Aktualizálva: • Szerző: Jan Vavřík
Van saját mobiltelefonja gyermekednek, vagy kölcsönadod neki a sajátodat? Elég gyakran használja? Akkor olvasd el ezt a cikket! Lehet, hogy a jövőben gyermeked nomofóbiájával - a nikotin- vagy alkoholfüggőséghez hasonlítható mobiltelefon-függőséggel - kell szembenézned. A telefon hasznos eszközöket biztosít gyermeked számára a tanuláshoz, de túlzott használata jelentős kockázatokat rejt magában. Emellett a gyerekek megtapasztalhatják az internetes zaklatás kellemetlen élményét, vagy akár nem megfelelő tartalmakra is bukkanhatnak. Megelőzhető ez egyáltalán? Ebben a cikkben megpróbáljuk felvázolni a választ.
Azokban az időkben, amikor a telefonok legfeljebb telefonfülkék formájában léteztek, nem kellett ilyen típusú függőségekkel foglalkoznunk. Az okostelefonok azonban gyorsan olyan nagymértékben elterjedtek, hogy életünk szerves részévé váltak. Használjuk őket a boltokban való fizetésnél, kedvezménykártyák tárolására, parkolási díjak kezelésére, vásárlásra, utazásokon való navigálásra, hírek olvasására, fényképezésre, sőt, elalvás előtt is a telefont bújjuk.
Ez a mindennapi társ valójában egy nagyon jó szolga, de gonosz úrrá is válhat. Különösen gyermekeink kezében.
Egy kisgyerek állandóan a szüleit figyeli. Ők a példaképek, akikre felnéz. Ha a szülő mindenhová a telefonjával jár, még a vécére vagy a zuhanyzóba is, állandóan a füléhez tartja a telefont, vagy az idő nagy részében azt görgeti, a gyermek ezt kezdi normálisnak tekinteni. Tehát mindenképpen nagyon óvatosnak kell lennünk a gyereknevelésben, hiszen csemetéink minket utánoznak.
Nyáron Görögországban nyaraltam, és ami megragadt bennem, az nem csak a kellemes időjárás, a barátságos emberek, a kiváló ételek, hanem a kisgyermekes fiatal családok is az étkezőben. A szülők többnyire a gyerekek elé támasztották a mobiltelefonokat és elindították a YouTube-ot, csak hogy a gyerek nyugodtan, kiabálás nélkül egyen. Normális ez? Hogyan lehetne ezt elkerülni?
Azt is mondhatnánk, hogy a mai gyerekek tulajdonképpen mobiltelefonnal a kezükben születnek. Sok szakértő eltérően vélekedik arról, hogy mikor kéne megvenni az első mobiltelefont a gyereknek.
Ha ezeket a mondatokat hallod, hidd el, hogy a folyamatot nem tudod megállítani. Az az idő, amikor a gyerek egy tablettel is beérte, menthetetlenül elmúlt, ezután tényleg szükség lesz egy mobiltelefonra.
Ha gyermeked két-három éves, ne is gondolj arra, hogy mobiltelefont szerezz be. A gyerekek ebben a korban tanulják a világot, minden tapasztalás a körülöttük lévő emberekkel való kapcsolat során történik, így ha egy képernyő elé ülteted őket, logikus, hogy megszakad minden kapcsolat. Vannak esetek, amikor a gyerekek ekkor nehezebben beszélnek, nem tudják felismerni mások érzelmeit. A gyermek agyának ebben az időszakban szüksége van az anyával való kapcsolatra. Ez ebben az időszakban kiemelkedő fontosságú.
Ötéves korukra a gyerekek látókörét a család határain túlra kezdik kiterjeszteni, az óvodában más kortársakkal ismerkednek. Ha a gyerek ebben az időszakban kerül kapcsolatba a mobiltechnológiával, a korrekcióban a legfontosabb szerepet ismét a szülők játsszák, akiknek egyértelműen meg kell tudniuk határozni, hogy mely műsorok a megfelelőek gyermekük számára. A gyerekeknek a mobiltelefon használata közben a szülő közelében kell lenniük, akinek világosan el kell magyaráznia néhány dolgot. Ugyanakkor fontosnak tartom hozzátenni, hogy a gyerekek még ebben a korban sem túl érettek a technológiához. A szülő szerepe a helyreigazításban ilyenkor pótolhatatlan.
Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy az életkor, amelyben a gyerekek először kapnak mobiltelefont a kézbe, folyamatosan csökken. Néhány évvel ezelőtt ez az ötödik osztályban történt meg, ma már többnyire a második-harmadik osztályban. Ez általában egy teljes értékű okostelefon, bár gyakran használt készülék landol náluk. A szülők jutalomként mobiltelefont adnak a gyerekeknek, de nem szabad elfelejteni, hogy ők határozzák meg a telefon használatának szabályait.
Bill Gates, a Microsoft alapítója és Steve Jobs, az Apple társalapítója voltak azok, akik saját családjukban szigorú szabályokat állítottak fel a digitális technológiák használatával kapcsolatban. Ha azt hiszed, hogy például Jobséknál minden szobában a falon egy iPad, minden sarokban egy iPhone volt, akkor nagyon messze jársz az igazságtól. Köztudott, hogy Steve Jobs nem engedélyezte az iPadet a gyerekeinek. Bill Gates sem vette meg a gyerekeinek az első mobiltelefont, amíg azok be nem töltötték a 14. életévüket.
Ismét a szülő az, aki meghatározza a mobiltelefon-használat szabályait. A szülőknek elég jó és baráti kapcsolatban kell lenniük a gyermekükkel ahhoz, hogy tudják, mit csinálnak a gyerekeik a mobiltelefonjukon, laptopjukon vagy tabletjükön. És nekik kell elmagyarázniuk a technológia használatának lehetséges kockázatait is.
A gyerekek szervezete még fejlődik, ezért ebben az időszakban nem a képernyők bámulása kell hogy legyen a legfontosabb és legfőbb szórakozás a számukra. Így nem marad elég idő a családra, a játékra vagy a társaikkal való együttlétre. A gyerekek hiányt szenvedhetnek a mozgásból vagy az alvásból is, ami ebben az időszakban nagyon fontos. Ebből aztán elhízás, figyelemzavar vagy agresszió alakulhat ki. Itt ugyanaz a szabály érvényes, mint az édességfogyasztásnál - minél több édességet fogyaszt a gyerek, annál kevesebb répa vagy alma fér belé.
Az internetes zaklatás céljai tulajdonképpen azonosak az általánosan ismert zaklatással, de sokkal alattomosabb, mivel a támadó gyakran névtelenül cselekszik. Gyakran fiktív álnév alatt lépnek fel, célzottan hamis e-mail fiókokat vagy közösségimédia-profilokat hozva létre. A fizikai zaklatással ellentétben itt nem a támadó fizikai ereje a fontos, hanem a képességei az információs technológiák világában.
Ugyanakkor az internetes zaklatás időpontját nem lehet pontosan megbecsülni. A „hagyományos” zaklatás esetében tudjuk, hogy a támadásra például a nagyszünetben, ebéd közben, iskola után stb. kerülhet sor. Az internetes zaklatás esetében a támadás gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet, akár hajnali fél négykor is. Ráadásul a támadót a közösségi médiában széles közönség segíti, ami nagy és mély hatást gyakorolhat az áldozatra.
A zaklatás áldozata gyakran nem tudja, hogy ki bántja őt (ez akár a legjobb barátja is lehet). A zaklatás akár egyszerre több támadótól is származhat. Az internetezők nagy száma még jobban megalázhatja az áldozatot, ráadásul a történet önálló életre is kelhet az interneten. A nyomás mindig intenzívebb, nincs szünet és esély a lélegzetvételre.
Nemrég olvastam egy érdekes cikket, amelyben egy meg nem nevezett személy által végzett kutatás kimutatta, hogy több mint 170 000 gyermek tanúsít kockázatos online viselkedést. Ugyanakkor tíz gyerekből négy, ami nagyon magas szám, bevallja, hogy van olyan „online barátja” az interneten, akit fizikailag soha életében nem látott.
Gyakran előfordul, hogy a tizenévesek olyan valakivel írnak, aki az online világban közel áll hozzájuk a kifejezésmódjukat, stílusukat tekintve. Ez az a terület, ahol a ragadozók nagyon találékonyak. Le tudják magukat hozni a gyerekek „szintjére”, így a gyerek úgy érzi, hogy valóban egy kortársával ír. A ragadozó fokozatosan bizalmat épít ki a gyerekkel, az online kapcsolat akár több hónapos is lehet. Ezt követően nagyon gyakran érzékeny, intim fotókat vagy videókat csal ki az áldozattól, esetleg még zsarol is vele. Az esetek gyakran tragikusan végződnek.
Azon tűnődöm, hogy van-e valamiféle egységes, univerzális tanács. Ellenőrizzük-e gyerekeink telefonját, számítógépét vagy tabletjét? Bizonyos esetekben sajnos szükséges - például, ha azt gyanítjuk, hogy valaki bűncselekményt követ el gyermekünk ellen. Ilyenkor nagyon jól jön, ha baráti kapcsolatot ápolunk a gyermekünkkel, így ő is hamarabb fordul hozzánk, ha veszélyben érzi magát.
Ha arra gyanakszol, hogy valami nincs rendben gyermeked internethasználatával, figyelj arra, hogy megváltoztatja-e a számítógépen, mobiltelefonon vagy táblagépen kialakult szokásait. Gyakrabban használja-e, vagy teljesen minimalizálja a használatát. Ha üzenetet kap, nyugtalan, dühös, vagy agresszív lesz-e. Ugyanakkor kétségbeesetté és síróssá is válhat.
A gyermek viselkedése és iskolai érdemjegyei gyorsan romolhatnak, akár durvábban is viselkedhet az osztálytársaival, veled vagy a tanárokkal szemben. A gyermek zavarttá, agresszívvá, kevésbé koncentrálttá válhat. Megfigyelheted az étellel való kapcsolatát is, a dolgok sokszor étvágytalansághoz, álmatlansághoz, rémálmokhoz vagy ijedtséghez vezethetnek.
Komolyabb jelei a problémának, ha megnövekszik a kifogások száma, hogy miért nem tud ma iskolába menni - különböző fejfájások, gyomorfájás stb. Vagy attól fél, hogy az iskolában találkozik az agresszorral, vagy akár a függőség első jelei is mutatkozhatnak - a félelem attól, hogy hosszú időre számítógép vagy mobiltelefon nélkül marad.
Az Apple egy érdekes technológiával rendelkezik, ami a saját ökoszisztémájának a része. A családi megosztás egy olyan funkció, ahol tartalmakat (kiválasztott) és alkalmazásokat oszthatsz meg a család többi tagjával. Tehát megoszthatsz filmeket, fotókat, könyveket, előfizetéseket, vásárlásokat, tárhelyet vagy egyéb fájlokat. Az Apple ugyanis számos különböző szolgáltatást kínál, mint például az Apple Music, az Apple Arcade, az Apple TV és még sok más, amik azonban fizetősek.
A családi megosztás tehát egy módja annak, hogy a családon belül elég jelentős megtakarítást érjünk el. Ugyanakkor a szülő beállíthatja a gyermek képernyőidejét, valamint a vásárlás jóváhagyási lehetőségének köszönhetően nyomon követheti gyermeke letöltéseit. A családi megosztásról bővebben az alábbi infoboxban olvashatsz.
A Google termékek, azaz az Android operációs rendszert futtató telefonok rendelkeznek a Family link szolgáltatással. Ha tehát a Family link segítségével Google-fiókot hozol létre gyermeked számára, akkor korlátozhatod, hogy mennyi időt tölthet az Android-eszközén vagy Chromebookján.
Ez beállítható úgy, hogy az eszközök egy bizonyos mennyiségű használat után zárolódjanak, vagy olyan időpontokban, amikor a gyermeknek szünetet kell tartania. Meg kell jegyezni azt is, hogy az alkalmazáskorlátok nem állíthatók be a rendszeralkalmazásokhoz. Korlátokat az Android 7 vagy újabb rendszert futtató készülékekhez lehet beállítani.
Ha a készülék le van zárva, a gyermek nem tudja feloldani, és nem használhat semmilyen alkalmazást, kivéve a „mindig be van kapcsolva” jelölésűeket (de a „mindig be van kapcsolva” funkciót be kell kapcsolni). Továbbá, amikor a telefon le van zárva, a gyermek nem láthatja az értesítéseket, de hívásokat fogadhat, és a segélyhívó gombra koppintva hívást kezdeményezhet.
Minden gyermek más és más, így nincs egységes recept. Mindennek az a kulcsa, hogy egyszerűen beszélni kell a gyerekekkel a problémákról. A pozitív kommunikáció sokkal hasznosabbnak bizonyul, mint a tiltások. Ne feledjük, hogy nekünk, felnőtteknek is gondunk van a technológiával. El sem tudjuk képzelni a mindennapjainkat nélkülük. Nem tudjuk nélkülük elvégezni azokat a hétköznapi tevékenységeket sem, melyeket őseink fél kézzel is elvégeztek.
Állíts fel egyértelmű szabályokat a digitális technológiák használatára vonatkozóan gyermekeidnek, de próbáld meg te is betartani azokat. Ha például vannak kijelölt helyek vagy időpontok, ahol nem használhatják a mobiltelefont (pl. étkezéskor, közös hétvégéken), akkor azt neked is be kell tartanod. Végül azt is el kell mondanunk, hogy minél gyakrabban tanuljuk meg letenni a mobiltelefont, amikor a gyermekünkkel vagyunk, a gyerek értékelni fogja a figyelmet, amit neki szentelünk. Én személy szerint ezt folyamatosan tanulom.
i
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A mobiltechnológia az életünk része, szinte egyetlen felnőtt sem tud létezni nélküle. A gyerekeknek meg kell találniuk az egészséges egyensúlyt, hogy a „jó szolga” ne váljon „rossz úrrá”. Egységes útmutató nincs, de ne feledjük, hogy a felnőttek példaképek a gyerekek számára. Használatát tehát előszőr nekünk kell kordában tartanunk.