Mi az alaplap?
A számítógép összeállításakor az alaplap az egyik legfontosabb elem. Agyként funkcionál, amelyen keresztül az információ az egyes komponensekhez áramlik, nevezetesen a processzorhoz, a RAM-hoz és a videokártyához. Egyben ez a kulcsa a komponensek esetleges jövőbeli bővítéséhez vagy más tartozékok csatlakoztatásához is. Pontosan mire szolgál az alaplap, melyek a leggyakoribb csatlakozók, és mire kell figyelni a kiválasztásakor?
Mi az alaplap? – TARTALOM
- Mire szolgál az alaplap?
- Az alaplap leírása
- Az alaplap formátuma
- Mi a chipset és a lapkakészlet?
- Az alaplap platformja és foglalata
- Memóriamodulok
- Bővítőhelyek áttekintése
- Az alaplap külső és belső csatlakozói
- BIOS
- Milyen alaplapot vegyek?
Mire szolgál az alaplap?
Az alaplap fő funkciója, hogy összekösse az egyes komponenseket egy működő egésszé, és stabil elektromos tápellátást biztosítson számukra. Ez első pillantásra egyszerűnek tűnhet, de pont az ellenkezője igaz. Kiválasztani egy minőségi alaplapot, amely kiszolgálja az általad megálmodott számítógépet, nem tréfa. Még a legátlagosabb alaplap is, amely egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő a számodra ideális gamer PC-hez, számos fontos részből áll össze. Ide tartozik például az alaplap formátuma, a processzorfoglalat típusa, a chipset, illetve a belső és külső csatlakozók. Természetesen nem szabad megfeledkezni a számos gombról, pinről és a gombelemről sem.
Az alaplap az elmúlt években számos olyan funkciót vett át, amelyhez korábban bővítőkártyát kellett használni. Ilyen például a hangkártya, amely nélkül már el sem tudjuk képzelni a számítógép használatát. Az egykori viszonylag nagy méretű kártyát egy kis chip váltotta fel az alaplapon. Ugyanígy ritka látvány ma már a számítógépben a hálózati kártya. Manapság ezt is egy chip váltja fel, és a modern alaplapok gyakran két gigabites portot is kínálnak.
Gyakorlatilag az egyetlen bővítőkártya, amelyet ma egy számítógépben találhatunk, a videókártya. Természetesen az irodai PC-knél teljes mértékben elegendő a processzorba integrált grafika, de minden más esetben NVIDIA vagy AMD chippel ellátott videókártyára van szükség.
Az alaplap leírása
Most, hogy pontosan tudjuk, mire szolgál az alaplap, nézzük meg közelebbről. Az alaplap bemutatásához az ASUS ROG STRIX B450-F GAMING alaplapot választottuk, amelyen jól látható, hogy a gyártók nem csak a funkcionalitásra, hanem a dizájnra is összpontosítanak. Bizonyos esetekben ez döntő lehet, mivel néhány változat funkcionálisan körülbelül 80-90%-ban azonos, és a vásárlók végül az alaplap megjelenése alapján döntenek.
Első ránézésre az alaplap fő eleme a processzor számára kialakított foglalat. Mindig az alaplap felső részének közepén található, és közvetlenül mellette helyezkednek el a memóriamodulok slotjai. Ezek általában négy darabban állnak rendelkezésre. A fizikailag kisebb alaplapok esetében csak kettő, ami korlátot szabhat a későbbi bővítésnek. Az alaplap felső részénél maradva, figyeljünk a processzorfoglalat körüli viszonylag masszív hűtésre. Nem szabad megfeledkezni az előre telepített I/O fedélről sem, amelyre a perifériák csatlakoztatásához szükséges csatlakozók kerülnek. Ha lehetséges, válasszunk mindig előre telepített I/O fedéllel rendelkező alaplapot. Jelentősen minőségibb és tartósabb, mint a régi megoldás, amely egy kézzel behelyezhető vékony fémlemezt jelent.
Az alaplap alsó részét hosszú bővítőhelyek uralják. Elsősorban a videókártyák számára kialakított PCIe ×16 slotokról van szó. Az ASUS ROG STRIX B450-F GAMING esetében két ilyen slot található, és eléggé távol vannak egymástól. Ez fontos, mert a nagy teljesítményű videókártyák akár 2,5 slotot is elfoglalhatnak, és elegendő helyet kell biztosítani a hűtés szívásához is. Mindazonáltal a slotok között különböző chipek találhatók, amelyek az integrált hangkártya és a hálózati kártya működéséhez szükségesek.
Az alaplap alsó részének másik oldalán találhatók a jól ismert SATA csatlakozók a SATA meghajtókhoz és a DVD meghajtókhoz. Közvetlenül felettük található a 24 tűs csatlakozó a tápegységből érkező kábelek csatlakoztatásához. Figyeljünk a modern M.2 slotokra is, amelyek a rendszerlemezek behelyezésére szolgálnak. Ezek speciális kialakításúak és hasonlítanak a memóriamodulokhoz. Az alaplap alsó szélén elegendő hely van különböző pinek kivezetéséhez, amelyek például az RGB világítás, az előlapi USB csatlakozók és a számítógép bekapcsoló és újraindító gombjainak csatlakoztatására szolgálnak.
Az alaplap formátuma
Az alaplapok elsődleges kategorizálását fizikai méretük adja. Ezt általánosan elfogadott szabványok határozzák meg, amelyeket mITX, mATX, ATX és eATX jelölésekként ismerhetünk.
Alaplapok: Formátumok áttekintése
eATX (Extended ATX) – 305 × 330 mm
Többnyire professzionális felhasználók vagy gamerek számára készült alaplapok. Elsősorban akkor lehet rá szükség, ha több videókártyát vagy számos meghajtót kell telepíteni. Ennek megfelelően az ára is gyakran eléri az átlagos felhasználó számára elképzelhetetlen magasságokat. Egy eATX alaplap esetében megfelelő méretű számítógépházra is szükség van, például egy nagy toronyra.
ATX (Standard ATX) – 305 × 244 mm
Korábban egyértelműen ez volt a leggyakoribb formátum, amelyet fokozatosan felváltott nagyrészt az mATX. Az ATX alaplap azonban továbbra is szilárd helyet foglal el minden alaplapgyártó kínálatában. Nagyobb méreteiból adódóan több videókártyát is képes kiszolgálni. A csatlakozók bőséges helyének köszönhetően a komponensek könnyen csatlakoztathatók, és a teljes számítógép hatékonyan hűthető, ha minőségi házat használunk.
mATX (Micro ATX) – 244 × 244 mm
Jelenleg a leggyakoribb formátum, amely megfelel a legtöbb felhasználó igényeinek. Ilyen alaplap még mindig elegendő helyet kínál a tipikus irodai, sőt a gamer PC-k komponensei számára is. Az mATX alaplapok esetében többnyire elegendő hely áll rendelkezésre a nagyobb teljesítményű processzorhűtők telepítéséhez, miközben kisebb házakba (Mini Tower) is beépíthetők. Ha azonban több videókártyát szeretnél, és a maximális túlhajtásra törekszel, számodra az mATX nem biztos, hogy megfelelő választás lesz.
mITX (Mini ITX) – 170 × 170 mm
A fizikailag legkisebb formátum kompakt irodai vagy HTPC összeállítások építésére alkalmas. Ennek ellenére néhány gyártó mégis képes az mITX formátumú alaplapba a legmodernebb technológiákat beépíteni. Egy ilyen alaplap kiválóan kiszolgálhat egy gamer PC-t is, ha egy kis házba építik be, például egy tipikus játékkonzol méretű házba. Azonban számolni kell azzal, hogy egy ilyen számítógép hosszú távon magasabb üzemi hőmérsékleten fog működni.
Mi a chipset és a lapkakészlet?
A chipset korábban az alaplap kulcsfontosságú eleme volt, de az idők során számos funkcióját elvesztette. Ennek ellenére mégis elengedhetetlen minden alaplapnál. Fizikailag az alaplap alsó részén található, ezért is ismert déli hídként (southbridge). Manapság lényegében csak a processzor USB, SATA és M2 csatlakozókkal való kommunikációját kezeli.
A lapkakészlet viszont teljesen más tészta, mert éppen az határozza meg, milyen funkciók érhetőek el az adott hardver számára. Manapság a piacon kizárólag az AMD és az Intel chipkészleteit találhatjuk meg. Ha megnézzük az Intel jelenlegi lapkakészlet-kínálatát, a következők közül választhatunk: H510, Q270, Z690, H670, B660, H610, Z790, B760, H770, W680, W790. Az utóbbi a számozás szerint a legmagasabb, ami azt jelenti, hogy a legtöbb funkciót kínálja és támogatja a processzor túlhajtását is.
Az alaplap platformja és foglalata
Manapság az AMD és az Intel platformja közül választhatsz. Korábban úgy volt, hogy az AMD a kevésbé vastag pénztárcák megoldása volt, ahol nem számított a processzor általánosságban vett alacsonyabb gamer teljesítménye. Az AMD Ryzen processzorok, vagy akár az AMD Threadripper megjelenésével azonban hatalmas változás következett be. A magok számának jelentős növekedése ugyan meglepte az Intel-t, processzorai azonban továbbra is a magasabb árkategóriában maradtak, amit a legújabb chipkészletekkel való maximális kompatibilitás és stabilitás indokol.
Ha már kiválasztottad a platformot, jöhet a processzor foglalatának (socket) kiválasztása. Az AMD esetében rendelkezésre áll az AM4 a Ryzen processzorokhoz, illetve a TR4 a 32 magos Threadripper processzorokhoz. Az Intelnél hasonló a helyzet, így az LGA 1151 foglalat az Intel Coffee Lake processzoraihoz van, míg az LGA2066 a professzionális és meglehetősen drága Skylake-X és Kaby Lake-X-et támogatja.
Memóriamodulok
Az operatív RAM memória kiválasztása manapság gyakorlatilag csak pénz kérdése. A jelenlegi Intel és AMD alaplapokba DDR4 vagy DDR5 típusú modulok passzolnak. Minden alaplap tartalmaz két vagy négy slotot, amelyek közvetlenül a processzorfoglalat szomszédságában találhatóak.
A konkrét típus és márka kiválasztásakor ajánlott átnézni az adott alaplap termékoldalát. Minden gyártó rendelkezik egy előre tesztelt kompatibilis memóriamodulok listájával. Általánosságban elmondható, hogy az Intel chipkészlettel rendelkező alaplapok toleránsabbak, és gyakorlatilag minden memória működik bennük, ami csak kapható.
Bővítőhelyek áttekintése
Minden alaplapon találhatók szabad bővítőhelyek. Még az mITX formátumon is. Az ilyen helyek típustól függően videókártyák, meghajtók, szerkesztőkártyák stb. csatlakoztatására szolgálnak.
Alaplapok: bővítőhelyek áttekintése
PCI-Express ×16
Kizárólag videókártyák beszerelésére szolgál. Ha több videókártyát szeretnél beépíteni a számítógépbe, előzetesen meg kell állapítani, hogy hány PCI-Express szál használható az egyes slotokban.
PCI-Express ×8/×4
Ez olyan slot, amelyen keresztül gyors adatátviteli sebességet igénylő eszközökkel bővítheted a számítógépet. Ilyenek például a speciális hálózati kártyák vagy lemezvezérlők.
PCI-Express ×1
A leggyakrabban használt változat, amely a legtöbb kiegészítő eszközhöz szolgál. Konkrétan a hálózati kártyák, hangkártyák és videószerkesztő kártyák tartoznak ide.
PCI
A legöregebb típusú slot. Jellegzetes fehér színe alapján ismerhető fel. Néha még előfordul néhány olcsóbb alaplapnál, de a mai napra a gyakorlati haszna már szinte a nullára csökkent.
M.2 és U.2
Az SSD meghajtók modern csatlakoztatási módja, amely hasonlít a RAM memóriamodulokra. Az alaplapon általában egy vagy két ilyen slot található. Az M.2 típusú meghajtók rendkívül gyorsak és elsősorban a Windows 11 operációs rendszer elsődleges meghajtójaként szolgálnak.
Serial ATA (SATA)
2,5" és 3,5" formátumú hagyományos merevlemezek csatlakoztatására szolgál.
Az alaplap külső és belső csatlakozói
Minden alaplap tartalmaz számos belső és külső csatlakozót. Mi a különbség közöttük? A külső csatlakozókat egyszerűen felismerheted. Az I/O pajzs területén találhatóak, amely a számítógép hátsó részének elválaszthatatlan része. Ide közvetlenül csatlakoztathatsz például egy gamer egeret vagy pendrive-ot.
Ezzel szemben a belső csatlakozók közvetlenül az alaplapon kapnak helyet, elrejtve a külvilág elől. Ide tartoznak például az USB és audio portok a számítógép előlapjára történő kivezetésére szolgáló pin-ek. Természetesen ide tartoznak az alaplap tápellátására szolgáló csatlakozók is, illetve a ventilátorok és az RGB világítás csatlakoztatására szolgáló konnektorok.
BIOS
A BIOS kifejezés a Bios Input Output System szavak kezdőbetűiből származik, és egy speciális szoftvert jelent, amely egy különleges memóriachipre van telepítve az alaplapon. Minden IBM-kompatibilis PC-n megtalálható. Lehet, hogy ez meglepetésként ér, de például egy Apple Macbook Air-en egyszerűen nincs BIOS.
A tipikus felhasználó általában csak akkor kezd foglalkozni a BIOS jelenlétével, amikor frissíteni kell az aktuális verzióra. Ez például egy újabb processzorra való váltáskor lehet szükséges.
Sokan talán úgy emlékeznek a BIOS-ra, mint egy unalmas, kék háttérrel és sok furcsa felirattal rendelkező környezetre. A modern kor és végül is a hardver azonban már valami mást követel meg, ezért a BIOS-t az UEFI-re (Unified Extensible Firmware Interface) váltották le. Ez a modern interfész számos előnnyel rendelkezik, emellett a felhasználók számára egy ízléses, teljesen grafikus környezetet kínál számos lehetőséggel. Például teljes ellenőrzést biztosít a processzor túlhajtása, a ventilátorok és a kulcsfontosságú komponensek hőmérsékletének ellenőrzése felett.
Milyen alaplapot vegyek?
Meglepő módon sok ember hajlamos a számítógép kiválasztásakor csak a processzorra vagy a videókártya típusára összpontosítani. Esetleg a számítógépház dizájnjára és világítására. Az azonban, hogy az egyes komponensek megbízhatóan működjenek és hibátlanul kommunikáljanak egymással, már nem kerül számításba. Mivel az alaplap a hétköznapi felhasználókat kevésbé érdekli, a piacon jelenlévő komplett számítógép-összeállításoknál sokszor alig lehet találni információt a benne található alaplapról.
i
Az Alza.hu-nál igyekszünk példát mutatni, így minden egyes saját márkás Alza PC esetében teljesen átláthatóan megadjuk a konkrét komponenseket, beleértve az alaplap pontos típusát is.
Az alaplap kiválasztása kulcsfontosságú kérdés minden asztali számítógép beszerzésénél. Az alaplap közvetlenül befolyásolja a gép élettartamát, stabilitását és jövőbeli bővíthetőségét. Saját számítógép tervezésekor így érdemes akár több órát is eltölteni a vélemények alapos átolvasásával és a potenciális jelöltek körének fokozatos szűkítésével. Természetesen az alaplap kiválasztása elsősorban a megálmodott számítógép felhasználási módjától függ. Egy titkárnő számítógépében így teljesen más alaplap kap helyet, mint egy olyan gamer PC-ben, amelyet a virtuális valóságban való játszásra terveztek.
Ahogy magad is láthatod, az alaplap rendkívül összetett része minden számítógépnek. Nem érdemes rajta spórolni, de egyben olyan minőségűnek is kell lennie, amely megfelel a személyes igényeidnek.
Bizonyos képek forrása: msi.com
