a legigénytelenebb bővítőkártyák, pl. hangkártyák, televíziós kártyák, videószekesztő kártyák telepítéséhez.
• PCI – kifutó típus. Ha nem tervezel régebbi bövítőkártyákat használni, valószínűleg sose lesz rá szükséged.
• M.2 és U.2 – ezek a nagyon gyors és nagyon kompakt bővítőhelyek az NVMe vagy SATA III felületű SSD memóriák (lemezek) csatlakoztatására alkalmasak.

Külső csatlakozók (I/O portok - hátsó panel)

• Video (kép) – DVI, HDMI, DisplayPort, miniDisplayPort (ezt használja a Thunderbolt 1/2), USB-C (ezt használja a  Thunderbolt 3).
• Audio (hang) – 3,5mm jack (hangszórók és fejhallgatók), optika (TosLink - külső DAC, A/V receiver számára).
• Adat – USB 2.0/3.0/3.1, USB-C, PS/2, RJ-45, eSATA, COM/LPT, WiFi antenna/ák .

Külső csatlakozók - I/O portok - az alaplap hátsó paneljén

Belső csatlakozók (I/O portok)

• Serial ATA (SATA III, SATA Express) – a klasszikus merevlemezek, SSHD lemezek vagy a 2,5“ SSD lemezek csatlakoztatására.
• USB – az USB csatlakozó kivezetésére a számítógép házának elő/felső/oldalsó peneljére (minden alaplap rendelkezik ilyen kivezetésekkel).
• Front panel audio – a hangkártya fejhallgató kimenet és a mikrofon bemenet kivezetéséhez a számítógép házának elő/felső/oldalsó paneljére (minden alaplap rendelkezik ilyen kivezetésekkel).

A számítógép tápellátása és hűtése

Azok az alaplapok, amelyek nagyobb számú ventilátor csatlakozóval rendelkeznek, biztosítani tudják akár a nagyon nagy teljesítményű számítógépek hűtését is. Az egyes ventilátorok forgási sebessége beállítható a BIOS-ban, de a nagyobb teljesítményű alaplapokhoz a gyártók mellékelni szoktak egy speciális vezérlőprogramot, amivel a beállítások sokkal egyszerűbbek. A ventilátorok számára is több féle csatlakozót használnak:

• CPU FAN – a processzor ventilátorának csatlakoztatására. Az alaplapok túlnyomó többsége két ilyen csatlakozót tartalmaz. A másodikat sokszor „CPU OPT FAN“, „CPU FAN2“ vagy hasonló jelzéssel látják el. Ezek a másodlagos hűtőventilátor számára vannak előkészítve, amelyeket a nagy teljesítményű toronyhűtőkön találhatsz.
• Chassis FAN – a számítógépház szellőzését biztosító ventilátor számára.
• High AMP FAN – Nagy teljesítményű, jelentős áramot igénylő ventilátorok csatlakoztatásához.
• Hybrid FAN, W PUMP FAN stb. – ide csatlakoztathatóak a vízpumpák vagy a nagy sebességű nagy áramfelvételű ventilátorok. 
• 3 tűs csatlakozó – ezeknél a csatlakozóknál a ventilátor sebessége csak a feszültség módosításával szabályozható (ha az alaplap ezt támogatja), ez a módszer szűkebb fordulatszám tartományban tud szabályozni mint a PWM szabályozás.
• 4 tűs csatlakozó – PWM (impulzusszélesség-moduláció) szabályozású ventilátorokhoz, ezekkel a szabályzókkal a fordulatszám nagyon alacsony (alig hallható) értékig csökkenthető.
• Termikus érzékelők – egyszerűsítik a ventilátorok és vízpumpák teljesítményének szabályozását az aktuális hőmérsékletének megfelelő fordulatszámok beállításával.

Alaplapi BIOS

A BIOS elsősorban az alaplap hardverének indítására és konfigurálására, majd az operációs rendszer indítására szolgál. A BIOS frissítésének csak akkor van értelme, ha "valami nem működik a számodra", például olyan új processzort kell telepítened, amelyet a régi BIOS nem ismerne fel. Az egyes BIOS fájloknál az alaplap gyártója mindig közzé teszi, hogy milyen új funkciókkal bővültek.

• UEFI/EFI BIOS – gyorsítja a rendszerindítást, grafikus felületet használ, támogatja a GPT boot partíciókat és még több előnnyel is rendelkezik.
• Dual BIOS – az alaplap két BIOS-t tartalmaz, ha az egyik tartalma megsérül, akkor automatikusan a tartalékból indul. Főleg túlhajtásnál hasznos.

Az alaplapok további felszereltsége 

• Bluetooth – vezeték nélküli kapcsolat kiépítése billentyűzettel, egérrel, telefonnal, tablettel és más Bluetooth  technológiát használó berendezésekkel.
• WiFi – vezeték nélküli csatlakozás az otthoni vagy munkahelyi számítógépes hálózathoz. Azoknál a számítógépeknél, amelyek egy helyben működnek, esetleg erős elektromágneses zavarású térben vannak elhelyezve, vagy csak nagyon gyors adatkapcsolatra van szükségük, biztosabb a kábeles ethernet csatlakozás kiépítése (LAN, RJ-45). A kompakt számítógép házaknál, amelyeket időnként át szoktál helyezni, a WiFi jobb megoldás.
• HW nyomógombok – többnyire a bekapcsolás, a reset vagy a BIOS alapértékek beállításának funkcióját látják el az alaplapon (ideális az alaplap házon kívüli túlhajtásánál).
• SW nyomógombok (automatikus túlhajtás) – olyan software, amely az alaplaphoz van csomagolva, hogy biztosítsa a processzor vagy a memória automatikus túlhajtását.
• NVIDIA SLi / AMD CrossFire – több grafikus kártya kooperatív módban való bekötéséhez.
• AMD Dual Graphics – lehetővé teszi a teljesítmény növelése érdekében a processzorba integrált grafikus mag használatát egyes dedikált Radeon grafikus kártyákkal.
• Állapotjelző – egyszerűsíti a hibakeresést. A megjelenített kódot a kézikönyvben megkeresve megtalálhatod a jelzett hiba megnevezését.
• RAID vezérlő – lehetővé teszi több merevlemez lemeztömbbe való kapcsolását a teljesítmény vagy az adatbiztonság növelése értekében. (Esetleg mindkettő is biztosítható)