Shop roku Akvizice ApF HU

Milyen processzort vegyek

Termékkatalógus
Frissítve

Manapság már valóban rengetegféle és -típusú processzor közül válogathatunk, ráadásul a kínálaton jellemzően káosz uralkodik. Annak ellenére, hogy a legtöbb processzor csupán két gyártó, az Intel és az AMD, berkeiből kerül ki, a megfelelő CPU kiválasztása egyáltalán nem könnyű feladat. A videókártya kiválasztása ezzel szemben egy sokkal kevésbé kényes kérdéskör, de a többi komponenssel együtt szoros összefüggésben van a processzor kiválasztásával. Első lépésként azt érdemes átgondolni, hogy milyen jellegű feladatok elé fogod állítani a CPU-t. Milyen processzort vegyek? – ha benned is ott motoszkál a kérdés, akkor olvasd el cikkünket, így remélhetőleg meg is kapod rá a választ.

Jak vybrat procesor

Milyen processzort vegyek – TARTALOM:

A processzor legfontosabb paraméterei

A processzor teljesítménye

Fontos tisztázni, hogy nem mindig a legdrágább hardver a legjobb választás, ráadásul a processzorokra ez duplán igaz. A processzort mindig az alapján érdemes kiválasztani, hogy milyen teljesítményre van szükséged és mire fogod használni. Ha egy irodai PC-t állítasz össze, amely internetezésre és a Microsoft Office programcsomaggal való munkára lesz használva, akkor nincs szükséged drága processzorra, amely sok maggal és logikai szállal rendelkezik. Rossz és kihasználatlan befektetés lenne.

Ha azonban gaming célokra építesz gépet, akkor a processzor fő feladata a videókártyával való együttműködés, illetve a videókártya által létrehozott képi tartalom feldolgozása lesz. Abban az esetben, ha a CPU nem képes megfelelően ellátni ezen feladatát, a videókártya lelassul, ily módon a befektetés egy drága GPU-ba értelmét veszti. A szükséges CPU-teljesítmény mértékét elsősorban a videókártya teljesítménye határozza meg, de nagyba függ attól is, hogy milyen felbontásban szeretnél játszani, illetve nem utolsó sorban attól, hogy egyik-másik játék milyen specifikus elvárásokat támaszt a gép felé.

A processzor teljesítménye kulcsszerepet játszik a kiválasztásban, de ahhoz, hogy meg tudd hozni a helyes döntés, mélyebbre kell ásnunk a témában. Az egyszerűség kedvéért a processzorokat teljesítményük szerint négy főbb csoportra osztjuk. Ezen felosztás csupán tájékoztató jellegű, a processzorok zavaros világában történő könnyebb eligazodást hivatott szolgálni:

Mint már említettük, a CPU kiválasztása során sokat nyom a latban, hogy milyen típusú játékokkal játszol. A valós idejű stratégiák (League of Legends, StarCraft II, Heroes of the Storm) játékosainak nincs szükségük akkora teljesítményre, mint például az FPS lövöldözőknek (Counter-Strike, PUBG, Battlefield) vagy az RPG (World of Warcraft, The Sorcerer) rajongóknak. A lövöldözős játékok szerelmeseinek minden extra lövésre szükségük van, meginkább, ha nagyfrekvenciás gamer monitort használnak. Ha te is ebbe a csoportba tartozol, akkor valószínűleg egy bivalyerős videókártyát tervezel vásárolni, ehhez pedig egy hasonlóan erős processzorra is szükséged lesz. Ne feledd, hogy minden játék egy kicsit másképp működik. Egyes játékok kihasználják az összes rendelkezésre álló logikai szálat, míg mások csupán egyet vagy kettőt. Az alapelvárás azonban minden esetben a magas működési frekvencia.

Emeljünk ki a piacon nyüzsgő processzorok zavaró tömegéből két éllovast. Gamer körökben jelenleg a 14 magos Intel Core i9-10940X processzor az abszolút csúcstartó, melynek magjai megterhelés esetén képesek akár 4,6 GHz-es teljesítményt is kihajtani magukból.

Amennyiben a játékélmény streamelése vagy felvétele az elsődleges célod, akkor a hasonló árfekvésű AMD Ryzen 9 5950X által kínált 16 mag és 32 logikai szál is képes maradéktalanul kiszolgálni az idényeidet, azonban képességeit tekintve nem ér el olyan magas szintet, mint a rivális Intel modell.

CPU-használat

Gyakori gaming

Ha szeretsz a szabadidődben számítógépes játékokkal játszani, akkor érdemes olyan gépet választanod, amely zökkenőmentes játékélményt biztosít számodra, legalább közepesen magas részletesség mellett. E célnak megfelel egy közepes teljesítményű videókártya is, például az NVIDIA GTX 1660 Ti vagy a Radeon RX 5500XT. Ezek a videókártyák már fullHD felbontásban is tisztességes képkockasebességet produkálnak, éppen ezért olyan processzorra van melléjük szükség, amely nem lassítja le a GPU-t.

A kék sarokban az Intel Core i5-11600K processzor, melynek órajele könnyen túlhúzható, így jó eséllyel el lehet vele érni a magonkénti 5 GHz-es vagy még annál is magasabb frekvenciát. Az ilyen magas szintű órajel rendkívül hasznosnak tud bizonyulni, ha a játékok futtatásáról van szó, de még inkább a régebbi, vagy az olyan játékok esetében, amelyek nincsenek több logikai szál kihasználására optimalizálva.

A piros sarokban nem fogunk ilyen magas frekvenciákkal találkozni, azonban az AMD Ryzen 5 5600X energiaigénye körülbelül fele akkora, gyorsítótára viszont majdnem háromszor akkora, mint Inteles ellenfeléé. Remek választás, ha olcsóbb gépet szeretnél összeállítani, melyet streamelésre és játékvideók készítésére fogsz használni. Ráadásul az AMD ezen modellje nem rendelkezik integrál grafikus chippel, így valamivel olcsóbb, mint IGP-vel felszerelt társai.

Napi szintű gaming

Ha minden nap beülsz kicsit játszani a gép elé, akkor valószínűleg sokféle játék megfordul a kezed alatt, beleértve a rendszeresen megjelenő legújabb játékokat is. Ha lelkes játékrajongó vagy, akkor mindenképp szükséged lesz egy olyan gamer PC-re, amely nem hagy cserben még a kimagaslóan processzorigényes játékok futtatása során sem. Bizonyos játékok erős CPU-függése fakadhat abból is, hogy az adott játék rendkívül részletgazdag, vagy abból, hogy gyengén optimalizált. Jó példa erre az Assassin's Creed játéksorozat, mely processzorigénye nagyon magas, bivalyerős GPU-val futtatva pedig még annál is inkább. Továbbá nem hagyhatjuk szó nélkül a PUBG-t, mely futtatása során biztosan nagy hasznát fogod venni a magas frekvenciának és a több magnak/szálnak, és a CS:GO-t sem, melye esetében szinte kulcsfontosságú szerepet játszik az erős CPU.

Az NVIDIA RTX 2070 és a Radeon RX 5700 XT videókártyák mellé az Intel Core i7-9700K vagy AMD Ryzen 7 3700X processzorokat tudjuk ajánlani.

A választás főleg azon preferencián múlik, hogy csupán játszani tervezel, vagy a processzort munkára is szeretnéd használni, mint például streaming és játékvideók készítése. Az első esetben a lehető legmagasabb frekvencia a nyerő, a másodikban inkább a logikai szálak és a gyorsítótár.

Szinte állandó gaming – profi szinten

Ha komolyan gondolod a játszást és kompromisszumokat nem vagy hajlandó kötni, akkor minden bizonnyal azon gamerek táborába tartozol, akik csak a legjobbakkal érik be. A piac legerősebb kártyái közé tartozik az NVIDIA GTX 2080 Ti, mely egy hasonlóképpen erős Intel Core i9-9900K processzort igényel, mely 8 magjával és a 16 logikai szálával akár 5 GHz-es sebességre is képes. Ha viszont a követőidet és rajongóidat szeretnéd megörvendeztetni játékvideókkal, akkor érdemes lehet kicsit tovább keresgélni.

Az AMD Ryzen 9 3900X bár nem képes elérni akkor frekvenciát, mint Inteles megfelelője, valamint drágább is, de cserébe 12 magot és a 24 szálat kínál, melyek jól teljesítenek mind játékok, mind streaming, videófeldolgozás és egyéb kreatív tevékenységek során, ahol inkább a több mag és szál a fontosabb.

Ne feledd, hogy a professzionális gaming nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy az első ligában játszol, lehetsz népszerű streamelő vagy játékvideó készítő is. Az első esetben, ha az ember 24/7/365 folyamatosan edz, a progaming a mindene, és játékversenyekre jár, a lehető leggyorsabb processzor lesz a leginkább megfelelő. Az utóbbi esetben inkább a magok és a szálak kerülnek középpontba.

Az legprofibb gamerek úgynevezett kettős PC-összeállítással rendelkeznek: külön gép a játszásra, melyben jellemzően egy Intel processzor munkálkodik, és külön AMD processzoros gép a streaminghez és az egyéb utómunkálatokhoz.

Több videókártya

Az úgynevezett multi-GPU összeállítások egy külön fejezetet érdemelnének, de még a legelején fontos leszögezni, hogy a több nem feltétlenül jelent jobbat. Bár tagadhatatlan, hogy több videókártya igencsak jól mutat a számítógépben (különösen vízhűtés esetén), nem árt vele tisztában lenni, hogy sok játék esetében jobban tud teljesíteni egy erősebb különálló videókártya, mint több gyengébb. Gyakran több problémával jár, mint előnnyel.

Ha ennek ellenére továbbra is eltökélt szándékod több GPU-t beépíteni a számítógépbe, akkor első lépésként ki kell választanod a megfelelő processzort. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb információ, amit tudnod kell, hogy egy darab videókártya teljes potenciáljának kihasználásához 16 PCIe feldolgozási szálra van szükség a processzor részéről. Két kártyához már 32 szál kell, ezenfelül számításba kell venni az SSD meghajtót és az egyéb PCIe hardvereket is, mint például egy jobb hangkártya.

A kisebb Intel CPU-k, azaz az 1151-es foglalatig terjedő processzorok, csak 16 PCIe feldolgozási szállal rendelkeznek a videókártyához, ezért nem alkalmasak több GPU-s összeállításokba. Erre a célra a 2066-os foglalatú Cascade Lake X processzorok a leginkább alkalmasak, amelyek elegendő számú PCIe szállal rendelkeznek két videókártyához is. A kisebb Intel CPU-khoz képest hátrányuk az alacsony frekvencia, a nagyon magas fogyasztás és hűtésigény. Az ilyen processzorok architektúrája játékokhoz nem a legalkalmasabb, mivel ezen modellek az Intel Xeon szerverprocesszorok alapján készültek.

Ezzel szemben a multi-GPU összeállításokhoz kimondottan alkalmasak lehetnek a 3. generációs Ryzen Threadripper processzorok, amelyek esetében az AMD nem spórolt a PCIe szálakkal, emellett tisztességes számú magot és logikai szálat kínálnak. Ideális választás lehet a Ryzen 9 3950X, vagy akár a munkaorientált Threadripper, amely gaming módba kapcsolva elegendő teljesítményt ad le a játékok futtatásához.

Semmi gaming

Ha nem sorolod magad a gamerek közé, a számítógépet csak az internet böngészésére, filmek és videók nézésére, illetve zenehallgatásra használod, akkor egy alacsonyabb árkategóriájú CPU is elegendő lesz számodra. Mindenekelőtt arra figyelj oda, hogy a kiválasztott CPU rendelkezzen IGP-vel (integrált grafikus chip), hogy ne kelljen fölöslegesen videókártyát vásárolnod a képi megjelenítéshez. A legtöbb kisméretű 1151-es foglalatú Intel processzor fel van szerelve IGP-vel. Kivételt képeznek a KF végződésű modellek.

Érdekes választás lehet az AMD ún. APU processzorainak valamelyike is. Ezek szintén rendelkeznek beépített grafikus chippel.

Többnyire munka, alkalmanként gaming

Ki ne szeretne munka után pihenni vagy játszani egy jót? A processzor kiválasztása ebben az esetben ismét a videókártya teljesítményétől függ. Ha abból indulunk ki, hogy nem szeretnél egy videókártyáért több pénzt kifizetni, mint mondjuk 40-50 ezer forint, akkor egy 50 ezer forint körüli áron mozgó processzor bőven elegendő lesz számodra. Jó választás lehet az Intel Core i5-9400F vagy az olcsóbb Intel Core i3-9100F.

Az AMD Ryzen 3 3200G és AMD Ryzen 5 5600G modellekkel, amelyek Radeon grafikus chippel lettek felszerelve, fullHD felbontásban is egészen korrekt módon játszhatsz, persze csak akkor, ha nem ragaszkodsz a gazdag részletekhez és a maximális beállításokhoz.

Ugyanakkor okos lépés lehet korábbi generációs modellek közül választani, mint az AMD Ryzen 7 2700 és a AMD Ryzen 5 2600X, melyek kiváló ár-teljesítmény aránnyal bírnak.

Számítógép munkára – nagy teljesítmény

Ha a munkád zökkenőmentes elvégzéséhez nagy adag számítási teljesítményre van szükséged, akkor számodra minden bizonnyal egy nagyon erős processzor lesz a megfelelő választás. A legfontosabb, amivel tisztában kell lenned, hogy a szoftverek, amelyket használsz, milyen módon használja a CPU-t, hogyan használja ki a magokat és a logikai szálakat. A szoftverek sok esetben nemcsak az elavult tervezés, hanem a számítások jellege miatt sem tud több logikai szálat használni. Például az olyan szoftverek, mint a Solidworks, R, Mathlab, egyes Adobe programok és még sok más szoftver, nem képesek egynél több szálat használni. Ezen programok esetében a lehető legmagasabb frekvenciájú és IPC (instrution per cycle) teljesítményű processzor lesz a jó választás.

Ha a számítógép által elvégzett feldatok nagy része ún. singlethread, tehát csak egy logikai szálat használ, akkor érdemes lehet az Intel Core i9-9900K processzort választani, amely erős igénybevételkor akár 5 GHz-es frekvencián is képes dolgozni. Ha csak egy logikai szálat használsz, a processzor minimális leterheltségnek lesz kitéve, így nagyon magas órajelet képes elérni. Ugyanakkor, ha munkád egy része ún. multithread, tehát bizonyos munkafázisokban több szálat is igénybe vesz, akkor a 8 mag, 16 logikai szál és magas frekvencia biztosan nem fog cserbenhagyni.

A fent bemutatott Intel processzor konkurens megfelelője az AMD Ryzen 9 3900X, mely 12 magot és 24 szálat kínál. Maximális frekvenciája ugyan alacsonyabb, mégis becsülettel helytáll és bizonyos helyzetekben még jobb IPC teljesítményt is kínál, amivel részben kompenzálja is alacsonyabb órajelét. A több mag és logikai szál akkor tud különösen hasznosnak bizonyulni, ha az adott szoftver is képes azt kihasználni.

Természetesen az AMD és az Intel kínálatában egyaránt szerepelnek kis és nagy platformra tervezett modellek. A nagyobb platformok igényesek a hűtésre, jellemzően vízhűtést kell számukra kialakítani. Ezenkívül a kisebb platformokhoz képest négy DRAM memória csatornával lettek felszerelve, így esetükben legalább négy memóriamodullal kell számolni, de a magok száma és egyéb paraméterek tovább növelhetik a teljes RAM-kapacitás iránti igényt. Ebből adódóan sokkal nagyobb költségekkel kell számolni az operatív memóriát illetően, és akkor az alaplapok áráról még nem is beszéltünk.

Az Intel úgynevezett X299 platformja, amely a Cascade Lake elnevezésű processzoroknak ad helyet, maximum 18 magos, 36 logikai szálas konfigurációt tesz lehetővé, például az magas órajelű Intel Core i9-10940X processzor számára.

Nem maradhat említés nélkül az Intel szédületes szintlépése, nevezetesen a 3647-es platform, amely ún. dual socket működést is kínál, azaz egy alaplapon két CPU-t dolgoztat. Ilyen megoldással többnyire szerverekben és a munkaállomásokban találkozhatunk. A platform az Intel Xeon W-3175 processzor feloldott, extrém modelljének ad helyet, mely 28 maggal és 56 szállal rendelkezik. Mondhatni az alaplap költségei és a hűtésigény is némileg extrém, ezért ez szinte már az egzotikumok kategóriájába tartozik.

Az AMD TRX platformja a 3. generációs Threadripperekhez készült, melyek között akad olyan is, amelyik 64 maggal és 128 szállal operál. Természetesen mindkét gyártó kínál olcsóbb, kevesebb magos processzorváltozatok is, így elsősorban a költségvetésed szab határt.

A 3. generációs AMD Ryzen CPU-k egy fontos előnye a fájlokkal való munka sebességében mutatkozik meg. Az AMD X570 platformja PCIe 4.0-val lett felszerelve, mely a megfelelő SSD meghajtóval használva valóban érezhetően nagyobb sebességet eredményez.

Működési jellemzők

A processzorok legfőbb működési jellemzője a fogyasztás és az üzemi hőmérséklet. A videókártyák működésétől eltérően ez azonban egy külső kérdés, mivel a hűtés nem része a processzornak. Tehát minden attól függ, hogyan hűtöd a processzort. Ez összefüggésben áll a fogyasztással is, hiszen minél alacsonyabb üzemi hőmérsékletet érsz el, annál kevesebbet eszik a processzor, a különbség pedig wattokban mérhető. Végül, de nem utolsósorban az egész számítógép zajszintje és a CPU overclocking, azaz a túlhajtás lehetősége is a hűtéstől függ.

Az energiafogyasztás szempontjából mind az Intel, mind az AMD processzorai kiválóak, amennyiben alapértelmezés szerint működnek. Az órajel jellegénél fogva, ha növelni szeretnéd a teljesítményt, növelned kell a frekvenciát és a feszültséget is. Ez pedig megnövekedett fogyasztást és hőmérsékletet eredményez. Az ebben a cikkben ajánlott jelenlegi Intel processzorokat monolitikus architektúráknak nevezzük (egy darabban vannak), ellentétben az AMD Ryzen processzorokkal, amelyek kialakítását chipletnek hívjuk, ami azt jelenti, hogy a processzor egésze több processzorból tevődik össze. Ezért az AMD Ryzen 3. generációs processzorok lényegesen jobb teljesítményt nyújtanak, mint Inteles versenytársak.

Az AMD a Ryzen processzorok mellé teljesítmény és kialakítás szempontjából is igencsak tisztességes BOX (in the package) hűtőket csomagol, ezért a legtöbb esetben nincs is szükség úgynevezett utángyártott hűtő vásárlására. Természetesen, ha még alacsonyabb zajszintet és üzemi hőmérsékletet szeretnél elérni, válaszhatod például a Noctua NH-D15 vagy az AiO típusú Corsair H150i PRO hűtők valamelyikét. Komolyabb hűtő vásárlásán vagy esetleg vízhűtés kialakításán leginkább az AMD Ryzen 3900X és 3950X modellek esetében érdemes elgondolkodni.

Kompatibilitás és másodlagos komponensek

A processzor kiválasztásakor több olyan tényezőt is figyelembe kell venni, amelyek közvetlenül befolyásolják a processzor működését. A legfontosabb a processzor és az alaplap kompatibilitása. A második kulcsfontosságú tényező a környező hardverek, amelyeket úgy kell megválasztani, hogy a processzor megfelelően működhessen, lehetőség szerint semmi ne lassítsa le.

Kompatibilitás az alaplappal

Minden processzorra érvényes, hogy csak bizonyos típusú alaplapokkal képes együttműködni. A processzor és az alaplap kompatibilitása a foglalat és a lapkakészlet típusától függ.

A cikkben említett kis processzorok beilleszthetők a 1151-es (érintkezők száma) foglalattal rendelkező alaplapokba, de csak az Intel 300 sorozatú lapkakészlettel felszerelt alaplapokkal kompatibilisek. Mivel az ehhez ajánlott processzorok órajele túlhúzható, Z370 vagy Z390 lapkakészlettel ellátott alaplapok közül érdemes választani. Az olcsóbb B360, H310 és B365 lapkakészletekkel felszerelt alaplapok is elérhetők, azonban ezek nem teszik lehetővé sem a CPU, sem a RAM túlhúzását.

Az aljzat típusát tekintve semmi baj nincs az X299 platformhoz készült úgynevezett nagy, LGA2066 típusú (2066 érintkező) Intel processzorokkal. A választás sajátossága leginkább a tápegységben csapódik le, illetve abban, hogy az alaplap rendelkezik-e kellően erős tápellátási kaszkáddal az adott számú maggal és logikai szállal rendelkező processzor számára. Általánosságban elmondható, hogy minél drágább az alaplap, annál erősebb lesz a tápellátása.

Az AM4 platform ebből a szempontból sokkal barátságosabb, hiszen az 1. generációs Ryzen kompatibilis a legújabb x570-es alaplapokkal, és fordítva, a 3. generációs Ryzen is együttműködik az AM4 alaplapok régebbi generációival. Ha kiszeretnéd hozni a maximumot a CPU-ból, az ár szempontjából előnyös választás lehet számodra egy X470 vagy X370 alaplap. Még ennél is olcsóbbak a B450, B350 és A320 alaplapok, amelyek szintén alkalmasak túlhúzáshoz, különösen magas órajeleket azonban nem garantálnak.

Még az AMD Ryzen Threadripper processzorokra is érvényes, hogy minél erősebbek és minél több maggal, illetve logikai szállal rendelkeznek, annál erősebb tápegységre van szükségük a megfelelő működéséhez.

Mivel az újabb és újabb Ryzen processzorok csak minimális mértékű magonkénti órajelnövekedést hoznak magukkal, nem úgy, mint az Intel, így nem kell nagy ügyet csinálni az alaplap kiválasztásából, azonban mégis érdemes figyelmet fordítani a RAM túlhúzására, hiszen ez a platform kritikus pontja. Fontos megjegyezni, hogy az X570 lapkakészlettel felszerelt alaplapok ára rendkívül magas, ellenben PCIe 4.0 interfészt kínálnak, ami minden bizonnyal a jövőben még jól fog jönni.

Kompatibilitás az operációs memóriával

A processzor működésének szerves része a memória alrendszer, melynek adott frekvencián kell operálnia és bizonyos késleltetést kell elérnie ahhoz, hogy a processzor egésze megfelelően tudjon működni. Intel processzorok esetén a gyártó által alapértelmezett RAM-frekvencia 2666 MHz, az AMD Ryzen processzoroknál 3000 vagy 3200 MHz. Ez azt jelenti, hogy ettől alacsonyabb frekvencián nem ajánlott futtatni a processzort. Az Intel processzorok kevésbé érzékenyek a RAM-mal való összehangolásra, ellentétben az AMD processzorokkal, amelyek esetében a RAM teljesítménye kulcsfontosságú szerepet játszik.

Mindkét platform, az Intel és az AMD is, skálázza a RAM teljesítményét, ami egyszerűen mondva annyit jelent, hogy a megéri figyelmet szentelni a RAM teljesítményére. Az Intel nagyon magasan skálázza a memóriát, ennek köszönhetően mondhatni egyetlen frekvencia sem veszik kárba. Határt csak a költségvetés szabhat, illetve persze, hogy az alaplap és a processzor memóriavezérlője képes-e kezelni a magas frekvenciákat. Az újabb generációs AMD Ryzen CPU-k esetében már értelmet nyer a 3733 MHz-es korlát is, mely remekre hangolt időzítéssel párosul.

Egy bizonyos szinten túl (az X.M.P profiltól felfelé) már szükség lehet egyfejta tapasztalatra és ismeretekre is a RAM frekvenciájával kapcsolatban. Általánosságban azonban elmondható, hogy mindkét platform esetébem legalább 3600 MHz-es vagy annál magasabb frekvenciájú memóriakészlettel kell számolni.

Tápegység

Végül, de nem utolsósorban, nemcsak a kapacitás, hanem a tápfeszültség minősége szempontjából is fontos, hogy megfelelő tápegységet válassz. A nagyon olcsó és gyenge tápegységek nem biztosítanak kellőképpen hatékony és stabil feszültséget. A magasabb sorozatú Gold, Platinum és Titanium hatékonyságú tápegységek már megfelelőnek mondhatók. Fontos, hogy kalkulálj bele a választásba egy bizonyos mértékű tartalék kapacitást, hogy a tápegység ne 100%-os teljesítményen működjön, tehát ne legyen túlterhelve. A túlterhelt tápegység zajos, kevésbé hatékony, és nem biztos, hogy olyan stabil feszültséget biztosít, mint amilyenre egy erős processzornak szüksége van, különösen akkor, ha a processzort túl van hajtja.

A CPU kiválasztásakor felmerülő gyakran ismételt kérdések

Hogyan működik a processzor?

A processzor legfőbb feladata a különböző utasítások végrehajtása. Itt jön képbe az IPC mértékegysége is (ciklusonkénti utasítások száma), mely a processzorok bizonyos ciklusokban mért teljesítményének összehasonlítására szolgál. Számos utasítástípus létezik, a legismertebbek az AVX és AVX-512, amelyek végrehajtása során a processzor jelentős mértékben felmelegszik. Az utasítások segítségével a processzor tovább utasítja a számítógép többi alkatrészét.

Hogyan függ egymástól a processzor és a videókártya?

A processzor különösen fontos jelentőséggel bír a videókártya szempontjából. A processzor utasításokat ad a videókártyának, ezek alapján alkotja meg a videókártya a képi tartalmat. Közvetlenül azután, hogy elkészült a kép, megjelenítésre kerül a monitoron. Ebből kifolyólag elengedhetetlen, hogy mindkét komponens hasonló teljesítményű legyen, ellenkező esetben a következő modellhelyzetek állhatnak elő:

GPU Bound - a processzor erősebb, mint a videókártya

Ez az állapot akkor állhat elő, amikor a videókártya lassabban működik, mint a processzor. A processzor gyorsabban képes kiadni az utasításokat, mint ahogy azokat a videókártya végrehajtja. Ez késleltetést okoz, ilyenkor a processzor sokszor csak "pihen". A gyenge videókártya a számítógép egészére is hatással van.

CPU Bound - a processzor gyengébb, mint a videókártya

Ebben az esetben a videokártya gyorsabban dolgozza fel az utasításokat, mint amennyit a processzor képes kiadni. Előfordulhat, hogy a videókártyának nincs mit csinálnia, így nem küld képet a monitorra, ami "laggolást", azaz a kép akadozását eredményezi. Ebben a modellhelyzetben tehát a számítógép működését negatívan befolyásolja a processzor.

Ha arra a kérdésre szeretnél választ kapni, hogy milyen kombináció az ideális, akkor ki kell, hogy ábrándítsunk. Nem létezik olyan tökéletes szimbiózis, ahol a processzor pontosan ugyanannyi utasítást ad ki, mint amennyit a videókártya képes feldolgozni. Tehát a cél az, hogy ez a teljesítménykülönbség a lehető legkisebb legyen.

Gamer processzor

  • Gamerek számára a leginkább alkalmas
  • Színes választék a magok, logikai szálak és a frekvencia tekintetében
  • Több árkategória

Minden gamernek szüksége van egy olyan erős processzorra, amely képes kezelni a videókártyáját, emellett marad némi extra energiája is, például videofelvételek készítéséhez és streaminghez. A processzor helyes megválasztása elsősorban a videókártya teljesítményétől, a játék felbontásától és a számítógép által használt egyéb tevékenységek követelményeitől függ.

Előnyök és hátrányok
  • Magas frekvenciák, akár 5 GHz felett (Intel)
  • Akár 16 mag és 32 szál (AMD)
  • Széles választék, különböző árkategóriák
  • Magasabb ár (modelltől függően)
  • Nagyobb fogyasztás (modelltől függően)

Megfelelő számomra a gamer processzor?

Ha a játszás a mindened, akkor mindenképpen. Minden bizonnyal nagy teljesítményű videókártyát fogsz venni, ahhoz pedig elegendő teljesítményű gamer processzor kell.

Miben különbözik a gamer processzor a többitől?

A gamer processzor fő jellemzője a magas működési órajel, valamint a kellő számú mag és logikai szál, amelyek képesek egyszerre kiszámítani a játék fizikáját és működtetni a videókártyát. Ezzel szemben egy azonos vagy több maggal és szállal rendelkező szerver processzor frekvenciája általában alacsonyabb. A játékok gyakran nincsenek több magra és szálra optimalizálva, így sok esetben inkább a frekvencia az, ami igazán számít.

CPU overclocking

Overclocking CPU – túlhúzáshoz

  • Jó választás a túlhajtással kísérletezni vágyók számára
  • Széleskörű túlhajtási lehetőségek
  • Extrém órajel beállítására is alkalmas

Az overclocking CPU elsősorban abban különbözik a többi processzortól, hogy gyárilag fel van oldva, így extrém módszerekkel, mint például a folyékony nitrogénhűtés, akár rendkívül magas, 7 GHz körüli frekvenciákat is el lehet érni. Közönséges hűtési módszerekkel (víz és levegő) ezek a processzorok játékok futtatására is alkalmasak, mivel még a legigényesebb felhasználók elvárásainak is maradéktalanul eleget tesznek.

Előnyök és hátrányok
  • Magas frekvenciák, akár 5 GHz felett (Intel)
  • Akár 16 mag és 32 szál (AMD)
  • Széles választék, különböző árkategóriák
  • Magasabb ár (modelltől függően)
  • Nagyobb fogyasztás (modelltől függően)

Megfelelő számomra az overclocking CPU?

A túlhajtásra alkalmas processzorok tulajdonképpen a legjobbak, amit csak az igényes gamerek és hardverrajongók kívánhatnak. Ha szoktál játszani és semmiképp sem szeretnél kompromisszumokat kötni, akkor határozottan érdemes ebből a kategóriából választanod.

Szerver processzor

  • Szerverműködtetési célokra alkalmas
  • Szakembereknek szánt szegmens
  • Rendkívül széleskörű használat

Mivel professzionális célokra készül, egy szerver processzor megvásárlása egyben befektetés is, melytől elvárható a megtérülés is, ezért tanácsos az ilyen CPU-kat olyan munkafolyamatok elvégzésre használni, amelyek bevételt generálnak. Alkalmas web/szerver tárhely működtetésére, virtualizációra, de különféle pénzügyi piaci számítások elvégzésére, az orvostudomány és egyéb tudományok számára is. A szerver processzor felhasználási területe rendkívül széleskörű, az egyetlen dolog, amire nem alkalmas, az a játék.

Előnyök és hátrányok
  • Folyamatos működés - maximális megbízhatóság mellett
  • Teljesítmény-watt arány orientált
  • Széles választék - a magok és a PCIe szálak száma szerint
  • Nem alkalmas gaming célokra

Mire használható a szerver processzor?

Röviden és tömören, a szerver processzor minden olyan területen kiválóan teljesít, ahol a klasszikus processzorok már nem elegendőek. A szerver platformok általában szinte korlátlan lehetőségeket kínálnak a teljesítmény, a RAM és a lemezkapacitás tekintetében. Lehetőségek tárházát nyitja meg az eszköz bővíthetősége terén, kiváló csatlakoztathatóságot és redundanciát kínál. A szerver processzor képes együttműködni más processzorokkal, így akár két CPU-t is futtathatsz egy alaplapon.

Végső tippek a processzor kiválasztásához

Hogy még jobban megkönnyítsük számodra a megfelelő processzor kiválasztását, következzen néhány bónusz tipp:

Hogyan válasszunk processzort
  1. Légy tisztában az elvárásaiddal a processzor teljesítményét illetően.
  2. Ha az elvárásaid már kikristályosodtak, akkor azt is tudni fogod, hogy melyik szegmensből érdemes processzort választanod.
  3. Az adott szegmensen belül válaszd ki a szükséges teljesítménynek leginkább megfelelő processzort.
  4. A CPU kiválasztásakor fordíts kiemelt figyelmet a videókártya teljesítményére. Győződj meg róla, hogy az alaplap részéről rendelkezésre áll-e elegendő kapacitású tápellátás (VRM).
  5. Az olyan működési jellemzők, mint a processzorok hőmérséklete, zajszintje és energiafogyasztása, elsősorban a processzor hűtőjének típusától és teljesítményétől függ, valamint a gépházban jelenlévő légáramlástól.
  6. Amikor végül eljutsz arra a pontra, hogy sikerült kiválasztanod a processzort, ellenőrizd le a kompatibilitását az alaplappal (foglalat és lapkakészlet).
  7. Ha nem vagy 100%-ig biztos a végső döntésedben, inkább ne kockáztass, vedd fel velünk a kapcsolatot. Szakembereink állnak rendelkezésedre!

Fogalomtár - processzorok

Videókártya chip

A videokártyán található chip határozza meg a kártya grafikus teljesítményét. A memória kapacitása (GB), sebessége (Mhz) és a processzorok száma kulcsfontosságú szerepet játszik a videokártya kiválasztásában. A videókártyák jobb megismeréséhez vagy kiválasztásához javasoljuk, hogy olvasd el a videokártyák részletes leírását.

Videókártya gyártók

A mindennapi irodai tevékenységhez teljesen elegendő az integrált grafikus chip, de az igényesebb feladatokhoz egy dedikált (különálló) videokártyát ajánlunk. Az igényesebb grafikus programok és játékok problémamentes futtatásához a számítógépekbe NVIDIA és AMD videokártyákat építenek be.

Integrált videókártya

Közvetlenül a processzorba épített videókártya. Nem nyújt akkora teljesítményt, mint a dedikált videókártya. Az integrált videókártyával felszerelt laptopok akkumulátorának működési ideje hosszabb. Az ilyen típusú videókártyával ellátott számítógépek jól teljesítenek irodai munkavégzés és multimédiás felhasználás során, de nem alkalmasak erőforrás-igényesebb játékok futtatására.

Nyomtatás
P-DC1-WEB15
28 év tapasztalat az e-kereskedelemben
3 millió megrendelés évente
a vásárlók 98% visszatérő
Több infó
Felhívunk és szakértői tanácsot adunk
06-1-701-1111
Kérdés a rendeléssel kapcsolatban
Kérdés a termék(ek)kel kapcsolatban
Kérjük, add meg a telefonszámodat:
Keress minket
Az Ön adatainak védelme fontos számunkra Mi, az Alza.cz a.s., azonosítószám: 27082440, sütiket használunk a weboldal működőképességének biztosításához, és a beleegyezéseddel weboldalunk tartalmának személyre szabásához is. Az "Értem" gombra kattintva elfogadod a sütik használatát és a weboldal viselkedésével kapcsolatos adatok átadását a célzott hirdetések megjelenítésére a közösségi hálózatokon és más weboldalakon található hirdetési felületeken.
További információ Kevesebb információ