A háromsávos autós hangszórók olyan rendszerek, ahol a hangjelet három külön frekvenciasávra osztják. Az egyes sávokat egy-egy erre a célra szolgáló jelátalakító adja vissza, amely a hangszórónak az a része, amely fizikailag a hangot előállítja. Ennek a felosztásnak az az oka, hogy egyetlen átalakító nem tudja hatékonyan lejátszani a teljes hallható spektrumot a mély basszustól a legmagasabb hangokig. Egy háromsávos rendszerben tehát a feladatok megoszlanak. A legalacsonyabb frekvenciákat, azaz a mélyhangokat egy nagyméretű mélysugárzó, az úgynevezett "subwoofer" kezeli. A középső frekvenciákat, amelyekhez például az emberi hangok és a legtöbb hangszer tartozik, egy külön középsugárzó kezeli. A legmagasabb frekvenciákat, például a cintányérhangokat vagy a szisszenő hangokat egy kisebb magas hangszóró, a "tweeter" kezeli. Egy frekvenciakapcsolónak nevezett eszköz gondoskodik arról, hogy a jel különböző részeit a megfelelő hangszórókhoz irányítsa. Ez egyfajta szűrőként működik, amely biztosítja, hogy minden egyes átalakító csak azokat a frekvenciákat kapja, amelyekre tervezték. Az eredmény egy tisztább, részletgazdagabb hangzás, mivel minden egyes átalakító a saját optimális tartományában működik, felesleges torzítás nélkül.