AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge (VÉLEMÉNYEK ÉS TESZTEK)

AMD Ryzen Pinnacle Ridge (ÉRTÉKELÉSEK ÉS TESZTEK) – TARTALOMJEGYZÉK

1. Az AMD Ryzen 7 és 5 Pinnacle Ridge specifikációinak és árának összehasonlítása a konkurenciával
2. Minden, amit tudni érdemes az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge-ről
3. Az AMD Pinnacle Ridge Ryzen 2 processzorok tesztje
4. Az AMD Ryzen 5 és 7 második generációjának 2D tesztjei
5. Az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge tesztjei a GeForce GTX 1080 Ti-vel 
6. Működési tulajdonságok, avagy mennyit eszik a Ryzen 2 Pinnacle Ridge
7. A Ryzen 5 2600(X) és Ryzen 7 2700(X) végső értékelése

Az AMD Ryzen 7 és 5 Pinnacle Ridge specifikációinak és árának összehasonlítása a konkurenciával

Itt alul látható az AMD Pinnacle Ridge és a konkurens Intel processzorok adatainak összehasonlító táblázata. Az rögtön látszik, hogy az AMD alacsonyabb árral támad. Mi a helyzet a teljesítménnyel? Meglátjuk a cikk következő szakaszában.

Minden, amit tudni érdemes az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge-ről

Már az első generációs AMD Ryzen processzorok megjelenésekor tudni lehetett, hogy a következőre nem kell sokat várnunk. A Zen+ processzorok, azaz az AMD Ryzen 2. generációja ugyanis egy évvel később érkezik. Sokan spekuláltak azon, hogy megéri-e várni ezekre a 12 nm-es chipekre. A Ryzen Pinnacle Ridge ugyanis nagyobb IPC teljesítményt, magasabb alap és turbo órajeleket, valamint új chipseteket és új alaplapokat is hoz magával. 

Amikor az AMD Ryzen első generációját teszteltem, azt mondtam, hogy a borokhoz hasonlóan idővel érettebbek lesznek. Ugyanez igaz az AMD Ryzen 2 processzorokra is. Ugyanakkor az AMD Ryzen 5 2600 és 2600X, valamint az AMD Ryzen 7 2700 és 2700X processzorok esetében javulásra számíthatunk ahhoz az alapvonalhoz képest is, amelyet az előző generáció határozott meg. 

Az AMD Pinnacle Ridge Ryzen 2 processzorok tesztje

A mai cikkben nem fogom kifejteni, hogy hogyan működik az AMD Ryzen. Ez megtalálható az első generációs AMD Ryzen 5 tesztjében. Azt viszont le kell fektetnünk, hogy hogyan végeztem a teszteket. A mérések, valamint az eredmények feldolgozása nem egyszerű. Először is, össze akartam vetni a hardverek árát, amely itt nem volt olyan egyszerű. Így tehát az AMD Ryzen 5 2600 és 2600X ellen az Intel Core i5 8600K-t, az AMD Ryzen 7 2700 és 2700X ellen pedig az Intel Core i7 8700K-t állítottam ki. Szóba jöhettek volna még olcsóbb Intel processzorok is, de mivel szerettem volna összehasonlítani az új AMD Ryzen 2-t az előző generáció egyes darabjaival, már nem volt lehetőségem (újra)tesztelni további modelleket. Az alábbi grafikonokon a módosítatlan (gyári beállítások), valamint a lehetséges maximális tuningolással elérhető órajelen mutatott teljesítmények egyaránt szerepelnek.

Az AMD Ryzen 5 és 7 második generációjának 2D tesztjei  

Az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge Octane 2.0 tesztje

Az Octane 2.0 17 JavaScript alapú tesztet alkalmaz, a benchmark a processzor modern webes környezetben mutatott teljesítményét hivatott lemérni. A jobb IPC teljesítményt, magasabb magi órajeleket, valamint hatékonyabb memóriavezérlést mutatja meg. Ebben az esetben a legújabb Intel Coffee Lake architektúrás processzorok győztek az AMD Ryzen 2-vel szemben.

Az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge JetStream tesztje 

A második teszt, a JetStream is a processzor webes teljesítményét méri, ismét JavaScript alapú mérésekkel. Ez a benchmark több kisebb teszt kombinációja, amelyek a szintetikus teljesítményt, és a valós, normál felhasználás melletti működési környezetet is szimulálják. A teszt eredménye az összes részteszt eredményének mértani közepe. Amint az a grafikonon is látható, az AMD Ryzen 7 és AMD Ryzen 5 második generációs processzorai lemaradtak a legújabb Intel Coffee Lake-ekkel szemben, hála a modernebb architektúrának.

Az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge hat- és nyolcmagos teljesítményének tesztje Kraken-ben

A harmadik benchmark a Kraken. Ez ismét egy JavaScript alapú teszt, amely az egyes műveletek sebességét méri. Az eredményeknek itt is a mértani közepét nézzük. Ez esetben a kevesebb ezredmásodperc a jobb érték a grafikonon. Mindhárom teszt képet ad a klasszikus feladatokról, amelyek a használat során előfordulhatnak. Ugyan úgy tűnhet, hogy kifejezetten Intel-barát benchmarkokat válogattam össze, ezeket a teszteket mindig elvégzem, és ez esetben éppen az Intel Coffee Lake processzorok technológiai előnyeit mutatták meg. Nézzük, melyik processzor mutat több nyers erőt. 

Az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge 2600(X) és 2700(X) a Cinebench R15-ben

Amint az köztudott, a Cinebench-ben az AMD Ryzen kifejezetten sikeres, de az Intel Coffee Lake magasabb műveleti sebessége is közismert. Az AMD Ryzen teljesítménye nem éppen szerény itt, és ehhez csak minimális RAM túlhúzásra van szükség, A CCX modulok közötti gyorsabb kommunikáció miatt, mivel az általuk használt Infinity Fabric maximum olyan gyors, mint a munkamemória.

Amint azt már megszokhattuk, a Cinebench és a Geekbench is biztosít ún. Singlethread teszteket, amelynél csak egy műveleti szálat használnak ki. Még mindig találkozhatunk egy sor (elsősorban régebbi) alkalmazással, amelyek nem tudják kihasználni a többszálas munkavégzés előnyeit, így ezek a teszteredmények is igen fontosak.

Az AMD Ryzen 2600(X) és 2700(X) GeekBench 4 tesztje

A Geekbench tesztmódszerei változtak a legújabb, 4. verzióban, így a korábbi eredményeket is felül kellett vizsgálnom. Ezek ismét olyan tesztek, amelyekkel a számítógéppel végzett munka során találkozhatunk. A túlhúzott AMD Ryzen 7 nem teljesít rosszul. Ugyanakkor nem képes utolérni egy eléggé átlagos mértékben tuningolt Intel i7 8700K-t. Annak ellenére, hogy azok a processzorok kettővel több maggal, azaz néggyel több szállal dolgoznak.

Amennyiben előre lehet tudni, hogy elsősorban egyszálas feladatokat fog kapni a gépünk, úgy jobban járunk az Intel legújabb generációjával, legyen az egy Intel Core i5, vagy akár egy feloldott szorzójú i7.

Az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge WinRAR tesztje

Klasszikus, amellyel nap mint nap találkozunk. A WinRAR. Egyszerű példa – van egy csomó fotónk a nyaralásról, amelyeknek le szeretnénk csökkenteni a méretét, és egyetlen fájlban menteni felhőbe, vagy NAS tárhelyre. Ugyan a teljesítmény kötődik a magok számához, az igazi meghatározó tényezők az IPC és az órajel. Itt nincs sok magyaráznivaló. Az AMD Pinnacle Ridge láthatóan lemarad a konkurens Intel CPU-k mögött.

Az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge és a HWBOT H265

HWBOT H265 egy cseh benchmark a Havli tuningműhelyéből. A teszt a H265 kodek videókódolási sebességét méri. Egyre elterjedtebb, mivel a H265-tel kódolt videók sokkal masszívabbak, mint a H264-esek. A 4K videók elterjedésével pedig a H265 létszükséglet lett. Gyakran hallom, hogy az AMD Ryzen jobb videós feladatokra. Nos, mindenki döntse el maga.

AMD Ryzen 5 2600(X) és Ryzen 7 2700(X) az MS Excel 2016 Data Crunch-ban

Ez alkalommal a processzor tesztelési módszerekhez hozzápakoltam az Excel nagy mennyiségű adatokkal végzett tesztjét is. Amint az kiderült, az ár/teljesítmény aránya a túlhúzott AMD Ryzen 7-nek egyáltalán nem rossz. Az első generációs AMD Ryzen 7 1700X, és az új, 2. generációs AMD Ryzen 7 2700X között érdekes ugrás figyelhető meg.

Az AMD Ryzen 7 2700(X) és a Ryzen 5 2600(X) az Ashes of Singularity: Escalation CPU tesztjében

Az ún. 2D tesztek végére érünk, és belekóstolunk a 3D játékos környezetbe egy kicsit. Az Ashes of Singularity: Escalation valós idejű stratégiai játék, amelynek CPU tesztje azt méri, hogy a processzor hány objektumot tud egy jelenetben egyszerre megjeleníteni, az eredményt képkocka/másodpercben (FPS) kapjuk meg. 

Az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge tesztjei a GeForce GTX 1080 Ti-vel 

Még a teszt elején leszögezném, hogy a játékos tesztek is szintetikus tesztek egy bizonyos pontig. Miért? Egy olyan erős kártya mellé, amilyen az NVIDIA GeForce GTX 1080 Ti, nem optimális választás egy olyan olcsó processzor, mint az AMD Ryzen 5 2600. Valószínűleg jobb párja egy Intel Coffee Lake i7-8700K, amely még az én kupaktalanított verziómban is teljesen garanciális, és garantált órajelet hoz. A második dolog, hogy ugyan Full HD-ben (1920 × 1080) mutatott teljesítmény szerepel az eredményekben, a GTX 1080 Ti elég erős az UHD (3840 × 2160) felbontáshoz is. Viszont több, mint valószínű, hogy sokaknak még az 1080p-s megjelenítés az adott, vagy a büzdsé, vagy a programok korlátai miatt. Ezek, a nem GPU-kötött (azaz nem a videokártya teljesítményétől függő) tesztek mutatják meg igazán a rivális processzorok valódi erejét játékkörnyezetben.

Melyik játékokat teszteltük?  

• Ashes of the Singularity: Escalation
• Fallout 4
• Witcher 3
• Rise of the Tomb Raider
• Far Cry 5
• Assassin´s Creed: Origins

Tesztmódszerek, avagy hogyan mérjünk játékokban

Ahhoz, hogy objektív és pontos eredmények szülessenek, szigorúan meghatározott mérési módszereket kell követnünk. Ha több processzort tesztelünk játékokban, akkor minden platform esetében olyan környezetet és körülményeket kell kialakítanunk, hogy az a lehető leginkább fair legyen. Tehát akár Intel, akár AMD platformot, azaz AMD Ryzen 5 2600-at, vagy 2600X-et, illetve nyolcmagos AMD Ryzen 7 2700-at, vagy 2700X-et, vagy akár az Intel Core i5 8600K-t, vagy Intel Core i7 8700K-t teszteljük, a hardver oldalon az egyes processzorok és alaplapok mellé a lehető legtöbb azonos alkatrészt kell vbeépítenünk. Azaz ugyanazt a videokártyát, SSD meghajtót, és lehetőség szerint ugyanazt a munkamemóriát kell bepakolnunk a gépbe. A szoftvereknél fontos, hogy ugyanazt az operációs rendszert használjuk, azonos frissítésekkel, lehetőleg egy előzőleg formázott meghajtóra újonnan telepítve, azonos verziójú videokártya driverekkel ellátva. Néhány egyéb apróságtól eltekintve a következő legfontosabb dolog, hogy hogyan mérünk a játékokban. 

A játékokat a Fraps segítségével vizsgáljuk, úgynevezett frametime méréssel, azaz azt nézzük, hogy a videokártya mennyi idő alatt jeleníti meg az egymás után következő képkockákat. Az MSI Afterburner-rel számos egyéb értéket is rögzítünk, például a videokártya-használatot, processzor-használatot, hőmérsékletet, órajeleket. Végül pedig összegezzük a két program által naplózott adatokat, és készen is állunk az értékelés megalkotására. Az egész folyamat legfontosabb része, hogy a játékokon belül is azonos körülmények között mérjünk. Ehhez egy megfelelő, reprodukálható jelenetet kell választanunk, hogy mindig azonos eredményeket kaphassunk azonos körülmények között. Ha nagyon változó jelenetekben mérünk, akkor nem megyünk semmire az eredményekkel. Éppen ezért például nem tudunk multiplayerben tesztelni. Ha kiválasztottuk a jelenetet, meg kell tudnunk, hogy az pontosan milyen hosszú, hogy tartani tudjuk az időkeretet. A legtöbb jelenetet többször kell lefuttatnunk, mert az elsőnél még esetleg zajlik a betöltés. Emiatt általában a második, vagy harmadik futás során mérünk.

Kissé paradox helyzetben vagyunk mostanság. A videokártyák teljesítménye olyan nagy, hogy még a legerősebb processzorok is visszafogják a GPU-t Full HD felbontás mellett. Annyira viszont nem nagy a teljesítményük, hogy a legmagasabb részletességen UHD-ben is simán fusson minden. Ugyanakkor az is igaz, hogy minél nagyobb a felbontás, az annál kevésbé a processzort terheli. Azaz röviden: a közeljövőben egy erős videokártyával és egy olcsóbb, kevésbé hatékony processzorral is simán menni fog a 4K felbontás. Mivel pedig a processzorok teljesítménye 3840 × 2160-ban megjelenített játékokban már nem, vagy alig meghatározó, ezért csak az 1920 × 1080-at és a 2560 × 1440-et hasonlítjuk össze, ahol a processzorok hozzájárulása még látszik.

Az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge az Ashes of Singularity: Escalation-ben

Az Ashes of Singularity: Escalation az egyik leginkább processzorigényes játék, még a valós idejű stratégiai játékok között is. Az egyik első játék, amely rendelkezik natív DirectX 12 támogatással. Az AMD partnere, a játék a Gaming Evolved program része. Az Oxide Games készítette játék a Nitrous Engine-re épült. Általában nem  FRAPS-ben szokás méréseket végezni rajta, mivel egy beépített, 180s benchmarkkal rendelkezik, amely saját képkockaszám naplót készít.  

Ashes of Singularity: Escalation

Felbontás: 1920 × 1080Felbontás: 2560 × 1440

A Fallout 4 a legendás, posztapokaliptikus kult-RPG folytatása. A játékot a Bethesda készítette, és a Creation Engine az alapja, amelyet a The Elder Scrolls V: Skyrim-ből már jól ismerünk. Ugyan már - finoman fogalmazva is - koros engine, a játék még mindig nagyon népszerű, és világszerte sokan játszanak vele. Jelenleg nincs más modern játék, amelynek CPU és DRAM használatát úgy ismernénk, mint a Fallout 4-ét. A játékot Fraps-ban mértem, 80 másodpercig, egy Boston Commons-nak nevezett játékbeli helyszínen, amelyet a processzorteszthez választottam. Mivel valószínű, hogy a Fallout következő része is ezzel az engine-nel készül majd, ezért ezt a gyöngyszemet a tesztmódszerek között tartjuk. A játék Ultra beállítási preset-en volt.

Fallout 4

Felbontás: 1920 × 1080Felbontás: 2560 × 1440

A Fallout 4 a szívem csücske. Gamer és hardver tesztelő szemszögből is. Ebben a játékban figyelhető meg legjobban a memória teljesítménye, és ezzel összefüggésben a processzormagok órajelei is. Azt azonban érdemes megjegyeznünk, hogy a GTX 1080 Ti-vel kombinálva bármelyik processzorral tökéletesen fog futni. A játék ún. FPS alapú, azaz 60 FPS felett természetellenesen kezd el viselkedni. Emiatt ez egy kicsit szintetikus teszt is.

Az AMD Ryzen 5 2600(X) és Ryzen 7 2700(X) a The Witcher 3: Wild Hunt-ban

A The Witcher 3: Wild Hunt az Andrzej Sapkowski könyvei alapján készült ikonikus RPG sorozat harmadik része. A játékot a CD Projekt RED stúdió készítette, és a RED motorra épül. Ezen felül az NVIDIA The Way It's Meant to be Played programjának, és a GameWorks könyvtáraiban is megtalálható. A játék jelenetei eléggé erőforrásigényesek tudnak lenni, ezért a CPU teszthez egy 80 másodperces körutat választottam Novigrad városában. A Witcher jelen részéhez már nem várható több kiegészítő, de a játék még mindig nagyon népszerű. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a Netflix is felfigyelt rá, és sorozatot készít belőle. Szóval egyáltalán nem kizárt, hogy még sokan játszani szeretnének vele.

The Witcher 3

Felbontás: 1920 × 1080Felbontás: 2560 × 1440

A Witcher lassan régi játék lesz, mivel több DLC nem is várható hozzá, így lehet, hogy hamarosan kiveszem a tesztek közül. Egyelőre azonban Geralt remekül bírja a processzorok teljesítményének tesztelését, ez az 1080p-s eredményeken ezt láthatjuk is. 

Az AMD Ryzen 5 2600(X) és Ryzen 7 2700(X) a Rise of the Tomb Raider-ben

A Rise of the Tomb Raider a legendás régésznő, Lara Croft legújabb kalandja. A játék a Crystal Dynamics kezei alól került ki, alapja a Horizon engine. A Tomb Raider az NVIDIA The Way It's Meant to be Played programjában szerepel, és teljes DirectX 12 támogatással rendelkezik. A processzor mérésére ismét más helyet kellett találnom, mint amit a videokártyánál használnék. A Geothermal Valley nevű hely komolyan terheli a procit, ha valahol a processzor visszafoghatja a videokártyát, akkor az itt lesz. A képkockaidő-mérés 100 másodperces volt, Ultra részletességen, mindkét felbontásban SMAA élsimítás mellett.

Rise of the Tomb Raider

Felbontás: 1920 × 1080Felbontás: 2560 × 1440

Úgy tűnik, hogy Lara értékeli a jó munkaerőt, így a többmagos, többszálas munkában erős processzorok teljesítenek jobban nála. Azért arra, hogy a legerősebb videokártyákat „etetni“  tudjuk - például az ASUS  GTX 1080 Ti Poseidon-t - az Intel Core i7-8700k a legalkalmasabb.

Az AMD Ryzen 5 2600(X) és Ryzen 7 2700(X) a Far Cry 5-ben

A Far Cry 5 a jól ismert akciósorozat vadiúj darabja. Ez az abszolút őrületes akciójáték az amerikai Montana egy zárt völgyében játszódik, és az Ubisoft Montreal készítette, kiadója pedig nem más, mint az Ubisoft. Ugyan ez már az 5. rész, még mindig a jó öreg Dunia Engine dolgozik alatta, amelyre az előző részeket is felépítették. A hardveres teljesítményt egy beépített, 57 másodperces benchmarkban mértem, az egész teszt a legmagasabb részletességen, TAA élsimítással fut.

Far Cry 5

Felbontás: 1920 × 1080Felbontás: 2560 × 1440

Az AMD Ryzen 2 Pinnacle Ridge 2600(X) és 2700(X) az Assasin's Creed: Origins-ben

Az Assassin's Creed: Origins egy akció-kalandjáték, és az Assassin's Creed sorozat tizedik darabja. Helyszíne az ókori Egyiptom. Az AC: O az AnvilNext 2.0 játékmotorral készült az Ubisoft Montreal műhelyében, és  2017 októberében jelent meg az Ubisoft forgalmazásában. A képkockaszám és -idő méréseket egy beépített benchmarkkal és FRAPS-szel mértem 121 másodpercig. A teszt jelenet végignézhető a mellékelt videón, a játék grafikus részletességi beállításai pedig a mellékelt képeken tekinthetők meg.

Működési tulajdonságok, avagy mennyit eszik a Ryzen 2 Pinnacle Ridge

A következő tesztekben a processzorokat alapjáraton, azaz bármilyen terhelés nélkül, és PRIME 95-ben végzett "munka" közben hasonlítottam össze, utóbbi az egyik legrosszabb használati forgatókönyv. A kapott hőmérsékleti és fogyasztási adatok elsősorban csak arányokat mutatnak, otthoni használat mellett mások teljesen más eredményeket mérhetnek. A fogyasztást egy ún. fali wattméterrel mértem, azaz abba az aljzatba volt csatlakoztatva, ahová normálisan a tápkábelt dugnánk.

A Ryzen 5 2600(X) és Ryzen 7 2700(X) processzorok fogyasztása

Alapjárat az az állapot, amikor a számítógépünk nem végez munkát. Ez általában az a pillanat, amikor az operációs rendszer betöltött, az asztalt nézzük, és nem futtatunk semmit azon felül, ami a gép bekapcsolásakor automatikusan elindult. Meg kell jegyeznünk, hogy a rendszer fogyasztása kicsivel magasabb, mint lehetne, mivel "nagy teljesítmény" energiagazdálkodási módban volt, hogy a rendszer válaszidejét csökkentsem.

A terhelés alatti fogyasztás már sokkal érdekesebb. Bizonyára feltűnt, hogy az AMD Ryzen 7 2700 jelentősen kevesebbet fogyaszt, mint a többi processzor. Ez azért lehetséges, mert az alatt a terhelés alatt, amit a PRIME 95 jelentett, ez a modell csak 3600 MHz-en ketyegett. Ez lehetővé tette, hogy nagyon alacsonyan tartsa a szükséges feszültséget, így csökkentve a fogyasztást maximális terhelés mellett.

Mi a helyzet a Ryzen 5 2600(X) és Ryzen 7 2700(X) hőmérsékletével?

Mivel másokkal ellentétben nekem nem álltak rendelkezésemre azok a hűtők, amelyek az AMD Ryzen 2 modellekhez készültek, ezért minden processzor tesztjéhez az AiO NZXT Kraken X62 hűtőt használtam. Ennek megfelelően a hőmérsékleti adatok nem relevánsak. Anélkül, hogy kupaktalanítottam volna őket, az AMD Ryzen 2. generációjának a működése alapján sejtem, hogy mind a négy modell esetében az IHS-t ráforrasztották a processzorok CCX moduljaira. A korrektség jegyében megjegyzem, hogy valószínűleg indiumot használtak itt. Ez a módszer biztosítja a hatékony hőátadást, de nem mindig engedi meg a processzor. Éppen ezért találjuk az Intel jelenlegi processzoraiban a klasszikus hővezető pasztát, és ezért kell kupaktalanítani őket a maximális teljesítmény elérése érdekében. Forrasztóónt például nem is alkalmaztak az AMD Raven Ridge APU-kban.

Az AMD Ryzen 5 2600(X) és Ryzen 7 2700(X) végső értékelése

Az utóbbi néhány év processzorok terén unalmas volt. Semmi lelkesítő nem történt, amíg az AMD Ryzen 1. generációja meg nem jelent, azóta viszont elkezdődött a "processzorláz". Ez számunkra csak jó, mert a gyártók érzik a konkurencia szorítását, és megpróbálják lehagyni egymást. Ha összevetjük az AMD Ryzen processzorok első generációját a ma tesztelt Pinnacle Bridge-ekkel, akkor az AMD jó benyomást kelt, úgy tűnik, hogy haladnak valamerre. Természetesen azt feltételezhetem, hogy a mai tesztek során mért teljesítményadatok nem a véglegesek. Pár, vagy akár egy tucat százalék plusz várható az új AMD Ryzen-ektől, ha az alaplapok BIOS-át, és az operációs rendszereket is optimalizálják hozzájuk.

Haz a kérdés, hogy mennyire éri meg az AMD Ryzen előző generációjáról váltani, akkor a válasz az, hogy attól függ, mennyire használjuk ki azt a processzort. Mivel az AMD Ryzen 2. generációja visszafelé kompatibilis a régebbi chipsetekkel, amelyek az 1. generációval jöttek ki, egy csere jó ötlet lehet. Azt kell mindig szem előtt tartanunk, hogy mire akarjuk használni a processzort. Ha játékokkal és programozással foglalkozunk, illetve Full HD-ban dolgozunk, akkor a videokártyán (annak erején) múlik a dolog. Amennyiben a legerősebbre vágyunk, úgy az Intel Coffee Lake i7 8700K a legjobb választás. Főleg az OC PRETESTED DELID (tuning, kupaktalanított, tesztelt) verziók, amelyeket a jelenleg elérhető legjobb gamer processzoroknak tartok. Végül, ne felejtkezzünk el a közelgő Intel platformfrissítésekről sem. Az új Intel Optane Memory driverektől már csak egy sarokra vagyunk, ezek pedig a merevlemezeket a nagyon gyors SSD-k sebességére gyorsíthatják majd. Ez hatalmas előnyhöz juttathatja az Intel-t, mivel a technológia kizárólag az Intel processzorok számára lesz elérhető.

Ryzen 2 Pinnacle Ridge

Processzorok

A mainstream processzorok fejlesztése terén mutatott előrelépésekért, amelyeknek köszönhetően könnyedén képesek betölteni egy középméretű PC szívének funkcióját,

az AMD Ryzen 5 2600(X)-nek és a Ryzen 7 2700(X)-nek adományozom második legmagasabb

kitüntetésünket, az ezüst Alzák-ot.

Előnyök

• Feloldott szorzó minden modellen
• Akár 4 200 MHz az összes magon 
• Visszafelé kompatibilis a korábbi alaplapokkal
• Jó ár, ideális olcsóbb CPU megoldás
• Csökkent a különbség a default és az OC teljesítmény között

Hátrányok

• Drágább és erősebb munkamemóriát igényel
• Tuningolni kell a maximális teljesítménykihasználás érdekében 

Michal Mikle

Overclocker, bányász, blockchain-, kriptovaluta- és decentralista mániás vagyok. A számítógépes hardvernél a kihasználatlan teljesítmény nem hagy hidegen, nálam a folyékony nitrogén vagy más extrém hűtési mód sem tabu. Megalapítottam a delid.cz-t, az Intel processszorok optimalizálását célul kitűző szolgáltatást, előadásokat tartok a minigról és igyekszem aktívan részt venni a digitális világ valamennyi innovációjában.

Tavaly márciusban az utóbbi évek legfontosabb AMD termékei jelentek meg – az AMD Ryzen 7 asztali processzorok, amelyek a gyártó visszatérését jelentették a felső kategóriába. Az ezt követő hónapokban az olcsóbb AMD Ryzen 5 és AMD Ryzen 3 processzorok is megérkeztek. 2018-ban valami hasonlóra számítunk az AMD Ryzen második generációjánál is, amelyet a Pinnacle Ridge kódnévvel látták el. Milyen alapvető újdonságokat tartogat az AMD? Vajon az új CPU-k is ráillenek a régebbi, AM4 foglalatos alaplapokra?

Az AMD Ryzen 2000 Pinnacle Ridge hatékonyabb és olcsóbb lesz

Az AMD Ryzen második generációja, a 2000-es széria, amely a Pinnacle Ridge kódnév alatt jelenik meg, a tavalyi elődjeinek nyomdokain halad. Ismét 8 magos, 6 magos és 4 magos modellekre számíthatunk, amelyeket tuningolásra nyitva hagynak. Az első spekulációk szerint az összes processzor órajele magasabb lesz. Hogyan lehetséges ez?

Az AMD a Pinnacle Ridge esetében egy modernebb, 12 nm-es gyártástechnológiát alkalmazott (14 nm-es volt az első Ryzen generációnál), valamint némileg fejlettebb AMD Zen+ magokat. Ennek köszönhetően az órajelet még magasabbra lehet feltornázni (Boost módban akár 4000 MHz), miközben a fogyasztás csökken. Ez utóbbi örömteli tulajdonság, főleg irodai gépek esetében, ahol a gazdaságos üzemeltetés kiemelt fontosságú.

Az AMD Ryzen második generációjából először 2018 februárjában kaptunk ízelítőt az AMD Raven Ridge APU-k képében. Ezek a processzorok olyan értelemben különlegesek, hogy a CPU mellett egy elég erős AMD Vega grafikus chipet is tartalmaznak. Ez mostanában különösen hasznos lehet, mivel a dedikált videokártyák viszonylag drágák a kriptovaluta bányászat miatt.

Az AMD Ryzen 2000 Pinnacle Ridge processzorok áttekintése

Az AMD igen taktikusan jelenteti meg az új termékeit, először a legerősebb processzorokat tolja ki a piacra, majd később a gyengébbeket. Van azonban egy figyelmet érdemlő megjegyzésünk. Az AMD Ryzen 2000 Pinnacle Ridge-ek valószínűleg lenyomják a Ryzen 1000 Summit Ridge CPU-k árát.

Vajon az AMD Ryzen Pinnacle Ridge is az AM4 foglalatot használja majd?

Az AMD az AMD Ryzen processzorok első generációja az AM4 foglalatot használja. Örömmel jelenthetjük, hogy ugyanez lesz a helyzet az új AMD Ryzen 2000 Pinnacle Ridge széria esetében is. Ez további alapot adhat azoknak a találgatásoknak is, hogy az AMD az AM4 foglalatot tervezi használni még 2020-ig.

Természetesen egy régi alaplapba nem tudunk új processzort rakni egy BIOS frissítés nélkül. Ezt magunk is megtehetjük, de egy kompatibilis processzorral is rendelkeznünk kell. Szóval ha az AMD Ryzen 5 1600-ról szeretnénk egy új generációs Pinnacle Ridge-re váltani, először a BIOS-t kell rá felkészítenünk.

Az új AMD X470 chipset

A közelgő AMD Ryzen Pinnacle Ridge processzorgeneráció új chipsetet is érdeme. Az X370 után megérkezik az AMD X470 is. Mik lesznek a legfontosabb újdonságok?

• Hivatalos támogatás DDR4 munkamemóriák számára, 2 933 MHz-es frekvenciáig
• Precision Boost 2.0 és XFR 2.0 technológiák
• PCIe 3.0 sávok
• Alacsonyabb chipset fogyasztás - 2 W körül

Később az olcsóbb B450 chipset is elérhető lesz, amely a korábbi B350-et és A320-at váltja majd.

Mi várható az AMD-től 2018-ban?

A 2018-as év mérföldkő lehet az AMD számára. Az AMD Ryzen Mobile processzoros notebookok sorra jönnek ki, és februárban megjelentek az AMD Raven Ridge APU-k, integrált videochippel, amelyek egy sor játékot Full HD-ban képesek kezelni. Ezen felül az AMD Ryzen második generációja, a Pinnacle Ridge processzorok is érkeznek, amelyeket nem hivatalos források szerint az AMD Ryzen PRO Mobile profi gamer notebookok követnek. Nyár vége felé pedig az AMD Ryzen Threadripper második generációja várható. És mi a helyzet az Intel-el? Jelenleg kissé helyben topognak, és próbálják megoldani a Meltdown és Spectre felfedezésével megtalált hibákat.

Az AMD Ryzen Pinnacle Ridge processzorok hivatalos megjelenése április 19. Tavalyhoz hasonlóan, most is a nyolcmagos csúcsmodellek jönnek ki elsőként. Alapos tesztjük hamarosan érkezik, Michal Mikle fogja elvégezni őket.