AMD vagy Intel? A kérdés, amely szinte már a processzorok létezése óta foglalkoztatja a számítógépek szerelmeseit. Ma azonban ez már nem csupán filozófiai kérdés, hanem egy olyan témakör, amelyet fórumokon és a közösségi hálón vitatnak meg szakemberek - szigorúan mérési adatok alapján. Melyik processzor fog nagyobb teljesítményt, ezáltal minőségibb játékélményt nyújtani? Intel Core i5 11600k vs. Ryzen 5 5600x, AMD Ryzen 9 5900X vs. i9-11900K, i7-11700k vs. Ryzen 7 5800x - járjunk utána.
Intel vagy AMD?
A kérdés eldöntéséhez azt kell átgondolnod, hogy elsősorban mire szeretnéd használni a számítógépet. Számít a felbontás, a videókártya teljesítménye, a részletekre vonatkozó követelmények és az adott játék műfaja is. Csak lazításképpen, vagy inkább profi szinten játszol? Esetleg eSport versenyző vagy? Szeretnéd streamelni is a játékmenetet?
Az alábbi táblázat az Intel Rocket Lake szériát hasonlítja össze a versenytársaival.
Model | Intel Core i5-11600K | AMD Ryzen 5 5600X | Intel Core i7-11700K | AMD Ryzen 7 5800X | AMD Ryzen 9 5900X | Intel Core i9-11900K |
---|---|---|---|---|---|---|
Magok/szálak száma | 6/12 | 6/12 | 8/16 | 8/16 | 12/24 | 8/16 |
Alapfrekvencia | 3,9 GHz | 3,7 GHz | 3,6 GHz | 3,8 GHz | 3,7 GHz | 3,5 GHz |
Boost frekvencia | 4,9 GHz | 4,6 GHz | 5,0 GHz | 4,7 GHz | 4,8 GHz | 5,3 GHz |
L3 gyorsítótár | 12 MB | 32 MB | 16 MB | 32 MB | 64 MB | 16 MB |
Feloldott szorzó | ✓ | ✓ | ✓ | ✓ | ✓ | ✓ |
TDP | 125 W | 65 W | 125 W | 105 W | 105 W | 125 W |
Gyári hűtő | ✕ | Wraith Stealth | ✕ | ✕ | ✕ | ✕ |
RAM csatornák | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
Ár | 106 090 Ft | 109 890 Ft | 135 990 Ft | 156 290 Ft | 188 090 Ft | 229 990 Ft |
*Árak frissítve: 2021.09.14.
Cikkünkben összesen 14 CPU-t tesztelünk, szembe állítjuk egymással az AMD és az Intel legújabb generációs processzorait. A tesztet érdekességként kiegészítjük néhány régebbi processzorral is, amelyek akciós áron kaphatók, emellett figyelemre méltó ár/teljesítmény arányt kínálnak.
Mindegyik processzor nemrégiben kapott újraértékelést - a legfrissebb verziójú Windows 10 20H2 operációs rendszer, NVIDIA illesztőprogramok és alaplapi BIOS-ok mellett lettek alávetve a tesztnek. A teszt során mind a 14 processzor esetében a csúcskategóriás Noctua NH-U12A hűtőt használtuk.
Tudnivalók az eredmények időszerűségére vonatkozóan - amit érdemes lehet tudnod
Az interneten található teszteredmények, melyek alapján régebbi hardverek kerülnek összehasonlításra újabb hardverekkel, sok esetben már aktualitásukat vesztették. Ugyanis rendkívül problémás a korábban tesztelt hardvereket az újakhoz hasonlítani, mivel a korábbi illesztőprogramok, operációs rendszer frissítések, böngésző verziók, benchmarkok és biztonsági javítások jelentős teljesítménybeli különbségeket eredményezhetnek.
Éppen ezért minden felülvizsgálat során a régebbi hardverek teljesítményét is újramérjük a legfrissebb szoftverkörnyezetben. Hátránya, hogy a régebbi modellek választéka kisebb, sok esetben már nem is kaphatók.
A processzorok tesztelését mindig kétféle beállítással is elvégezzük. Ez nálunk afféle szabvány. Ha a processzort csak alapértelmezett beállításokkal tesztelnénk, akkor az csak félinformációkkal szolgálna. Az ún. overclocking egy lehetséges módja annak, hogy extra teljesítményt préselj ki az adott hardverből. Ki ne lenne rá kíváncsi, hogy mire képes a processzor túlhajtással? Sőt, a legtöbb felhasználót sokkal jobban érdekli a túlhajtással mért teljesítmény, mint alapértelmezett beállításokkal. A kétféle beállítás mellett kapott eredmények sokat változtathatnak egy processzor ár/teljesítmény arányával kapcsolatos megítélésen. A tesztek második fele ezért mindig a túlhajtással elért maximális tuning után mért teljesítménnyel foglalkozik - folyamatos 24/7/365 működtetés mellett.
Az alábbiakban olvasható tesztekben az összes processzort először alapértelmezés szerinti beállításokkal teszteltük, a gyártó előírásainak megfelelően, majd a maximális, de még ésszerű túlhajtással, hosszú távú működtetés mellett, figyelembe véve operatív memóriák hibalehetőségének gyakoriságát az időzítés és a frekvencia szempontjából.
Mind az Intel, mind az AMD processzorokat alapértelmezett beállításokkal a JEDEC előírásai szerint mértük, majd a túlhajtás során a RAM-ot 3733 MHz-re és CL16 időzítésre állítottuk. Ez magába foglalja a másodlagos és harmadlagos időzítések részletes beállítását a késések minimalizálása érdekében. Mindkét platform esetében a RAM és a memóriavezérlő frekvenciák aránya 1:1 volt.
Ami a magok frekvenciáját illeti, az Intel processzoroknál minden korlátozást alapértelmezettre állítottunk, beleértve az Enhancement MultiCore Ratio funkciót is, az AMD Ryzen processzorok esetében pedig kikapcsoltuk a PBO funkciót. A túlhajtás során az Intel processzoroknál az összes mag frekvenciáját ésszerű kereteken belül, hatékonyan hűthető határértékre emeltük, az AMD processzoroknál pedig a +200 MHz növekedés érdekében bekapacsoltuk a PBO funkciót.
Korábbi ismertetőink alapján már áttekintést kaphattál a 3D tesztek működéséről. Talán már azt is tudod, hogy nagyobb teljesítményű videókártyák esetén, mint például egy RTX 3090, az úgynevezett CPU bottleneck (szűk keresztmetszet) helyzete állhat fenn, amikor is a processzor a videókártyához képest gyengébb, így visszafogja azt. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy minél nagyobb felbontásban játszol, annál kevesebb képkockát képes elkészíteni a videókártya, így a processzornak kevesebbet kell feldolgoznia, de persze nem ez az egyetlen feladata.
A rend kedvéért vegyük át nagyvonalakban az egyes játékokban mért teljesítmény mérésének módszertanát. A játékok minden egyes tesztjelenete gondos kiválasztási folyamaton esett át, hogy azok kellőképpen CPU-igényesek legyenek. A PUBG-ban ez egy gyors út a kisteherautóval Los Leonesben, a Cyberpunk 2077-ben pedig egy gyors motorozás Night Cityben. A Kingdom Come: Deliverance teszt során Rattay városán lovaglunk át a nyugati kaputól kelet felé. A legtöbb játék esetében a városok azok a jelenetek, amelyek a CPU-t a leginkább megdolgoztatják. A CS:GO önmagában is egy külön fejezetnek számít, hiszen minél több benne az FPS, annál jobb, az olyan valós idejű stratégiák, mint a Starcraft II, pedig gyakran alaposan megizzasztják a processzort. Az egyes játékok tesztjeleneteit az NVIDIA FrameView szoftver segítségével mértük, amely naplózza a keretidőket (frametime), tehát az egyes képkockák közti részidőt, valamint egyidejűleg naplózza az MSI Afterburn eredményeit is, amely információval szolgál a frekvenciákról, a GPU és a CPU igénybevételéről, a hőmérsékletről és egyebekről. Az NVIDIA FrameView naplóit ezután a képkockasebesség alapján szinkronizáljuk az MSI Afterburner naplóival, és már készen is állnak a képelemzésre.
A PUBG egy időtálló sláger a közelmúltból, amely szinte a semmiből került be az eSportba és jutott fel a Steam platform csúcsára. A játék a Blue Hole fejlesztői stúdióból származik és az egyre népszerűbb Unreal Engine 4-en fut. A játékot a Miramar térképén elhelyezkedő Los Leones városon teszteltük a REPLAY funkció segítségével.
PLAYERUNKNOWN's BATTLEGROUND |
Említésre szorul, hogy a PUBG nem éppen egy technológiai gyöngyszem, éppen ezért a processzor itt nagyobb teljesítményre képes, mint más játékokban. Mint az látható, a motorháztető alatti munkálkodó Intel Rocket Lake valóban nagy teljesítményt nyújt, még a legújabb AMD Ryzen 5000-et is lenyomja.
A Counter Strike: Global Offensive rendületlenül az egyik leghíresebb és legnépszerűbb játék a Steam platformon. Mindig is az volt és valószínűleg még sokáig az egész eSport iparág meghatározó szereplője is maradt. Fejlesztője és kiadója a Valve, a játék pedig a DirectX 11-en fut. Tesztjelenetnek a de_dust2 térképet választottuk, botok nélkül, mely 60 másodpercig tart, a tesztet pedig a FRAPS segítéségével hajtottuk végre. A CS:GO futtatása során megfigyelhető frametime adatokat és a videókártya-megterhelést az MSI Afterburner segítségével rögzítettük. A két adatnapló fájlt ezután szinkronizáltuk a képelemzéshez. A játék a -console paraméterrel lett elindítva, amelyben az fps_max paraméter értéke 0.
Counter Strike: Global Offensive |
A Counter Strike esetében mindig is az Intel processzorok teljesítettek jobban. Az AMD Ryzen 5000 érkezésével azonban, mint látható, a helyzet kissé megváltozott. Ezúttal a legalacsonyabbra állítottuk a grafikai beállításokat, nagyobb teret adva így a processzoroknak, hogy megmutathassák nyers erejüket. A Ryzen 5000 processzorok így újabb előnyre tettek szert.
A Starcraft II az egyik legtöbbet játszott RTS eSport játék. A teszthez egy rendkívül igényes jelenetet választottunk, ami egy 4v4-es párbaj kezdetét játssza le, a legalacsonyabb grafikai beállításokra állítva. Az első másodpercekben az FPS nagyon alacsony értékre csökken, valamint az egész jelenet csupán 30 másodpercig tart. Ez a legendás játék a Blizzard Entertainment műhelyéből került ki és széles körben játsszák mind az alkalmi gamerek, mind a legkeményebb versenyzők.
Starcraft II |
Az új Intel Rocket Lake sorozat a Starcraft II benchmark tesztjein is remekül teljesít, de az AMD Ryzen 5000 sem maradt le tőle nagyon.
Cyberpunk 2077 |
A Rocket Lake győztesnek bizonyult a Cyberpunkban is. Említésre szorul azonban, hogy közbeszólt az 1.2-es patch, így mindhárom Rocket Lake processzor a többitől eltérő patch alatt lett tesztelve. Az Intel i9-10850K-t azonban még az 1.2-es patch érkezése előtt teszteltük, ami alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a teljesítményjavulás elsősorban a konzolokra vonatkozik.
Far Cry 5 egy PC-re készült akció RPG, amely egy poszt-apokaliptikus világban játszódik, 17 évvel az egykori fiktív montanai város, Hope County körül történt események után. A játékot az Ubisoft Montreal stúdió fejlesztői a Dunia Engine játékmotorra építették, majd 2019 februárjában az Ubisoft adta ki. A képkockasebesség és keretidő mérését a játék beépített 46 másodperces benchmarkján végeztük el az OCAT eszköz segítségével. A játék tesztekhez alkalmazott grafikai megjelenítésének részletes beállításait a mellékelt képek szemléltetik.
Far Cry: New Dawn |
Az Intel Comet Lake szériával szemben az AMD Ryzen 5000 meggyőzőbb, az Intel Rocket Lake azonba ismét átvette a vezető szerepet. Hozzá kell tenni, hogy az Intel mindig is előrébb járt ezen a területen.
A Kingdom Come: Deliverance egy akció kalandjáték, amely a középkorban játszódik a mai Csehország területén. A tesztjelenet 30 másodperc hosszú és egy vágtatásból áll Rattay városában, keletről a nyugati kapu felé. A processzor meghajtása szempontjából ez egy nagyon intenzív jelenet. A játékot a Warhorse Studio fejlesztette Dan Vávra vezetésével, és a népszerű CryEngine-en fut.
Kingdom Come: Deliverance |
A gyors mozgás nagyobb CPU és SSD megterheléssel jár, mivel streamelni kell a textúrákat. A várossal, az épületekkel és az NPC-k számának növekedésével párhuzamosan növekszik a CPU-teljesítmény iránti igény is. A Kingdom Come: Deliverance egy olyan nagy teljesítményű kártyával, mint például az RTX 3090, ideális mércét kínál a processzorok játékkörnyezetben történő teszteléséhez.
A Control egy akció pszichothriller játék, amely a Szövetségi Ellenőrzési Hivatal környezetében játszódik. Ez egy meglehetősen furcsa hely, mely különálló életet él. Főhősünk célja, hogy kiderítse az igazságot a bátyjáról, akit gyermekkorában elrabolt a hivatal. A játékot a Remedy Entertainment stúdió készítette és az 505 Games adta ki. A teszt az Executive Directive szakaszban játszódik, ez a jelenet bizonyult a leginkább processzorigényesnek. A jelenet 60 másodpercig tart, maximális beállításokkal, bekapcsolt DLSS-sel, mely során a játék mindig fele akkora felbontásban renderelődik.
Control |
A Control Full HD felbontásban RTX 3090 videókártyával meglehetősen zűrzavaros, mivel a játék 720p felbontásban jelenik meg, éppen ezért itt gyönyörűen összehasonlítható az egyes processzorok teljesítménye. Egy újabb pont az új Intel Rocket Lake szériának.
A működési jellemzők tesztelése a teljes CPU PACKAGE fogyasztására és a hőmérsékletére vonatkozik, mely magába foglalja a processzor minden egyes részét, azok 10 percig tartó dolgoztatását a rendkívül igényes Cinebench R23 benchmarkkal.
Működési tulajdonságok |
A fogyasztási értékek önmagukért beszélnek. Az AMD elismerést érdemel az energiahatékonyságáért, különösen akkor, ha nagyobb teljesítményről van szó. Természetesen nem mindenki tulajdonít nagy jelentőséget a fogyasztásnak, illetve azok, akik elsősorban hi-end alkatrészeket vásárolnak, valószínűleg egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben foglalkoznak ezzel a témakörrel. Ennek ellenére ez mégis az AMD Ryzen 5000 processzorok egy óriási előnye.
A gaming a számítógépek használatának egyik legelterjedtebb módja, mely során a processzor kimagaslóan fontos szerepet tölt be. Ahhoz, hogy teljes mértékben gördülékenyen játszhass, kellőképpen erős processzorra lesz szükséged, hogy az képes legyen megbirkózni ezzel a nehéz feladattal, természetesen a videókártya teljesítményének függvényében.
Tegyük hát fel a lényegi a kérdést: Intel vagy AMD? Kétségtelen, hogy az Intel Rocket Lake nagyobb teljesítményt nyújt, ez nem vitathatjuk el tőle. Sajnos a platform eléggé drága, bővítési lehetőségei pedig szűkösek. Sokan egyetértenek abban, hogy ez egy többé-kevésbé szükségtelen kiadás volt, melyet leginkább csak a Ryzen 3000-nek szántak válaszul.
Már a jelenlegi AMD platform is az életciklusa vége felé jár, az Intel Alder Lake és az AMD Ryzen következő generációjának megjelenésével pedig teljesen új DDR és PCie 5.0 platformokkal találhatjuk magunkat szembe. Ha azonban mégis most szeretnél bővíteni, vagy akár teljesen új gamer számítógépet építeni, több okból kifolyólag is inkább az AMD Ryzen 5000-et javasoljuk.
Azt azonban mindenképp le kell szögeznünk, hogy nemcsak tesztelőként és bemutatóként, hanem a gamer számítógépek felhasználójaként és építőjeként is nagy izgalommal várjuk az Intel Alder Lake szériát, amely kis szerencsével újjáélesztheti a processzorok világát és az Intel megkopott hírnevét.
Összességében véve a teljesítmény és a működési tulajdonságok az AMD Ryzen malmára hajtják a vizet, de könnyebb elérhetőség szempontjából az Intel sem számít rossz választásnak. Hogy az Intel képes lesz-e az új generációs processzoraival visszatérni a csúcsra és ott magtartani a pozícióját, még a jövő zenéje.
Michal Mikle
Overclocker, bányász, blockchain-, kriptovaluta- és decentralista mániás vagyok. A számítógépes hardvernél a kihasználatlan teljesítmény nem hagy hidegen, nálam a folyékony nitrogén vagy más extrém hűtési mód sem tabu. Megalapítottam a delid.cz-t, az Intel processszorok optimalizálását célul kitűző szolgáltatást, előadásokat tartok a minigról és igyekszem aktívan részt venni a digitális világ valamennyi innovációjában.